Az aradi vértanúkra emlékeztek a Kárpát-medencében

2004. október 7., csütörtök, Archívum 2003–2007

A nemrég köztérre helyezett aradi Szabadság-emlékmû egyik jótékony hatása, hogy a romániai magyarságon belül egymás mellé állította az eltérő szemléletet vallókat - fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az aradi vértanúk kivégzésének 155. évfordulóján Magyarországon és a határon túl is megemlékezéseket tartottak tegnap.
Az aradi ünnepségen Hiller István kultuszminiszter kijelentette: a nemzetek szerepe a globalizálódó Európában nem az új határok építése, hanem az anyanyelv, a kultúra, az önazonosság ápolása, a közösségi értékőrzés és értékteremtés. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke örömmel állapította meg, hogy 79 évi várakozás után először ünnepelhették október 6-át a köztérre helyezett Szabadság-emlékmûnél. Úgy fogalmazott: jó magyarok maradunk attól, hogy tiszteljük a többségi nemzet történelmét, s a románok is jó románok attól, hogy tisztelik a magyar nemzet történelmét. ,,Haladni csakis együtt és szabadon lehet, egyenrangú partnerként? - mondta.
Ünnepi szentmisével vette kezdetét tegnap Aradon az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak kivégzését idéző, egész napos megemlékezés, amelynek két fő helyszíne a nemrégiben helyreállított Szabadság-emlékmû és a Vesztőhelyen lévő obeliszk volt. A rendezvénysorozat délelőtt kezdődött a helyi minorita templomban, ahol Fodor József nagyváradi római katolikus püspöki helynök mutatott be ünnepi szentmisét. A belvárosi református templomban ugyancsak délelőtt Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A délelőtti megemlékezés után a Neumann-házban tartott, a bukaresti magyar nagykövetség által adott állófogadáson Tőkés és Markó - hosszú idő után először - percekig szívélyesen beszélgetett egymással.
A romániai magyarság összefogásának a kérdése, valamint az igazi megbékélés fontossága fogalmazódott meg azokban a beszédekben, amelyek tegnap délután Aradon, az egykori vértanúk vesztőhelyén hangzottak el. Az ünnepség elején Gheorghe Falca aradi polgármester köszöntötte a jelenlévőket, a ,,megbékélés városának? nevezve Aradot, örömmel jelezve, hogy Románia és Magyarország hamarosan ,,együtt lesz szabad? az Európai Unióban.
Markó Béla beszédében felhívta a figyelmet: az erdélyi magyarság politikai egysége nélkül sem a Szabadság-emlékmû visszaállítása, sem a magyar iskolák újraindítása, sem az erdők visszaszerzése, sem a magyar nyelv hivatalossá tétele nem sikerült volna Romániában. ,,A mi magyarságunk érték ebben az országban? - mondta Markó, aki szerint a sajátos erdélyi magyar világlátásra Romániának szüksége van, ha be akar kerülni Európába. Emlékeztetett a november végén esedékes romániai választásokra, amelyeknek nagy a tétje a romániai magyarság számára: továbbra is erős, egységes érdekképviselete lesz-e a román parlamentben, vagy ismét a magyarság feje fölött döntenek mások, mint annyiszor a történelemben, Trianonban és máshol.
Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke beszédében kifejtette: az aradi tizenhármak életpályája arról tanúskodik, hogy nem csak az a magyar, aki magyarnak születik. A szabadság nem kisajátítható, mert oszthatatlan - fûzte hozzá. Emlékeztetett, hogy az új magyar kormányprogram támogatja a határon túli magyarságnak az európai gyakorlati megoldások szellemiségével egybevágó, a többség és a kisebbség megegyezésén alapuló autonómiatörekvéseit. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a határokon túli magyarság politikai erői között értelmes összhang, okos egyetértés alakuljon ki - hangsúlyozta. ,,A magyarság egyesítésének ügyét csak együtt vihetjük diadalra, vagy külön-külön ronthatjuk el? - állapította meg a szónok.
Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, előrebocsátotta, hogy nem akar ünneprontó lenni. Szükségesnek tartotta azonban emlékeztetni hallgatóságát: a ,,trianoni vandalizmusnak? áldozatul esett magyar szobroknak, emlékmûveknek pusztán csekély töredéke került a helyére, száz meg száz ilyen mûalkotás tört össze vagy rejtőzik még mindig pincékben és más rejtekhelyeken. Ez nem politikai kérdés, hanem az európai kulturális örökség ügye, ezenkívül emberjogi és kisebbségjogi kérdés is - hangoztatta a püspök. Felhívta a figyelmet a magyar nemzet jelenkori ,,vértelen, de vészes pusztulására?, például a kolozsvári magyarság fogyatkozására, a csángók erőszakos asszimilációjára, a romániai magyarság demográfiai csökkenésére.
Az igazi román-magyar megbékélés még várat magára - állapította meg Tőkés, aki szerint az csakis a múlt igazságtalanságainak jóvátétele nyomán képzelhető el. Mondják, hogy a románság hosszú ideig tartó elnyomást és méltánytalanságot szenvedett el magyar részről a múltban - állapította meg, hozzátéve: ,,Miért is ne ismernénk el román testvéreink fájdalmát?? A püspök szerint eljött az ideje annak, hogy a magyarok megkövessék őket, s hogy valóban békévé oldja az emlékezés a román nép bánatát. Ugyanakkor szintén bocsánatkérésnek és jóvátételnek van helye román oldalról is - folytatta gondolatmenetét Tőkés -, a Trianon utáni, majd a kommunista diktatúra alatti magyarellenes elnyomást szintén be kell vallani. A kisebbségellenes nacionalista jogfosztásnak véget kell vetni ahhoz, hogy el lehessen jutni a valódi megbékéléshez - mondta Tőkés László.
Tokay György Arad megyei képviselő arról beszélt, hogy a romániai magyarságnak sikerült eredményeket elérnie, soha nem vesztett háborúkat, legfeljebb kisebb csatákat. Amit elért, az nehezen született meg, kitartás, szorgalom kellett hozzá. ,,Nem kell a vérünket adnunk, elég, ha a munkánkat adjuk? - mondta a politikus.
Szlovákiában több helyen is megemlékezést tartottak. Pozsonyban Rázga Pál sírjánál, Révkomáromban a városvédő Klapka György szobránál adóztak kegyelettel a vértanúk emlékének, majd obeliszket állítottak az aradi tizenhármaknak. Katona Tamás történész, a pozsonyi megemlékezés szónoka arról beszélt, mennyire szent helye a magyar történelemnek az a Pozsony, amely a szabadságharc idején az ország fővárosa, és az alkotmányos törvényeket megalkotó országgyûléseknek otthont adó város volt, akkor, amikor Ausztriának sem alkotmánya, sem parlamentje nem volt.
Megemlékezést tartottak a vajdasági Eleméren is, ahol Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára azt mondta: az anyaország az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nagy figyelmet szentel a határon túli magyar közösségeknek, különösen azoknak, amelyekkel a kapcsolattartás megnehezült.
Magyarországon a nemzeti gyásznapon katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra eresztették a Magyar Köztársaság állami lobogóját a Parlament előtti Kossuth téren. A Kossuth téri ceremónián részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Mandur László, az Országgyûlés alelnöke. Gyurcsány egyszerre szabad és igazságos Magyarország megteremtését szorgalmazta az 1848-49-es aradi vértanúkra emlékezve a fővárosban, a Batthyány-örökmécsesnél. Mi azt szeretnénk, hogy Magyarország legyen szabad és igazságos, hogy javait és lehetőségeit azonos módon ossza el - mondta a kormányfő.
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án Aradon végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. Így a nemzet vértanúja lett: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét.
(MTI - L.)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép