
avagy foggal-körömmel a föld-visszaszolgáltatás ellen
2003. május 28-30. között három részben jelent meg lapunkban az Utánuk az özönvíz, avagy hogyan játsztak át magyar emberek a román államnak félezer hektár székely földet címû tényfeltáró riport, melyben a címben jelzett ügyet göngyölítettük fel. Konkrétan 500 hektár szépmezői szántóterületnek törvénytelen úton állami köztulajdonná nyilvánításáról van szó. Az intézkedésekre a koronát a Pete István akkori mezőgazdasági államtitkár által aláírt, 152-es miniszteri rendelet tette, amely alapján az Állami Földalap vagyonkezelésébe vette a területet, s a hírhedt befektető, vállalatokat tönkretevő Erdély Ede többségi tulajdonában levő Zoocomp Rt.-nek adta bérbe. Továbbá jeleztük a prefektúra és a Szociáldemokrata Párt gáncsoskodását a terület visszaszerzését és jogos tulajdonosai birtokba helyezését célzó folyamatban. Az azóta eltelt időszak bővelkedett eseményekben, sőt, az igazságszolgáltatás kétszer is a jogosultak javára döntött, ám ez még nem változtatott a helyzeten.
Szántó helyett legelő
Tavalyi riportunkban az eseményekkel odáig jutottunk, hogy többszöri akadékoskodás után a megyei földosztó bizottság részben, pontosabban csupán töredékben jóváhagyta a sepsiszentgyörgyi bizottság felterjesztését. A tavaly kelt 468-as határozatában az állami köztulajdonú területből 88 örökhagyónak kért 340 hektár területből 30 személynek 210 hektárt, hét egyházközség visszaigényelt 35 hektárából kettőnek 9,4 hektár területet hagyott jóvá, ám nem az eredeti helyszínen, hanem kizárólag állami magántulajdonból. Erre a kiváló minőségû szépmezői szántóterületek helyett a Sugásfürdő felé vezető út melletti dombokon levő legelőket jelölték ki.
Intézkedések
Egyik jogosult veje, a Bukarestben élő Cristian Hatu tanársegéd, aki korábbi riportunk anyagához is jócskán hozzájárult, miután a megyei illetékesekkel - Adrian C??unean-Vlad parlamenti képviselő, megyei SZDP-elnök, Horia Grama prefektus, Nicolae Cîrl?nescu prefektúrai főtitkár - nem tudott dûlőre jutni, a fővárosban fût-fát megmozgatott az ügy rendezése érdekében. Számtalan fórumhoz fordult panasszal, kéréssel. Ezek közül csupán a véglegeseket ismertetjük.
Közben a sepsiszentgyörgyi földosztó bizottság elnöke, Albert Álmos polgármester is intézkedett RMDSZ-vonalon. Markó Béla szövetségi elnökkel és Verestóy Attila szenátorral a mezőgazdasági miniszternél is jártak a terület besorolásának megváltoztatása ügyében. A polgármester elmondta, többen az orra alá dörgölték a Pete István által aláírt rendelelet, hogy lám-lám, az RMDSZ akarta így. Albert Álmos kevésbé tartja Petét hibásnak, mert az eléje tárt dokumentumok alapján nyugodtan aláírhatta, szerinte Puskás Bálint szenátor rovására írható a földátutalás.
Néhány napra visszavonták
2003. július 30-án megszületett a mezőgazdasági miniszter 495-ös rendelete, amellyel hatályon kívül helyezte a mezőgazdasági miniszter 1999. december 22-én kelt 152-es, Pete-féle rendeletét, amellyel az 500 hektár szépmezői szántóföldet állami köztulajdonná nyilvánították. A jogszabályt előkészítő, Corneliu Popa minisztériumi főigazgató által kiállított indoklásban szerepel, hogy a 152-es rendeletet a törvényes előírások áthágásával hozták, mivel említett területen nem történt olyan beruházás, amely indokolta volna az állami köztulajdonba való vételt. A dokumentum megjegyzi továbbá, hogy az 500 hektár terület állami magántulajdonná nyilvánítása elgördíti az akadályt a sepsiszentgyörgyi föld-visszaszolgáltatás útjából.
Igen ám, de ugyanaz az Ilie Sârbu mezőgazdasági tárcavezető, aki lépett egyet az ügy rendezése felé, néhány nap múlva száznyolcvan fokos fordulatot tett: az augusztus 6-án kiadott 512-es miniszteri rendelettel visszavonta a 495-öst.
Mi történhetett közben? Hát a megyei SZDP-sek nem voltak restek. Megtudtuk, hogy C??unean a minisztériumban járt, és magával a miniszerrel tárgyalt. Minden bizonnyal nem a búzatermésről. Továbbá megérkezett a prefektus 11050-es számmal iktatott átirata is, melyben az állami köztulajdonban tartás mellett kardoskodik.
Hatu hivatalos levélben kérdezett rá a minisztériumban a visszavonás okára. A Bogdan Vi?an igazgató által aláírt válaszban a lépést azzal indokolták, hogy a földterületek jogi helyzetét szabályozó 213-as törvény alapján kormányhatározattal lehet megváltoztatni egy terület jogi besorolását. Ezzel a minisztérium ismét, ezúttal közvetve, elismerte, hogy az 500 hektár terület törvénytelenül jutott állami köztulajdonba, hiszen arról csupán miniszteri rendelet rendelkezik.
Tehát törvénytelen az átjátszás. Ezt mindenki tudta, de eddig hivatalos szerv írásban nem mondta ki.
Minekutána meghiúsult a miniszteri intézkedéssel történő visszajuttatás, Albert Álmos az RMDSZ vezetői társaságában még kétszer tárgyalt Ilie Sârbu tárcavezetővel arról, hogy készítsenek elő kormányhatározat-tervezetet. A miniszteri ígéret dacára ez nem született meg.
A parlamenti bizottság elítéli
Hatu - többek között - a parlamenthez fordult panaszával, ecsetelte a kialakult helyzetet.
A képviselőház visszaélésekkel és korrupcióval foglalkozó szakbizottsága Sepsiszentgyörgy polgármesterének, a perefektúra főtitkárának és néhány földvisszaigénylőnek - Cristian Hatu, Vajna Mihály és Nagy Ákos - a meghallgatása, valamint a sepsiszentgyörgyi városháza, a prefektúra és a mezőgazdasági minisztérium által benyújtott dokumentumok tanulmányozása után kialakította véleményét (2004. április 1-jén kelt 34/14589-es jegyzökönyv).
A Radu Ciuceanu egyetemi tanár, a bizottság elnöke által aláírt jegyzékben szerepel, hogy:
1. Az 500 hektárnak állami köztulajdonba juttatása az 1999/152-es miniszteri rendelettel törvénytelen volt.
2. A szóban forgó területet kizárólag termelésre használták és használják, nem kutatásra. Ahhoz, hogy kutatást végezhessenek, akadémiai jóváhagyással rendelkező tanulmány szükségeltetik, ami ez esetben hiányzik, a prefektúra által benyújtott indoklásban csupán a megyei növényvédelmi felügyelőség által kibocsátott, vetőburgonya termesztésére szóló jóváhagyás szerepel, ám ilyent 33 mezőgazdasági egységnek állítottak ki a megyében, anélkül, hogy bármelyik is állami köztulajdonú területet használna.
3. Hiányzik a Zoocomp Rt. részvényesi közgyûlésének beleegyezése abba, hogy a területet állami köztulajdonba utalják, csupán a vezetőtanács határozott erről.
4. A terület állami köztulajdonba utalását javasoló, a prefektus által kinevezett bizottság létrehozásának nem volt semmiféle jogalapja. Ezenkívül nincs semmi bizonyíték arra nézve, hogy ez a bizottság valamit is dolgozott volna. Mi több, a bizottságot 1999. december 13-án nevezték ki, a testület ugyanaznap ellenőrzi a helyzetet, meghozza döntését, és a prefektúra azon nyomban továbbítja a javaslatot a minisztériumba.
5. A prefektúra némely alkalmazottai súlyosan félretájékoztatták a mezőgazdasági minisztériumot, azt állítva, hogy ,,az 500 hektár terület nem képezi visszaszolgáltatás tárgyát?. Mindezt olyan körülmények között, amikor a sepsiszentgyörgyi helyi földosztó bizottság és a polgárok visszaigényelték a szépmezői területeket. A megyei földosztó bizottság nemegyszer visszautasította ezeket a kéréseket. Meghökkentő, hogy ugyanaz a megyei bizottság legelőt ajánl a földtulajdonosoknak, miközben a minisztériumnak azt jelenti, hogy a szántóterületet nem igénylik vissza. Ezenfelül: a Zoocomp 561 hektár szántóterülettel szerepel a nyilvántartásban, többi területe legelő lévén, a prefektúra mégis kéri majdnem az össz-szántóterület, 500 hektár állami köztulajdonba juttatását, és a mezőgazdasági minisztérium ezt jóváhagyja!
A felsoroltakban összegezte tapasztalatait a parlamenti bizottság.
Az 500 hektár ügyében Garda Dezső gyergyószentmiklósi történész, Hargita megyei képviselő idén május 18-án interpellált a parlamentben. Gabriel Oprea közigazgatási miniszterhez intézte szavait, s felhívta figyelmét a Kovászna megyei prefektúrán folyó korrupcióra, és arra, hogy a prefektus meg a főtitkár akadályozza a földek visszajuttatását.
Elutasított fellebbezés
Térjünk vissza 2003 tavaszára-nyarára. A megyei földosztó bizottság márciusban kelt, 468-as határozatát megfellebbezték az érintettek és a helyi földosztó bizottság is, mire a megyei testület július 11-én tartott ülésén hozott, 483-as határozatával visszautasította a fellebbezést, mindenféle indoklás nélkül megalapozatlannak és törvénytelennek nevezve azt.
Ekkor a polgármester, a minisztériumi kudarcon is túljutva, összehívta az igénylőket, és a peres utat javasolta. Hatu, aki többször járt Sepsiszentgyörgyön, találkozott a jogosultakkal, akiket Vajna Mihály és Hirni Attila hívott össze. Egyeztették a taktikát.
Huszonnégy jogosult a sepsiszentgyörgyi bírósághoz fordult jogorvoslatért. Egyéni kereseteikben a megyei földosztó bizottság vonatkozó passzusainak megsemmisítését kérték.
Válaszlevelében a megyei földosztó bizottság elnöke, a prefektus azon lovagolt, hogy a szóban forgó terület állami köztulajdont képez, s mint ilyen, elidegeníthetetlen.
Vajna Mihály tavaly november 11-én iktatott keresetkiegészítésében kéri a bíróságot, kötelezze az alperest annak bizonyítására, hogyan lett a visszaszolgáltatandó területből a prefektúra által ,,oly hősiesen védett? állami köztulajdon. Vajna ugyanakkor kéri az összes, ugyanazon tárgyú iratcsomó egyesítését. Ezt tizenöt felperes is kérte közös beadványban.
A bíróság összevonta a dossziékat, ám az elnök, Irina Toboltoc szerint 24 iratcsomó igen sok lett volna egy bírónak, és három csoportra osztotta azokat.
A tárgyalások idején a megyei földosztó bizottság képviselője, a prefektúra jogásza csupán azt hangoztatta, hogy a területek a 152-es miniszteri rendelet alapján állami köztulajdont képeznek. Egyéb bizonyítékot nem tudott felmutatni. A felperesek éppen az átutalás törvénytelenségére fektették a hangsúlyt.
Megszületnek a kedvező határozatok
Márciusban megszülettek a kedvező ítéletek. Március 2-án Jenic? Chiper bíró, 8-án Maria Daniela Velican bírónő, 9-én ismét Chiper hozott határozatot egy-egy csoport tagjainak az ügyében. A bíróság mindenik esetben elfogadja a felperesek keresetét, semmisnek nyilvánítja a megyei földosztó bizottság határozatainak kifogásolt cikkelyeit, megállapítja a felperesek tulajdonjogát, és kötelezi az alperes testületet, bocsásson ki birtoklevelet a sepsiszentgyörgyi földosztó bizottság által kijelölt helyszínen.
A Velican által összeállított dokumentum bővebben részletezi a per menetét, a határozat indoklását. Kifejti, hogy a 152-es miniszteri rendelet törvénytelen, annak nem lehet jogi következménye, s hangoztatja, hogy ezt a prefektúrának és a megyei földosztó bizottságnak tudnia kellett volna. Ugyanakkor hangsúlyozza, a földtörvényeknek nemcsak betûje szerint, hanem azok, valamint az állami mezőgazdasági vállalatok magánosításáról szóló törvény szellemében is a földterületeket vissza kell juttatni a tulajdonosok jogos örököseinek, lehetőleg ugyanazon a helyen, ahol voltak, ha ez nem lehetséges, akkor a közvetlen szomszédságában, és ugyanolyan minőségû területet kell visszaszolgáltatni, mint amilyent elvettek. A dokumentum kitér arra is, hogy semmiféle indok nem tarthatja állami köztulajdonban a szóban forgó területet, mivel 1945 előtt sem volt az, az alkotmány 135-ös cikkelye előírásainak sem felel meg, sőt, a köztulajdon jogrendszerét szabályozó törvény rendelkezéseinek sem tesz eleget. A szépmezői szántóterületről megállapítja: ,,szabad, visszaszolgáltatásra alkalmas terület?.
Szekeres Attila
(folytatjuk)