Riport: Szívtájéki kalandozások

2004. szeptember 25., szombat, Archívum 2003–2007

Szívsebészet
A szív- és érrendszeri betegségek marosvásárhelyi klinikáján 1999 óta végeznek nyílt mellkasi mûtéteket és katéteres értágítást. A marosvásárhelyi intézet honlapján - www.cardioms.ro - találunk sommás információkat a klinika mûködéséről. Sajnos, az elektronikus honlap frissítésével gondok vannak, 2002-ig találunk csak adatokat, bizonyos témakörök információinak feldolgozása a szerkesztők szerint folyamatban van, de ezek az adatok pillanatnyilag nem elérhetőek.
A klinika fiatal szívsebészgárdája - az átlagéletkor alig több mint harminc év - az első három évben 370 szívmûtétre vállalkozott, főleg 33-70 éves férfiakon. (Klinikai kezelésem idején több 70-76 év közötti férfi és nő esett át sikeres szívmûtéten.) Az elhalálozási mutató a világ élvonalához tartozó, nagy múltú szívsebészeti hagyományokkal rendelkező országokéval azonos: három százalék körüli. A klinika messze érő jó híre a szakembergárda képzettségének, hivatástudatának, összehangolt munkájának, szaktudásuk külföldi tökéletesítésének (Egyesült Államok, Nyugat-Európa) és a klinika modern felszerelésének köszönhető. A rendelkezésre álló gépi berendezések át tudják venni a mûtét idejére leállított szív, tüdő, vese és a szervezet egyéb funkcióinak szerepkörét.
A dr. Radu Deac professzor vezette intézmény európai viszonylatban is figyelemre méltó szolgáltatása a helikopteres mentés. Ezt a feladatkört a saját leszállópályával rendelkező SMURD helikopteres mentőszolgálat látja el. Ottlétem alkalmával ez a szolgáltatás szünetelt - az új mentőhelikopter mûszaki előkészítése még nem fejeződött be -, de a SMURD mentőcsapata katonai mentőhelikopter szolgáltatását igénybe véve sürgősségi készenlétben állt. A személyi és mûszaki feltételeknek köszönhetően a mentőszolgálat gyakorlatilag bármilyen egyéb jármûvel megközelíthetetlen övezetben megjelenhet, s a leszállópályára érkezés után 90 perccel éjjel-nappal szakembergárda végzi az orvosi beavatkozást.
Drága kincsünk, a szív
Az intézmény elektronikus honlapjáról hiányzó ismereteket az érdeklődő beteg hagyományos úton, az orvosi tanácsadás és a kórteremben lévők információcseréje révén szerezheti be. Van valami megmosolyogtató ellentmondás abban, hogy egy, a fejlett országok szintjén számon tartott, kiváló eredményeket felmutató, modern szív- és érsebészeti intézmény ,,magamutogatása? mennyire visszafogott és szégyenlősen szegényes. Igaz, hogy ez összefügg a hazai internethasználat fejletlenségével is.
A szív- és érrendszeri betegségekkel küszködők, akik nem sürgősségi úton kerülnek a klinikára, mint jómagam, betegségükről otthon részletesen tájékozódnak, s a mûtét előkészítő fázisában, majd a lábadozóban ismereteiket az ,,újoncoknak? is továbbítják. Itt a hozzáférhető szakirodalmat, lapközleményeket elolvassák, kommentálják, a saját tapasztalataikkal egybevetik. A betegekkel együtt a kórtermekben meggyökerezik és lombosodik a ,,tudás fája?.
A Tudás Fájára szándékosan célzok. A tudományos ismeretterjesztés fórumának Az emberi test sorozatában gazdagon illusztrált A szív címszó alatt sodróan olvasmányos és érdekkeltő ismertetést találunk, amelyben a szerzők az ,,egyik legdrágább kincsünk? mûködésének és funkciójának feltárása mellett a szív ,,bajaira?, a szívinfarktusra, az elzáródott artériák okozta elváltozásokra és veszélyekre is kitérnek.
Ezt a szervünket vastag, izmos falú, belül üres tömlőként képzelhetjük el - olvashatjuk a test motorjáról -, alakja a valóságban nem hasonlít arra a ,,szív alakra?, amelyet rajzolni szoktunk. Amikor a szív elernyed, a vénákból vér ömlik bele. Ezután megfeszül és összehúzódik, s a vért nagy erővel az artériákba préseli. Állandó pumpáló mozgása folyamatos keringésben tartja a vért, amely oxigénnel és tápanyagokkal látja el a szöveteket, és megszabadítja őket a szén-dioxid meg a többi anyagcsereterméktől.
Az olvasó kedveli a különlegességeket. Szívünk ilyenekkel bőven szolgál, elegendő, ha csupán utalunk arra, hogy a szív fő tömegét alkotó izom lényegesen különbözik a szervezet minden más izmától. A szívizom (myocardium) sohasem fárad el, nem úgy, mint a kéz vagy ujjak izmai, amelyek hamar belefáradnak a szívdobogás utánzásába. Egy átlagos hosszúságú emberi élet ideje alatt a szív több mint 2,5 milliárd összehúzódást végez. Ha időközben elfáradna, az élet végét jelentené.
(?) A szívizom abban is különbözik a többi izomtól, hogy - jóllehet idegi és hormonális szabályozás alatt is áll - magától is összehúzódik, méghozzá mintegy 150-szer percenként. Ez elsősorban a jobb pitvar falában levő speciális sejtcsoport mûve, amely a szív saját ingerületképző vagy ritmuskeltő központjaként - elterjedt angol szóval pacemakerként (ejtsd: pészméker) - mûködik. Az itt ébredő gyenge elektromos impulzusok elektromos vezetékekhez hasonlítható útvonalon terjedve bejárják a szívizmot, és összehúzódásra késztetik. Ha ez a természetes ritmuskeltő központ károsodik, vagy a belőle kiinduló ,,vezetékek? megbetegszenek, mûködésüket az orvosok mesterséges pacemaker beültetésével támogathatják.
A mellkasban dobogó szív - olvashatjuk a továbbiakban - minden szívveréskor összehúzódik és kitágul, de mozgása során nem dörzsöli, nem koptatja a szomszédos tüdőt és a véredényeket. Ezek a szövetek könnyen, simán csúsznak egymáson, mivel a szívet egy síkos burok (szívburok vagy precardium) veszi körül, amely a szív összehúzódása és elernyedése közben fellépő súrlódást a lehető legkisebbre csökkenti. A nagy nyomással belezúduló vértől egy speciális hártya (endocardium) óvja a szívet.
Mint minden szervünknek, a szívnek is szüksége van arra, hogy életfogytig tartó munkájához sejtjei a vérből oxigént, energiát és tápanyagokat kapjanak. Talán meglepően hangzik, de a szívizom a szív üregein keresztül folyó vért nem tudja közvetlenül hasznosítani. Ennek egyik oka az, hogy a pitvarokban és kamrákban uralkodó vérnyomás ehhez túlságosan magas. A vért csakis a parányi hajszálerek juttathatják el a szívizom minden részébe, s ezek nem bírnának el ekkora nyomást. Emellett a jobb szívfélen átáramló vérben nagyon kevés az oxigén: épp azért kell innen a tüdőbe pumpálni, hogy ott felfrissüljön.
Így tehát a szív külön erre a célra szolgáló erekből, koszorú- vagy koszorús erekből (latin eredetû szóval koronáriákból) kapja a vért, amelyek az aortából ágaznak ki, közvetlenül annak kamrai szájadéka fölött. A többi artériához hasonlóan a koszorúerek is elágaznak és szétterülnek, behálózva a szív teljes felületét. A ,,koszorú? és a latin névbe foglalt ,,korona? jelző egyaránt azt fejezi ki, hogy ezeknek az ereknek az ágai körülölelik a szívet. A koszorúerek a szív felszínéről a szív belsejébe tartanak, és a szívizom legbelsőbb rétegeibe is elviszik a vért.
Ezt a terjedelmesebb kitérőt azért is engedtük meg magunknak, hogy a koszorúereken szívbe szállított vér szerepét érzékeltessük, s azt is, hogy a középkori pestisnél több áldozatot követelő koronaér-eltömítődések veszélyességére felhívhassuk a figyelmet. Az ,,izmos pumpa?, amely egy átlagos ember esetében körülbelül öt liter vért pumpál szét, majd szivattyúz vissza szíven át a tüdőbe, ha maga is energia nélkül marad, mert a koszorúér-vezetékek részben vagy súlyosan károsodtak, akkor felmondja a szolgálatot, megáll a motor, s hívhatják a boncolóorvost.
Szívinfarktus
A magyar egészségügyi népszerûsítő szakirodalom igen gazdag. Az internetes portálokon - Index, Origo stb. -, ha rákattintunk a szívinfarktus vagy szívsebészet szócikkekre, több száz, a témával kapcsolatos írást, értekezést, összefoglalót böngészhetünk vagy gyûjthetünk ki.
Lássunk néhány témafelvezető sort az www.index.hu portál szívinfarktus szócikkéből:
Ú A szívinfarktus oxigénhiány következtében létrejött szívizompusztulást jelent. A koszorúerekben lerakódott meszes plakkok szûkítik a szív ereit, és kb. 90 százalékban a szûkületben vérrög alakul ki, amely teljes elzáródást okoz. A súlyos szûkület vagy a teljes elzáródás miatt a szívizomsejtek vérellátása kórosan lecsökken.
Ú Szívinfarktus: egy nagyobb koszorúér hirtelen elzáródása okozza. Az angina pectorishoz hasonló jellegû, de ijesztő mértékû tünetekkel jár: mellkasi fájdalom, halálfélelem, vérnyomásesés, nehézlégzés, sápadtság. A vesében a magas vérnyomás következtében károsodhatnak a vese erecskéi és a vese állománya.
Ú Szívinfarktust követően gyakori a kamrai ektópiás ütések megjelenése, ilyenkor a hirtelen halál fellépésének veszélye béta-blokkolókkal, valamint a koszorúér-szûkület vagy elzáródás megszüntetésére irányuló katéteres ballontágítás, illetve koronária artéria bypass-mûtét elvégzésével csökkenthető.
Ú A magyarországi statisztikák szerint (2002-es adat) az emberek több mint felének - 54 százalék - halálát a keringési rendszer betegségei okozzák. Minden ötödik férfi szívkoszorúér-betegségben hal meg.
Ú A dohányosoknak két-háromszor nagyobb az esélyük arra, hogy szívinfarktust kapjanak. Ha más rizikófaktor is fennáll - vérkoleszterinszint és magas vérnyomás -, a szívroham esélye nyolcszorosára is növekedhet.
Ú A dohányzás abbahagyása után 24 órával csökken a szívinfarktus közvetlen veszélye, három hónap múlva múlik a köhögés, öt év múlva a mûtéttel nem gyógyítható tüdőrák kockázata felére csökken.
Ugyancsak a www.index.hu portálon a Vitalitas címszó alatt kötetnyi ismeretet tárolnak az infarktusról és a verőérbetegségekről. Az érthetőség és olvasmányosság feltételeinek megteremtésére a szerzők egy fiktív interjú formáját választották, amelyben egy szívbeteg és kardiológus szakorvos párbeszédéből alkothatunk képet többek között a koszorúér-betegségekről.
Az infarktusról: Infarktus az esetek többségében a koszorúerek (koronáriák) elzáródása miatt alakul ki. Itt is érvényes a betegség négyes felosztása. Először az erek megvastagodása lényeges következménnyel nem jár. A második fázisban terhelésre jelentkező fájdalom vagy az oxigénhiány egyéb jele (ritmuszavar, gyors szívmûködés, EKG-eltérés stb.) mutatkozik. A harmadik lépcsőben a fájdalom állandósul, vagy a rohamok egymást érik. A negyedik fázisban kialakul a szívizomelhalás, az infarktus. (?) Az infarktus tehát a szívizom elhalását jelenti. A különbség csak az, hogy amíg a végtag esetében egy lábujj, rosszabb esetben az alsó végtag elvesztése a következmény, addig itt az élet a tét. Ha a kieső szívizomterület munkáját a szív többi része nem tudja pótolni, megáll a motor. Az említett fájdalom külön nevet is kapott, ez az angina pectoris. Az angina rendszerint jelzi az infarktus veszélyét.
A szerzők a koszorúér-betegségek rizikófaktorai között a következőket említik: az életkor, a nem (főleg férfiak), az öröklött (családi) hajlam, a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere-zavar, a dohányzás, a cukorbetegség, a kövérség, a mozgáshiány.
Úgy mondom, mint aki a saját kárán tanult: ajánlatos idejében ,,szívre venni? a témakörre vonatkozó orvosi szakvéleményt. Óriási kockázatot háríthatunk el véle, semmivel sem mérhető fájdalmaktól szabadulhatunk, megelőzzük a környezetünkben, elsősorban a családban kialakuló stresszes állapotokat, s nem utolsósorban megkímélhetjük a családot a nem mindennapi anyagi megterheléstől. Az orvosi, klinikai kezelés, a munkából való kiesések, a csökkent értékû munkaképesség vagy a munkára való teljes alkalmatlanság jelentős anyagi megterhelést jelent a család számára - de nem olcsó a szemfödél sem.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-09-25: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás