Ami szeptember 25-én, szombaton Szárazajtán történt, az erősen emlékeztet az 1990-es évben megejtett megfélemlítési kísérletekre, a ,,forradalmi lázból? hirtelen kijózanított erdélyi magyarokat ért fizikai és lelki atrocitásokra. Azóta viszont másfél évtized telt el, Romániában - állítólag - konszolidálódott a demokrácia, a kisebbségvédelem területén pedig egyenesen európai mércét adó példának tekinti magát kies hazánk.
Úgy tûnik, még mindkét eszménytől ugyancsak távol állunk, mert ahol egy közösség gyászünnepét tudatosan megtervezett és végbevitt provokációval zavarják meg, ott még sem igazi demokráciáról, sem pedig mértékadó kisebbségvédelemről nem lehet beszélni.
A szombati kegyeletsértő hatósági erőfitogtatás és az öntevékeny motoros csend- és rendzavarás a szeptember 4-én megkezdett, Sepsiszentgyörgyön kiötlött történelemhamisítási akció szerves folytatása volt, s két célt követett: a történelmi igazság elfedését és a mostani, kegyelettel emlékezni kívánó magyar közösség megfélemlítését. Mert az évente megtartott gyászünnep igencsak kényelmetlen azoknak, kik lelkük legmélyén ma is szívesen ,,legalizálnák? a martalóc Maniu-gárdisták által elkövetett 1944-es észak-erdélyi vérengzéseket, s ennek nincs jobb módja, mint a helyi polgári lakosság akkori elődeinek inkriminálása, az ártatlan áldozatok átminősítése bûnösökké. Tulajdonképen ezt szolgálta - nem többet! - a hatvan évvel ezelőtt a térségben elesett katonák újratemetése: kellett valami látványos gesztus ahhoz, hogy a helybéli magyarokat s általuk az egész magyar közösséget bemocskolhassák, s újra türelmetlen és uralkodási vágytól fûtött nacionalizmusuk célpontjává tehessék.
Úgy tûnik, a régi ,,szárazajtai per? máig lezáratlan, sem akkor, sem később nem szolgáltatott igazságot a román hivatalosság az ártatlan áldozatoknak és hozzátartozóiknak, s az is köztudott, hogy az átabotában felállított ,,demokratikus? törvényszék a vérengző szadisták néhányát is csupán jelképesnek mondható ítélettel sújtotta, s hogy cinizmusa teljesebb legyen, a borzalmak ártatlan szemtanúinak egy részét is börtönbe zárta, hadd legyen ,,egyenlőség?! Lett, s tart azóta is. Legújabb kori romániai demokráciánkban is jó néhányszor megtapasztalhattuk, kiket sújt a ,,pártatlan? romániai igazságszolgáltatás, kiket ment fel, fedez és hagy futni, ha úgy kívánja azt a nemzeti érdek. Marosvásárhely, Oroszhegy, Zetelaka, Kézdivásárhely?
De visszatérve a frissiben történtekre: jó lenne végre dokumentáltan a világ elé tárni, hogy micsoda lélekmérgező tevékenységet folytatnak az önkinevezett ,,historikusok?, kiknek többsége semmilyen szállal nem kötődik e földhöz, de jobban akarják tudni az itt megesetteket, a helyi történelmi realitásokat, mint azok, kik nemzedékek örökségeként, megszenvedett hagyatékként őrzik.
S ha ,,jobban tudják?, hát minden gátlás és szakemberi komolyság híján ferdítenek, belemagyaráznak, kétes céljaikhoz igazítják. Magyarán hazudoznak.
A szombati szárazajtai kegyeletsértésről különben olyan is elhangzott, hogy a ,,helyi terepmotoros klub tagjai? zavarták meg a gyászünnepet. Jó lenne tudni, kik voltak ők valójában, ki küldte oda őket, mit akartak elérni?
A csendőrkommandósokról nagyjából tudhatjuk.
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.