A telekkönyvi rendszer átalakítását célzó rendelkezések kapcsán kérdéseinkkel megkerestük Rozsnyai Sándor ügyvédet, az ügyvédi kamara elnökét.
- Hogyan összegezhető a telekkönyv jelentősége?
- A telekkönyvi rendszer több mint százötven éve létezik, mûködését minden ingatlannal foglalkozó vagy az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatba kerülő szakember, de az ingatlantulajdonosok is elismerik, értékelik. Arról nem is beszélve, hogy milyen történelmi jelentősége van számunkra. Nem szabad elfelejteni, hogy a rendszer messzemenően túlhalad minden más ilyen jellegû nyilvántartást, hiszen pontos, követi az ingatlan egész történetét, nagyon jól hasznosítható. Ezért meglehetősen furcsa ez esetben az az érvelés, hogy az európai gyakorlathoz kell alkalmazkodni. Szerintem épp ez egy olyan érték, amivel mi járulhatnánk hozzá az európai fejlődéshez.
- Magát a rendszert már korábban is ,,egységesíteni? akarták.
- Igen, az 1996-ban megjelent 7-es törvénnyel az egész országra vonatkozó, egységes ingatlan-nyilvántartási rendszert kívántak bevezetni. De akkor a gyakorlatban azért nem tudták alkalmazni, mert volt egy kitét, miszerint csak ott vezethető be az új nyilvántartás, ahol létezik az illető közigazgatási terület teljes kataszteri felmérése. Ez pedig nálunk - tudtommal - a mai napig nem készült el.
- Azon túl, hogy egy jól mûködő rendszert nem szokás átalakítani, miért hátrányos a telekkönyvek megszüntetése?
- Én nem csak károsnak, veszélyesnek is tartom azt, hogy az ingatlan-nyilvántartási ügyek kikerülnek a bíróságok közvetlen felügyelete alól, és olyan intézmények hatáskörébe kerülnek át, amelyek eddig nem foglalkoztak vele. Ez nem csak jogi értelemben, hanem technikailag is kérdéses. A magyarországi gyakorlatot sem tartom szerencsésnek, ahol a szerepet a földhivatalok látják el. Én csak egyetlen szempontot említek. Mindenki tudja, hogy a telekkönyv a hitel alapját képezi. Mi történik, ha ezeknek nem lesz jogilag is megalapozott garanciarendszere? Ebben a kérdésben egyértelmûen szükség van a jogászok szakértelmére, a bíróságok ellenőrzésére, az általuk nyújtott biztonságra.
- Mit lehet tenni, hiszen a jogszabály-módosítás érvényben van?
- Egy jogszabály megalkotása szakmai kérdés, elfogadása és alkalmazása már nem csak szakmai, hanem politikai is. Ha a két világháború között lehetőség volt megtartani ezt az erdélyi intézményt, mi több, ?47-ben sem merték eltörölni, miért kellene épp most, amikor mindenhol a regionalizmus elvét emlegetik? Látni kell azt, hogy a jogalkotás folyamatában a szakmát megkerülték. De a kérdésre válaszolva: politikai akarat és döntés kell. Nagyon egyszerû, ahogyan a 7-est nem lehetett alkalmazni, ide is kétmondatos módosítást kell beiktatni. Például azt, hogy ahol van telekkönyv, ott a sürgősségi kormányrendeletet nem alkalmazzák.
Kérdezett: Ferencz Csaba
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.