Néhány, újabban megjelent jogszabály értelmében a mezőgazdasági területek magasabb szintû hasznosítását segítő helyi meliorációs - öntöző-, lecsapoló-, erózió- és árvízvédelmi - rendszerek magánkézbe, erre a célra alakított egyesületek tulajdonába kerülnek, az állami vállalatok pedig ügynökségekké alakulnak át, amelyek elsősorban adminisztrációs feladatokat látnak majd el.
Háromszéken elsősorban a szépmezői, illetve a maksa-besenyői öntözőrendszer átvétele a legfontosabb, de megyeszerte több lecsapoló-, a talaj erózióját megfékezni hivatott védmûrendszer hasznosítása tarthat számot érdeklődésre, és ebbe a körbe tartoznak a szakvállalat árvízvédelmi létesítményei is.
Az idén megjelent jogszabályok valójában véglegesíteni kívánják a szakterület átalakítását. Arra már korábban lehetőség nyílt, hogy a földtulajdonosok, illetve bérlők az öntözőberendezések hasznosítása érdekében úgynevezett felhasználói egyesületekbe tömörüljenek. Erdélyben elsőként alakult meg a szépmezői öntözőberendezés mintegy egyharmadát, 986 hektárt hasznosító egyesület. Laczkó Bálint, az egyesület egyik alapítója és vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a megrendeléseket teljesíteni tudták, tavaly mintegy 600 000 köbméter vízzel pótolták a hiányt, idén - a kedvezőbb csapadékviszonyok miatt - ennek közel felére volt szükség. A költségek egy részét állami támogatásból, a többit a termelők által fizetett szolgáltatási díjból tudták fedezni.
A mostani változás abban áll, hogy a rendszerek infrastruktúrája az egyesületek tulajdonába kerül, ráadásul ingyen. Ugyanakkor nem csak az öntözőrendszerek, hanem minden más, a talajvédelemmel és talajfeljavítással kapcsolatos rendszer infrastruktúrája átvehető. Ennek érdekében azonban talajjavító szervezeteket (OIF) kell létrehozni.
Háromszéken a szépmezői öntözőrendszert minden bizonnyal a már megalakult egyesület jogutódja veszi át. A Maksa-Besenyő határában lévő hálózat átvételére és hasznosítására pedig most alakul az egyesület. Borcsa Géza, a kezdeményezőbizottság elnöke kérdésünkre elmondta, 11 alapító taggal immár a bejegyeztetés vége felé járnak. Az egyesület természetesen nyitott, tagja lehet minden, az illető területen földtulajdonnal, illetve bérleménnyel bíró személy, kereskedelmi társaság. A rendszer vízellátását a besenyői vízgyûjtőből oldják meg, a maksai szivattyúház felújítása már folyamatban. Egyébként a rendszert mûködőképes állapotban kell átadni, Borcsa Géza úgy látja, hogy a végleges bejegyzés után a hálózatot szakaszonként sikerül majd tulajdonba venni.
Érdemes odafigyelni, hiszen nem kis vagyonról van szó, arról nem beszélve, hogy a rendszerek hasznosítása - gondoljunk csak a szeszélyes időjárásra vagy az utóbbi évek szárazságaira - a hatékony mezőgazdálkodás egyik alapfeltétele. Azt is tudni kell, hogy az államnak hagyott eszközöket az ügynökség legjobb esetben ócskavasként értékesíti, hiszen csak azok a rendszerek maradhatnak tulajdonában, amelyek egy sor feltételt egyszerre teljesítenek (például országos jelentőségûek). A rendszerek hasznosítása pedig - s itt ismét ne csupán a két öntözőhálózatra gondoljunk - közvetett úton korszerûbb földhasznosítást is eredményezhet.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.