Réges-régen történt. Egy erdélyi fejedelem kapott egyszer ajándékba a török császártól egy agarat. Takaros ebállat volt, hegyes fejû, kajla fülû, horgas inú, de azért a fejedelem nemigen örült meg neki.
- Öreg ember vagyok már én, nem járok nyulászni - mondta kelletlenül.
Az ajándék agár azonban, mintha csak megértette volna a szót, hirtelen bukfencet vetett, és ráesett a fejedelem csizmájára. Ott aztán úgy nyúlt végig, hogy a fejedelem alig bírta kiszabadítani a lábát.
- Ejnye, de magakellető ebállat ez! - mondta most már jobbkedvûen.
- Megismeri a jó embert, megismeri a rosszat - szólalt meg a szerecsen szolga, aki az agarat hozta. - Körüludvarolja, aki jó, megmorogja, aki nem jó.
- No, ilyen tudománnyal kevés ember dicsekszik, ugye, urak? ?- fordult nevetve a fejedelem a tanácsosaihoz.
A tanácsurak is elnevették magukat, s körülcirógatták a kutyát.
A fejedelem különös pártfogásába vette az agarat. Mindig ott lakatta maga körül, s akárhányszor még tanácsot is kért tőle.
Ha valami ügyes-bajos ember járt nála, csak odahunyorított az ajtónálló apródjának:
- Tartsunk tanácsot, fiam!
Az apród kinyitotta a benyíló ajtaját, s beeresztette az agarat. Akit az nagy jókedvében körültáncolt, az megkapta, amit kért. De akire rosszkedvében rámordult, az hiába koptatta a küszöböt.
- Nem tehetek a bajodról - intette el maga elől a fejedelem.
A főuraknak ilyenformán sok bosszúságot szerzett a nagy tudományú állat. Hiába ajánltak akárkit a fejedelem jóindulatába, ha az agár jóvá nem hagyta. Zúgolódtak is miatta sokat, hogy csúffá teszi őket egy oktalan ebállat.
- Az egész világ kineveti az erdélyi agártanácsost - mondogatták haragosan. Amire a fejedelem rendesen azt válaszolta:
- Mit tehetek én arról, hogy az a leghívebb szolgám? Azt ugyan meg nem vesztegetheti senki ember fia!
Erre aztán az urak is jobbnak látták elhallgatni. Ami igaz, igaz: annak az ostoba agárnak hiába kínálnák akár vékával az aranyat. Azért mégis azt ugatná meg, akit akar.
- Megugatja biz az, akit nem akar is - mosolyodott el egyszer az ilyen beszédek hallatára a fejedelem apródja. S megvigasztalta a főurakat, hogy majd megvesztegeti ő az agártanácsost, csak bízzák rá.
Másnap reggel, alig lépett a fejedelem a tanácsházba, mindjárt az agarat követelte.
- Rég itt szûköl az ajtón, nagyságos uram - mondta az apród, s beeresztette az agarat. Az pedig abban a percben olyan rettenetes üvöltésben tört ki, amilyent még nem hallott a fejedelmi palota.
- Mit jelent ez, fiam? - kérdezte megütődve a fejedelem.
Az apród tisztességtudó meghajlással jelentette:
- Azt jelenti, nagyságos fejedelem, hogy kettőnk közül valamelyik nem igaz ember.
Az agár pedig morogva, csaholva, a szemét szikráztatva, a fogát csattogtatva ugrott neki a gazdájának. A fejedelem megdöbbenve húzódott félre a nekidühödött állat elől. Nem ért az semmit. Mentől jobban csitította volna szép szóval, annál szilajabban ugrált rá. S nem is csendesedett el addig, míg le nem kapott két nagy nyúlfület a köntöse hátáról. Azokkal aztán nagy megelégedetten bebújt a trónszék alá.
A nyúlfüleket a pajkos apród tûzte a fejedelem köntösére, s most lesütött arccal várta büntetését. A fejedelem azonban nem haragudott meg, hanem szomorúan elmosolyodott:
- Illetlen tréfa volt, fiam, de megbocsátom. Megtanultam belőle, hogy a fejedelmek még a kutyájuknak sem hihetnek, mert azt is megvesztegetik.
Attól fogva az agártanácsosból közönséges agárkutya lett. Az apródnak segített nyulászni, és sose panaszkodott régi méltósága elvesztése miatt.
Móra Ferenc
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.