Közélet: Tájházgazdák, ha találkoznak

2004. október 9., szombat, Archívum 2003–2007

A Kriza János Néprajzi Társaság 2004. október 1-3-án harmadik alkalommal szervezte meg az erdélyi és moldvai magyar néprajzi közgyûjtemények vezetőinek szakmai felkészítőjét. Az igen sokrétû szakmai értekezleten az ilyefalvi KIDA-központban több mint ötven hazai és magyarországi néprajzos, illetve néprajzi gyûjtemény és tájház vezetője vett részt.
A rendezvényről dr. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babe?-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Kriza-társaság elnöke számolt be lapunknak. Mint mondta, Erdélyben 1968 után ígéretes módon kezdett kibontakozni az állami múzeumok hálózata és a helyi tájházak sora. Az 1989-es rendszerváltozás új mûvelődési és jogi helyzetet teremtett. Ennek hatására a Partiumban, a történeti Erdélyben és Moldvában jelentős új néprajzi gyûjteményeket alapítottak közületek, egyházak és magánszemélyek. Ugyanakkor a fokozatosan demokratizálódó országban új távlatok nyíltak a megyei és a helyi önkormányzatok kezében lévő múzeumi intézmények számára is. A Kriza-társaság éppen ezekre az új helyzetekre, lehetőségekre kívánta felkészíteni a hazai néprajzi gyûjtemények kezelőit - fûzte hozzá a néprajztudós.
A szemináriumot megnyitó dr. Pozsony Ferenc azt tárta fel, hogy a XIX. század közepétől egészen napjainkig hogyan alakultak, fejlődtek ezek a gyûjtemények, milyen mûvelődési koncepciók és értékek irányították sorsukat. Dr. Gazda Klára egyetemi docens elsősorban a néprajzi kollekciók tárgyállományának alapos, rendszeres és tudományos dokumentálására hívta fel a résztvevők figyelmét, és rámutatott arra, hogy nagyon sok hazai gyûjtemény állagáról nem készült leltár, a tárgyakkal kapcsolatban még a legszükségesebb információkat sem rögzítették, ami alaposan csökkenti azok tudományos vagy mûvelődési használhatóságát. T. Bereczki Ibolya, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum főigazgató-helyettese a magyarországi tájházak alakulását, tudományos, jogi és szakmai problémáit ismertette. Elmondta: mivel Magyarország már belépett az európai államok közösségébe, múzeumi hálózatát csakhamar az uniós normákhoz kell igazítania. Kitért arra is, hogy nemrég megalakult a Magyarországi Tájházak Szövetsége, melynek tapasztalatairól szólt az illyefalvi rendezvényen is. A XXI. század első évtizedében fontos feladatnak ígérkezik a néprajzi gyûjtemények, tájházak anyagát élővé tenni, a helyi közösségek életének szerves részévé alakítani, hozzáférhetőségüket, megismerésüket mindig lehetővé tenni - mondta a szentendrei szakember. Dr. Gráfik Imre, a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa módszertani előadásában a tárgyak és együttesek szakmai nyilvántartásának elengedhetetlen eszközéről, a múzeumi mûtárgykatalógusról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a tárgyakkal kapcsolatos információk gazdagsága voltaképpen azok értékét, hasznosíthatóságát is emeli. Szabó Sámuel székelyudvarhelyi építész arról beszélt, hogy milyen szakmai tudnivalók alapján kell a sokszor mûemlék értékû kúriákat és parasztházakat alkalmassá tenni kiállítások számára, ugyanakkor a folyamatos karbantartás és javítás módozatait is bemutatta. Koncz Pál, a veszprémi múzeum munkatársa előadásában arról tájékoztatta a jelenlévőket, mi módon tartósíthatják, restaurálhatják a múzeumokban meg a tájházakban összegyûjtött tárgyakat. Mihály Zita a Hargita, Hlavathy Izabella pedig a Kovászna megyei mûemlékvédelem szempontjából tárgyalta az épített örökség védelmének, hasznosításának számos tudományos, jogi vonatkozását. Dimény Attila, a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesületének elnöke bemutatta a Bogdán fényképészcsalád mûterme látogatható közgyûjteménnyé átalakításának koncepcióját és eddigi eredményeit. Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi részlegének vezetője elsősorban a néprajzi tárgygyûjtés morális aspektusaival kapcsolatos gondolatait osztotta meg a résztvevőkkel. Szabó Árpád Töhötöm, a Kriza-társaság alelnöke vetített előadásában a stockholmi skanzen felépítési koncepcióját, mûködtetésének módozatait érzékeltette.
A szakmai szeminárium keretében bemutatták többek között az iratosi, a gálospetri, gyimesbükki, mérai, máréfalvi, szabófalvi tájházakat. A rendezvény résztvevői meglátogatták a Székely Nemzeti Múzeum csíki tájházát, néprajzi kiállításait, az alsócsernátoni Haszmann Pál-múzeum szabadtéri részlegét, a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeumot, valamint a zabolai állandó csángó népmûvészeti kiállítást.
(bodor)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép