Kitekintő: Kié, és sziget-e a Kígyók szigete?

2004. október 6., szerda, Archívum 2003–2007

Románia és Ukrajna ádáz küzdelmet folytat a Fekete-tenger egyik apró sziklaszirtjéért, a Kígyók szigetéért. A két ország közötti disputa a Duna-delta délkeleti csücskét átszelő Bisztroje-csatorna körül kialakult diplomáciai afférsorozathoz és sajtókampányhoz hasonlóan nemzetközi fórumok elé kerül. A kisméretû sziklaszirt birtoklásának nagy tétje ugyanis, hogy hol legyen meghúzható Románia, illetve Ukrajna felségvizeinek a határa, kié legyen a nemrég felfedezett kőolaj- és földgázmező a kontinentális talapzatban, és ki nem mondva ugyan, de mindkét fél tudja, hogy Románia határa egyben a NATO keleti határa is. Amikor tehát a Duna Chilia folyamágában és a tengeri beömlésnél az ukrán hatóságok ide-oda tologatják a határjelző bójákat, akkor ez már régóta nem egy ártatlan játék, hanem a FÁK keleti tömbjének (a volt Szovjetunió országainak) és a NATO közötti határvonalán tapogatóznak. Ekképpen Románia és Ukrajna, tehát a két maga igazát keresve vitatkozó fél mellé Oroszország, Moldova Köztársaság és egész Európa bekerül a képbe.
Egy kis földrajz és történelem
A Kígyók szigete egy 17 hektár területû, Dobrudzsa kontinentális talapzatához tartozó mészkőszikla. A Duna fekete-tengeri beömlésétől száz és valahány méter híján 45 kilométerre, Sulina kikötőjével szemben emelkedik ki a Fekete-tengerből. Kerülete nem egészen két kilométer, észak-déli átmérője 440, déli-keleti átmérője 662 méter.
A régmúltban a szigetnek mondhatni nem volt gazdasági jelentősége, a mészkőszikláktól tagolt partjait jó haltartó helyekként tartották számon, a sziklás felszín a kígyók és a vándormadarak paradicsoma volt. A kis sziget már az ókorból, a görög mitológiából és a történészek feljegyzéseiből Leuce (az ógörög nyelvben Fehér-sziget) néven ismeretes. Régi neve a mészkőszirtek színére utal, az újabb a rajta található kígyópopulációra. A görög mondák szerint itt volt Akhilleusz temploma és oltára is, számûzetésének idejéből ugyancsak ebben az összefüggésben emlegeti Ovidius Naso is, Gheorghe I. Br?tianu A Fekete-tenger a kezdetektől az oszmán hódításokig címû munkájában Alba, azaz Leuke vagy Achilleis szigetét egy, a nyílt tengerből kiemelkedő kis szigetként emlegeti a Duna beömlésénél, amelyet ma Kígyók szigetének neveznek.
A román történészek úgy tudják, hogy Mircea cel B?trân és ?tefan cel Mare idejében a sziget a moldvai fejedelmek fennhatósága alá tartozott. Mások ezredéves történelmi periódusokat egybevonva és a kortársi állapotokat a történelembe visszavetítve ,,mindig Romániához tartozó szigetként? emlegetik, potomságnak tekintve azt, hogy azokban az időkben Románia, mint olyan, nem is létezett.
A szigetet először az adrianopoli (1829), majd a párizsi egyezményben (1856) említik, mint a világítótorony helyét, 1857-ben, a krími háború elvesztése után a Duna-deltával együtt ismét török fennhatóság alá kerül, s a portának kötelessége az itt lévő világítótornyot mûködtetni.
1877-ben, az orosz-török háború lezárása után Románia meghatározóan jelentős szerepét semmibe véve a San Stefanó-i szerződés a Tulcea szandzsákot (Chilia, Sulina, Mahmudia, Isaccea, Tulcea, M?cin, Babadag, Hâr?ova, Kunstendje és Medgidia), valamint a Duna deltai folyamágainak szigeteivel és a Kígyók szigetével együtt az oroszoknak ítéli, felette érdekes, hogy az oroszok nem tartanak igényt ezekre a területekre, helyette Beszszarábia bizonyos részeit kérik.
Románia 1856 után nemzetközi fórumoknál folyamatosan tiltakozik a területek hol török, hol orosz bekebelezése ellen, rámutatva arra is, hogy az orosz fél csak azért választotta le Dobrudzsa említett részeit a török birodalomról, hogy cserében ezekért a területekért megkaparinthassa Besszarábia bizonyos részeit.
Végül is 1877-ben Romániát a Berlini Kongresszus döntésének megfelelően arra kötelezték, hogy Dél-Besszarábia három körzetét adja át az oroszoknak, és cserében megkapja Mangáliát és a Kígyók szigetét.
Az 1919-20-as párizsi szerződések a Kígyók szigetét a megnagyobbodott Románia (Nagyrománia) természetes határai közé helyezik.
És aki azt hiszi, hogy ezzel az apró, évezredeken át jelentéktelen kis sziget viharos története megnyugvóra fordult, az téved.
Harcok a sziget 20. századi birtoklásáért
1940-ben a Molotov-Ribbentrop Paktum értelmében Besszarábiát Romániától erőszakkal a Szovjetunióhoz csatolják. Ebben a paktumban a Kígyók szigetéről nem tesznek említést.
A Párizsi békeszerződésben (1947) kimondják, hogy Románia és Szovjet-Oroszország határa az 1940-es határral azonos. Ez azt jelenti, hogy Besszarábiát elveszítette, de a Kígyók szigete Románia fennhatósága alatt maradt.
1948. február 4-én aláírták a román-szovjet barátsági, együttmûködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, amely rögzítette a két ország közötti határt is. Amikor azonban a határ kijelölésére került sor, a felek között a Chilia folyamág néhány apró szigete körül vita bontakozott ki, s a szovjet fél szerint a határ a Chilia ág beömlésétől a Kígyók szigete felé veszi az irányt.
Ezt követően volt egy olyan időszak, amikor a Szovjetunióban kiadott térképeken a Kígyók szigete a Szovjetunió részeként jelent meg. A Romániában kiadott térképekre saját felségterületként rögzítették, Kisinyovban pedig nem jelölték meg, hogy melyik országhoz tartozik a sziget.
Az 1948. február 4-én dr. Petru Groza és V. Molotov által aláírt dokumentum rögzíti: ,,A Duna beömlésétől a Fekete-tengerben keletre lévő Fekete Kígyók szigete a Szovjet Szövetségi Köztársasághoz tartozik.?
(A Kígyók szigetének hovatartozását mindeddig sem a Ribbentrop-Molotov Paktum, sem az 1947-es párizsi békeszerződés nem kérdőjelezte meg, mindkét okmány ráértéssel Romániához tartozónak ismerte el. 1948. május 23-án az N. P. Sutov, a bukaresti szovjet nagykövetség titkára és Eduard Mezincescu meghatalmazott miniszter által aláírt jegyzőkönyv a dr. Petru Groza-V. Molotov által aláírt dokumentumnál is tovább megy: ,,A Kígyók szigetét Románia visszaszolgáltatta a Szovjet Szövetségi Köztársaságnak, amely ennek területét képezi.? Abszurd módon ,,visszaszolgáltattak? egy olyan területet, amely soha nem volt azé, aki ,,visszakapta.?)
E mozzanatokat azért részletezzük, mert sokan ma is dr. Petru Groza román miniszterelnököt hibáztatják, hogy a Kígyók szigetét (és a Chilia folyamág néhány apró szigetét) ,,eladta? a szovjeteknek.
Az alapdokumentumot valóban az akkori román miniszterelnök írta alá, de siessünk hozzátenni, hogy a nagyhatalmi és birodalmi erőszaknak engedelmeskedett. Az elveszített Besszarábiához, Észak-Bukovinához, Her?a térségéhez képest ez a 17 hektáros lakatlan sziget potomságnak tûnt.
A szerződés természetesen a nemzetközi jog értelmében is érvénytelen, hiszen nem ratifikálta a román parlament sem. Bár, mondjuk ki, ha az akkori parlament elé terjesztik jóváhagyás végett, száz százalék körüli lett volna az igen szavazatok száma.
A diplomáciai kígyóméreg
A Szovjetunió szétesése után a Kígyók szigete Ukrajna fennhatósága alá került. A sziget stratégiai helyzete a Szovjetunió számára is fontos volt - a Fekete-tenger egészét s a Földközi-tenger egy részének radarellenőrzését tette lehetővé -, de a független Ukrajna esetében a katonai szempontok mellé társult a Kígyók szigete övezetében felfedezett jelentős kőolaj- és földgázmező.
Amennyiben a 17 hektáros sziklaszirt nemzetközi jogi státusa ,,sziget? - miként a hagyományos nevei (Leuka szigete, Kígyók szigete) is erre utalnak -, akkor hozzá tartozik ennek szárazföldi talapzata is, összesen mintegy 20 kilométernyi terület, amely gyakorlatilag megközelíti Románia partjait, hisz a távolság mindössze 45 kilométer. A kőolaj- és földgázkincs kitermelése a térségből ezek szerint Ukrajnát illetné meg.
A sziget státusa körül kirobbant román-ukrán vita - eddig 24 eredménytelen tárgyalást tartottak - tétje tehát rendkívül nagy. Az ukrán fél arról nem is tárgyal, hogy a sziget melyik államhoz tartozik, a tulajdonlás számára eldöntött tény, hanem minden lehetséges módon a nemzetközi jog szerinti ,,sziget-státust? akarja elismertetni, s ezzel felségvizeinek határát majdnem Románia partjaiig kiterjeszteni.
Ezek után válik érthetővé, hogy a sziklaszirt sziget voltának bizonyítására a katonai, meteorológiai s egyéb megfigyelőállomások mellé az utóbbi időben postahivatalt is nyitottak (elhelyeztek egy postaládát), legutóbb bankfiók is került a szigetre, demonstrálniuk kell az állandó összeköttetést a szárazfölddel, a megfelelő infrastruktúra létét. Sziget ugyanis olyan vizekkel övezett szárazföldi rész lehet, amely az állandó emberi tartózkodás számára alkalmas, ivóvízzel rendelkezik.
A román fél jelenleg a sziget-státust vitatja, hisz a terület évszázadokon át lakatlan volt, csak a kígyók és a vándormadarak számára volt lakályos, ember legfeljebb látogatóba érkezett oda, nincs ivóvízkészlete, és így tovább.
Pillanatnyilag mindkét fél ott tart, hogy a Kígyók szigete körüli kontinentális talapzat hovatartozását a kölcsönös megegyezés híján nemzetközi bíróság döntésére kell bízni.
Tény az, hogy Románia és Ukrajna között a viszony az utóbbi időben sajnálatosan megromlott. A Bisztroje-csatorna megépítése, az ezzel kapcsolatos provokációk, szabálytalanságok, a kétoldalú és nemzetközi szerződések megszegése ukrán részről mindennapos.
Ukrajna és Románia között a Duna Chilia folyamágának fő sodorvonala a természetes határ. Ezt az ukránok agresszív fellépéssel, katonai és titkosszolgálati jelenléttel a folyamág kotrása közben néhány méteres távolságtól, van eset rá, fél kilométernyire is ,,áthelyezik? román felségterületre. Fegyveres incidensre még nem került sor, de a román halászok itt-ott eltüntetik a bójákat.
Minden jel arra mutat, hogy a napi perpatvarok a két fél között csak felszíni jelzések, a Duna medrében már kotorják a NATO és a FÁK határvonalát, amely most a Kígyók szigete köré tekeredik.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép