Elkészült az újabb EU-jelentés Romániáról, mely első ízben ismeri el, hogy az országnak immáron mûködő piacgazdasága van. Elég nagy áttörésnek számítható ez, mert lehetővé teszi, hogy menetrend szerint folytassák a csatlakozási tárgyalásokat, s a hátralévő fejezeteket még ebben az évben véglegesítsék. Hogy van-e Romániában igazi piacgazdaság, azt nem a mi tisztünk eldönteni, az EU azért küldi ide jelentéstevőit és kutakodó szakembereit, hogy ők állapítsák meg a tényeket. Nos, ha van, úgy annak mi érezzük fölötte kevés áldását, de annál több hátrányát nyögjük, hiszen ezek az uniós elvárások - gazdasági vonatkozásban - a lakosság vállaira terheltetnek, s európai szintekhez közelített árak és díjszabások több mint egy évtizede nyomorítják-szomorítják a csüggedt átlagpolgárokat, kiknek jövedelmeit egyáltalán nem közelítik az ,,európai? szintekhez. De hát ez van, a reformokért áldozatokat kell hozni! Ezt mindannyian tudtuk és tudjuk, csupán az a baj, hogy a mi áldozatinak szánt szerencsétlen nemzedékeink után gyermekeinknek, unokáinknak sem nagyon álmodhatunk ragyogó jövőt és polgári-kapitalista, ám gondoskodó Kánaánt. Az sokkal messzebb van még. A milliók számára bizonnyal, bár a fölkapaszkodottak, a politika és a gazdaság felső tízezere most sem panaszkodhat, mert Romániára ma igazán illik a szólás: ,,Fenn az ernyő, nincsen kas?!?
A román politikum körében oly nagy eufóriát (mily találó a szó!) kiváltó jelentés azért kitér néhány olyan jelenségre is, mit Bukarestben szeretnének feledni, ám nem lehet, hiszen a benyújtott európai számlákat azért ki kell fizetni, s hiába a szüntelen önsajnálat és véghetetlen fogadkozás, ez az ország csak úgy és akkor lesz EU-tag, ha a feltételeket maradéktalanul teljesíti. A gazdaságiakat, a jogiakat és politikaiakat is. Mindhárom területen baj van. Először azért, mert nem hajtottuk végre a kíméletlenül következetes gazdasági szerkezeti változtatásokat, még mindig túl sok az állami csecsszopásból élő-élősködő monopólium, félszárnyú a privatizáció, s inkább a szabadrablás terrénuma, mint a korszerû és hatékony gazdálkodásé. Másodjára: Románia egyáltalán nem tartott lépést a belső jogalkotásban a vállalt európai normákkal - megannyi könnyedén aláírt nemzetközi dokumentum honi érvényesítéséről van szó -, a törvényhozás legtöbbször úgy cselekszik még, mintha az adott szó az égadta világon semmire nem kötelezne. (Ebben bizonyos értelemben Szlovákiához hasonlítunk.) Harmadszor: bármi sziporkás fölhajtást tartottunk és tartunk a korrupció leküzdése körül, a dolgok állása vajkeveset változott. A kicsi szélhámosokat összefogdossák, a nagykutyákat futni hagyják. S ráadásul politikai - mi hozzátennénk: néha nemzetiségi! - alapon válogatnak a lebuktatandók között. Ezek igen nagy bajok, mert egyértelmûen rávilágítanak, hogy sem a bûnüldözés, sem az igazságszolgáltatás nem független Romániában, a politikai klientúra háborítatlanul játszhatja kisded (ó, fenéket kisded!) játékait.
Negyedjére, de nem utolszor: a sajtó és véleményformálás szabadságával is bajok vannak kies hazánkban, hiszen a hatalom ellenőrzi, kedve szerint cenzúrázhatja a médiát, egyszerûen a gazdasági ellehetetlenítés rémével. Él is vele. Márpedig ha a sajtószabadság ígyen sérül (az újságírók elleni agressziókról, megfélemlítésükről itt nem is beszélünk külön), akkor éppen a társadalmi ellenőrzés végső lehetősége szûnik meg a hatalmi manipulációk fölött.
Summa summarum: Romániában azért nem mennek túl fényesen a dolgok, s ezt a jelentés egy tömör mondatnyi figyelmeztetésben fogalmazza meg: ha a feltételek nem teljesülnek hiánytalanul, ,,a nagy csatlakozás? késhet. Egy évet, esetleg többet?
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.