A tervezés időszakában még egy nagyon fontos szempontot kell figyelembe vennünk: az adott térség időjárási viszonyait. Szûkebb pátriánkban, ahol az első hóharmat már szeptemberben leesik, és az utolsó tavaszi fagy általában Orbán napján van, a termesztési ciklus időszaka rövid, átlagosan öt hónapra tervezhető.
Nagy gondot okoz például a csapadék eloszlása. A meggondolatlan emberi beavatkozás, a mûtrágya és vegyszer gátlástalan használata, az oktalan erdőpusztítás mind lényegesen befolyásolta a csapadék éves eloszlását: hol igen sok, hol igen kevés az eső, és szegénységünkből fakadóan az öntöző- és lecsapolórendszerekre sem számíthatunk, csak nagyon kis területen. Már a tervezés időszakában fontos mind a tápanyag, mind a felhasználható vízmennyiség ismerete.
A szerves anyag, a trágya mennyisége és minősége vonatkozásában tudni kell, hogy nem minden istállótrágya biotrágya, még akkor sem, ha az 100 százalékban állati eredetû. Csakis az általunk előállított komposztot tekinthetjük biotrágyának. Továbbá fontos odafigyelni arra, hogy Európában az első őszi talajfagytól az utolsó tavaszi fagyos napig a szerves trágya termőföldre kihordása szigorúan tilos. Bár apáinktól úgy tanultuk, hogy télen kihordjuk mind a folyékony, mint a tömény szerves trágyát földjeinkre, ez bizony tiltott. Talán ennek a téves felfogásnak is köszönhetjük, hogy talajvizeink, patakjaink, folyóink fertőzöttek, nitrát- és szervesanyag-tartalmuk sokkal nagyobb a megengedettnél, veszélyes emberre, állatra egyaránt.
Bár tőkeigényes befektetés, szennyvízülepítő nélkül nincs biogazdálkodás, energiatakarékosság és környezetkímélés. A tömör trágyáról pedig át kell térni a folyékony trágya használatára, mert egyszerre gazdaságosabb, és a növények tápanyagigényét jobban kielégíti.
Biogazdálkodni csak védett területen lehet. Ismertettem már, hogy útnak, kerítésnek, sövénynek kell elválasztania a hagyományos intenzív gazdaságtól. Védősáv lehet gyümölcsfából, cserjékből (mindjárt ribizli is), de lehet kutyafagyal, borsika vagy akác, és a kezdeti időszakban - saját tapasztalatom alapján mondom - kultúrnövényeinkből is ki tudjuk alakítani: kukorica, lóbab, zöldborsó és más jól fejlődő, megfelelő sûrûségû kultúrnövény, de ezt nem hasznosíthatjuk mint bioterméket. Én mondhatni, ,,ellenséges? környezetben, saját földem egy részén tudok biogazdálkodni, kísérletezni. Kezdetnek jó, de a versenyképesség szempontjából nem elég. A védősáv tehát kötelező, nagy befektetést igényel, de elérhető európai programok, pályázatok segíthetnek a megvalósításban.
A biogazdálkodásra áttérő gazdának nagyon fontos, hogy a legkisebb befektetéssel dolgozzék. A gazdálkodási forma ugyanis nagyon munkaerő-igényes, tehát költséges.
Bíró Zoltán árkosi biogazdász
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.