Lezajlott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) második kongresszusa, s a közvélemény gazdagodott legalább egy konkrét válasszal. Igaz, számítani is lehetett rá: a nyílt levelek, üzengetések közepette a lényeget - vagyis egy közös összmagyar előválasztást - egyik fél sem gondolta komolyan. Talán érdemes elgondolkodni: miért?
Az MPSZ erőltetése több szempontból sem volt (lehetett) meggyőző. Ne feledjük, az RMDSZ politikai alternatívájaként létrejött országos szervezet az elmúlt nyolc hónapban a saját arculatának megteremtésében volt elsősorban érdekelt. Ezért aligha engedhette volna meg magának, hogy így vagy úgy visszabújjon az RMDSZ uszályába. Szász Jenő összmagyar előválasztási elképzelése ugyanis aligha új keletû: tartalmában nem más, mint a valamikori Reform Tömörülés annyi vihart kavart, majd hamvaiba fullasztott belső választása (emlékezzünk csak a szatmári kongresszus bojkottjára), ami egyszersmind a magyar közösség átfogó belső kataszterét is feltételezi. Erre azonban az elmúlt másfél évtizedben sem tudtak sort keríteni az RMDSZ-es elöljárók. Ideiglenes ,,megoldások? ugyan elképzelhetőek lettek volna, de a cápa és a kishal (értsd: RMDSZ és MPSZ) előválasztási egyezkedésében - lássuk be - utóbbinak vajmi kevés partneri esély jutott.
Az RMDSZ teljhatalma tudatában egy pillanatig sem gondolta (gondolhatta) komolyan a közös előválasztást. Nem ,,eredendő bûnei? miatt, hanem ezt diktálta az elemi politikai logika. Hiszen a szövetség mai napig nem ismerte el politikai ellenfelének az MPSZ-t, mi több, létjogosultságát vonja kétségbe.
A kommunikációs ,,háború? viszont új elemmel is gazdagította a cápa-kishal viszonyt. Hadd emlékeztessünk a csíkszeredai esetre, amikor a helyi polgári erők a sajátosságok jegyében úgy gondolták, hogy egyenlő partnerekként tudnak ajánlatot tenni. Tárgyalási felajánlásukat - és nem indulási szándékukat - jelöltjük megnevezésével juttatták el a csíki területi szervezethez. Az pedig ország-világ előtt - egy finom csúsztatással - azonnal szétkürtölte a bomba hírt (politikai szereplő nem is tehetett volna mást): megtért az eltévelyedett bárány.
A nyilvánvaló politikai csapdahelyzet azonban elárulja, s ez az új elem, hogy a cápa kezdi komolyan venni a kishalat, hiszen nem csak egyszerûen, lomhán lenyeli, hanem csapdát igyekszik állítani neki. A valóság ugyanis - még a politikában is - csak ideig-óráig kerülhető meg. S az már egyértelmû mindenki számára, hogy a hazai magyar közösség tényleges politikai pluralizálódása megtörtént, még akkor is, ha szervezeti szinten csupán a kezdeti lépéseknél tartunk. A teljes spektrumot, a politikai értékek és érdekek egészét átfogó politikai szövetség fenntartása középtávon is illuzórikus.
A kérdés csak az: milyen áron jön létre a legalább kétpólusú politikai elit, mekkora súllyal érinti a közösséget az elkerülhetetlen kijózanodás?
Ferencz Csaba
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.