A vértanúinkról való megemlékezés tartalma sohasem volt mentes az aktuális magyarországi politikától, az oktatásban sem. Volt, hogy a gyász vagy az örökös vesztes nyomasztó árnya, máskor a nemzetközi szolidaritás vagy éppen a magyarság egysége kapott hangsúlyt a tankönyvekben, a vértanúhalált halt aradi hősökről szólva.
Százötvenöt éve annak, hogy az 1848-as szabadságharc tizenhárom hős tábornokát Aradon kivégezték. A történelemtankönyvek sorra megemlékeznek a vértanúk napjáról (1849. október 6-áról), ám az egyes történelmi korszakokban mindig mást tartottak fontosnak kiemelni a kivégzésekkel kapcsolatban. Bánhegyi Ferenc budapesti történelemtanárt, tankönyvszerzőt, szerkesztőt arról kérdeztük: milyennek látja október 6-a ábrázolását az 1945 után megjelent tankönyvekben.
- Először is szögezzük le, hogy tankönyveink mindig foglalkoztak október 6-ával. Hol szûkebben, hol bővebben, egyszer tisztességesen, másszor kevésbé úgy. Jellemző, hogy az ötvenes években a gyász került a feldolgozás középpontjába. A halál, a kivégzés, a szabadságharc bukása. Talán azért, mert egy véres, elbukott háború után voltunk, talán azért, mert a tizenhárom vértanú kivégzése jelezte, vesztésre álló nemzet vagyunk, mint annyiszor már korábbi történelmünk során. Egyébként a szemlélet, melynek lényege, hogy a mindenkori hatalom mit tud a maga szolgálatába állítani az október 6-án, Aradon történtekből, egészen 1990-ig elevenen élt - vélekedik a szakember.
- A maga szempontjából mit tartott fontosnak hangsúlyozni például az 1956 utáni hatalom?
- Huszonöt esztendeje állok a katedrán, tehát magam is tanítottam a Kádár-rendszerben kiadott tankönyvből. Tudom, hogy a tananyagban nagy szerephez jutott annak bizonygatása, hogy Görgey áruló volt. Meggyőződésem, hogy nem volt az, és örülök, hogy szobra áll a Budai Várban. Ebben az időszakban került előtérbe az 1848-as felelős miniszterelnök, Batthyány Lajos budapesti kivégzése. Az ő emlékére, halálának helyszínén felállított örökmécsesnél rendszeresen ünnepelt a korabeli ellenzék október 6-án, sőt március 15-én is.
- Tizennégy éve már több tankönyvből válogathat a tanár. Van-e közös jellemzőjük ezeknek a tankönyveknek október 6-a tekintetében?
- Először is: a mai tankönyvek színesek, anyagaik könnyen tanulhatók, jól áttekinthetőek, a lényegre szorítkoznak, önálló tanulásra sarkallnak. Másodszor: mintegy tíz esztendeje fontos szerephez jutott annak tisztázása, hogy a tizenhárom aradi vértanúnak több mint fele nem magyar származású volt. A német, az angol, a szerb, a lengyel, az örmény ajkú tábornokok többsége alig beszélte a nyelvünket, sőt: némelyikük talán nem is tudott magyarul. Mégis harcoltak, vállalták a halált.
- Ennek felemlítése miért vált lényegessé mostanában?
- Mert bizonyítja a Kárpát-medencében élő népek egységét, a magyar nép befogadókészségét és azt, hogy mindenki magyarnak tekintendő, aki annak vallja magát. Történelmi önazonosságunk szemszögéből nézve ez jelentős fordulat az október 6-ai események tanításában.
- Hogyan emlékeztek, emlékeznek meg erről a napról az iskolákban?
- Ez erősen tanárfüggő. Mindenesetre az ötvenes, hatvanas években sem volt tilos a megemlékezés. Azok, akik ezt fontosnak tartották, a gyászhoz illő, csendes ünnepséget tartottak, rendszerint az osztályok keretében, ugyanis nem volt kötelező az iskolai megemlékezés. Ma sem az. Van, ahol osztályfőnöki órán emlékeznek meg a vértanúk napjáról, van, ahol az iskolarádió erre az alkalomra készült mûsorát hallgatják meg, másutt talán még ennyire sem futja a tanároktól. Hozzáteszem, hogy az 1848-as szabadságharc hetedikes tananyag, az aradi kivégzések tanítására tavasz táján kerül sor. Ez is nehezítheti az iskolai megemlékezéseket.
- Esetleg október 23-a, az 1956-os forradalom kitörésének napjának ünnepe is háttérbe szoríthatja október 6-át?
- Minden bizonnyal, ahogyan elhalványította a nagy októberi szocialista forradalom emlékünnepe is 1990-ig. Csaknem egy hónap alatt két jelentős ünnepre nehéz felkészülni és azokat méltóképpen megtartani.
Novák Gábor
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.