Beszélgetés Markó Bélával,
az RMDSZ szövetségi elnökével
Markó Béla a tanévnyitó napon szülővárosába, Kézdivásárhelyre látogatott, ahol a helyi és megyei sajtó képviselőivel is találkozott. A Háromszék több kérdést intézett a szövetségi elnökhöz és az RMDSZ államfőjelöltjéhez.
- Hogyan látja a kettős állampolgárság kérdését?
- Mi is és mások is elvégeztük a közvélemény-kutatást ebben a kérdésben. Az erdélyi magyarságnak majdnem kilencven százaléka úgy vélekedik, hogy helyes lenne a kettős állampolgárság megadása, közülük mintegy hatvan százalék kérné is a kettős állampolgárságot, és 13-14 százalékuk biztosan vagy valószínûleg áttelepülne az anyaországba. Egyrészt létezik egy nagyon erős igény a kettős állampolgárság iránt, másrészt sajnos létezik ez az aggasztó százalék, akik kitelepülnének. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az erdélyi magyarság ilyen irányú igényét, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a kitelepülési szándékot. Ezért jelentett dilemmát számunkra az, hogy miként viszonyuljunk ehhez a kérdéshez. Az az álláspont, amit mi kidolgoztunk, egyértelmû: indokoltnak és méltányosnak tartjuk azt, hogy aki magyar nemzetiségû, és határon túlról kéri a magyar állampolgárságot, kaphassa is meg. Véleményem szerint ehhez nem kellett volna népszavazás, a kérdést egy törvény útján a magyar országgyûlés is megoldhatta volna. A kettős állampolgárság elveszíti jelentőségét, vagy legalábbis csökken a jelentősége akkor, ha Románia is bekerül az Európai Unióba. Akkor mindannyian európai állampolgárok leszünk.
- Az RMDSZ honatyái miért támogatták azt a diszkriminatív választási törvényt, mely kizárta a választásokon való részvételből a Magyar Polgári Szövetséget?
- Én nem tekintem diszkriminatívnak a választási törvényt. Nyilván, itt van vitánk sokakkal. Romániában sajnos diszkrimináció még van bőven az emberjogi és kisebbségjogi kérdésekben, de a választási törvényt én nem sorolom ezek közé, ugyanis a kilencvenes évek elejétől van egy egészen kivételes kedvezmény a kisebbségi szervezetek számára, ami azt jelenti, hogy az országos átlagban egy képviselői mandátumhoz szükséges szavazatszám öt, újabban tíz százalékával egy kisebbségi szervezet egy képviselőt bejuttathat a román parlamentbe. Részvételtől függően egy képviselői mandátumhoz negyvenezer szavazat szükséges, tehát ha egy kisebbségi szervezet összegyûjt négyezer szavazatot, akkor egy képviselője mindenképpen lesz a parlamentben. Kisebbségi szervezet létezhet bármilyen mennyiségben, de ahhoz, hogy a pártokhoz hasonlóan indulhasson a választásokon, bizonyos reprezentativitási kritériumokat kell teljesítenie. Arról lehet vitatkozni, hogy ezek a kritériumok durvák vagy teljesíthetetlenek. Én úgy gondolom, hogy teljesíthetőek, hiszen a magyarok esetében huszonötezer támogató aláírás összegyûjtését jelenti tizenöt megyében és Bukarestben, de ez a mi véleményünk szerint összegyûjthető.
- A szatmárnémeti kongresszus egyik nagy ,,eredménye? az volt, hogy megszüntették Tőkés László püspök tiszteletbeli elnöki tisztségét. Helyesnek tartja-e ezt a lépést most, több mint másfél év után, hiszen akkor kezdődött el az erdélyi magyarság kettéoszlása?
- Azt hiszem, hogy nincs szó a püspök úr félreállításáról, hiszen akkori tiszteletbeli elnökünk már rég nem vett részt az RMDSZ munkájában, a testületi üléseken, a tanácskozásokon, a kongresszust megelőző hetekben sajnos egyetlen tevékenysége abban merült ki, hogy egy bukaresti bíróságon beperelte az RMDSZ-t. Így jutottunk oda, hogy a kongresszusi küldöttek többsége a tiszteletbeli funkció megszüntetése mellett voksolt. Nyilván, ebbe a döntésbe az is belejátszott, hogy ki viselte a tiszteletbeli elnöki funkciót.
- Miért vállalta el az államelnök-jelöltséget? Szükség van-e egyáltalán RMDSZ-es jelöltre?
- Amikor én nagyon keményen megindokoltam, hogy miért kell nekünk saját államelnökjelölt, akkor még nem tudtam, hogy én leszek az a személy, akit erre jelölnek. Több szempont is indokolttá teszi a jelölést. Fontos érv az, hogy Romániában - egyébként utoljára - egybeesik a parlamenti választás az államfőválasztással, s ezért a figyelem elég nagy mértékben az államelnökjelöltekre összpontosul. Általában a sajtó, a közvélemény és a kampány is róluk szól, akinek nincs saját államfőjelöltje, az nem tudja üzenetét olyan markánsan és olyan láthatóan megfogalmazni. Akik jelöltet állítanak, a saját közösségüket is jobban tudják mozgósítani. Egy másik érv az, hogy nekünk ebben az országban úgy kell viselkednünk, hogy itt bármilyen vezető tisztséget betölthet magyar, még akkor is, ha ez jelenleg nem így van. A határozottan magyar üzenet mellett ebben az elnökválasztási kampányban egy nagyon határozott erdélyi üzenetet is tudunk közvetíteni. Érdekes módon én vagyok eddig az egyetlen erdélyi államelnökjelölt. Az nagyon fontos, hogy szóljunk az erdélyi románokhoz is, fel kell kínálni a magyar hozzájárulás mellett egy erdélyi szellemet is. Bárki bármit akarjon, mondjon, utólag ki fog derülni, hogy Erdély lesz a hajtómotorja az EU-s csatlakozásnak. Ezt a kampány során nagyon hangsúlyozottan tudjuk kimondani, s az erdélyiséget és magyarságot jórészt természetes módon össze tudjuk kapcsolni.
- Mi történik akkor, ha az erdélyi magyarság tömegesen távol marad a választások napján, és az RMDSZ nem jut be a román törvényhozásba?
- Vannak jó előzmények. Az alkotmánymódosítás esetén ellenkampány is zajlott, voltak, akik arra biztatták a magyarokat, hogy ne menjenek el szavazni, mégis megfelelő volt a részvétel, és az igen szavazatok száma is 95 százalék körül volt. A helyhatósági választásokon is országos szinten jó volt a részvételi arány. Persze, nem lehet közvélemény-kutatásokra és becslésekre alapozni, azon kell dolgozni, hogy a magyarok menjenek el szavazni. Vagy mindenki részt vesz abban, hogy az RMDSZ-nek legyen parlamenti képviselete, vagy pedig távol marad, és akkor el lehet érni azt, hogy az erdélyi magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. Én azt gondolom, hogy nem fogunk ide jutni, hiszen ez rendkívül veszélyes helyzet lenne, még azt is elveszítenénk, amit eddig kiharcoltunk.
Kérdezett: Iochom István
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.