FalulexikonFaluvilág: Köpec

2004. szeptember 30., csütörtök, Archívum 2003–2007

A 2000-es népszámláláskor a hozzá tartozó Köpec­bányával együtt 1130 lakosa volt, ebből 29-en románnak, 11-en cigánynak, ketten más nemzetiségûnek vallották magukat. A cigányság az egykor virágzó bányatelepen húzódott meg. Több mint egy évszázadon át Erdővidék bányászfaluja volt, nevéhez többkötetnyi földtani, bányászati és más jellegû irodalom kapcsolódik, nem kevésbé a baj van Kö­pe­cen magyar szólásmondás, melynek e sorok írója hétféle magyarázatát jegyezte le. A köpeci szénbányákat 1872-ben nyitotta meg az akkori Erdővidéki Bányaegylet Rt. A mélymûvelés 1967-ben szûnt meg. Idegenforgalmi kuriózum a református templom. Régiségére utal, hogy az 1928-ban végzett bővítés alkalmával a Szent László-legendát ábrázoló fal­festmény töredékeit talál­­t­ák meg. Virágmintás kazettás mennyezete 1767-ből való. A portikusz kazettáit Köpeczi ­Sebestyén József (1878-1964) készítette, s azok a helybeli katonacsalá­dok címereit ábrázolják. A templom hom­lokfalán emléktábla örökíti meg az 1848. december 8-án az osztrákok és a román nép­felkelők által lemészárolt 61 helybeli áldozat nevét. A falu pusztulására, felégetésére a volt községháza előtt álló andezitobeliszk emlékeztet. A köpeci egyházközségnek volt lelkésze 1793-1799 között az ismert historikus és füvész, árkosi és közép­ajtai Benkő József (1740-1814).
Emlékhely a település kopjafás temetője is. Itt áll az 1951-es bányakatasztrófában elpusztult hét köpeci bányász emlékmûve és néhány, emlékfa gyanánt nyilván tartott ecetfa. Ezek azokból a fákból sarjadtak, amelyeket Benkő József hozatott ide Havasalföldről. A temetőkert szélén van a Szent Miklósnak ajánlott egykori görög katolikus, ma ortodox templom, melyben tizennégy, ismeretlen időből származó ikon látható.
Köpechez számos jeles személyiség neve fûződik. Közülük helyszûke miatt csak Köpeczi Bocz Józsefet említjük, aki a 19. század méltatlanul elfelejtett repülős úttörője volt, Kame­nitcz­ky Etelka írónőt (1875-1958), akinek sírját nemrég kerestük fel Magyarországon a Fejér megyei Kulcs katolikus temetőjében. Kö­pe­cért munkálkodó népta­nító volt Benedek Árpád (1900-1973) és Gáspár József (1899-1989) helytörténész és monográfiaíró.
A falut piros háromszög turistajelzés köti össze Szá­raz­ajtával és Málnásfürdővel.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép