2004. október 18., hétfő, 19 óra
Már-már bûnszámba megy sepsiszentgyörgyi lakosként nem látni egy olyan előadást, amelyre a színházbarátok - bármilyen kultúrához és nemzethez is tartozzanak - szívesebben vigyáznának, mint a maguk tyúkszemére. Menjen hát inkább színházba, és lépjen inkább az Andrei Mure?anu Színház előadásának megtekintése érdekében, hiszen egy felújított 2002-es produkcióról, a sokszorosan díjazott Algákról (Bernard?s house remix) van szó, amit Federico García Lorca nyomán Radu Afrim rendezett.
Ha viszont állítja, hogy félrelépések helyett a színházzal van szenvedélyes viszonya, s mégsem látott eddig Radu Afrim által rendezett előadást, akkor hétfőn az ,,új hullám? egyik legkeresettebb és legvitatottabb képviselője ad önnek randevút. Rendezzék soraikat, hölgyek és urak, mert arról a rendezőről van szó, aki az utóbbi két évtized egyetlen, nemzetközi visszhangot is kiváltó kulturális vitáját indította el, ezáltal mindörökre megosztva színházi világunkat: a véleménynyilvánítási lehetőségnek örülők és az Afrim fémjelzésû előadásokért őrülők táborára.
Radu Afrim az a típusú alkotó, akiért érdemes színházba járni. De nemcsak a színházig érdemes őt követni, hanem előadásai során azt is, hogyan szabadul meg őrjítő rögeszméitől, hogyan teljesíti ki e motívumait egyik produkciótól a másikig. Így jut el az ember az Algák - Bernarda Alba házától Csehov és A Prozorovok házáig a Három nővérrel együtt, ha csak belép ugyanazon, az Andrei Mure?anu Színház által nyitott bejáraton.
Nyílik a 2004-2005-ös évad is, ugyancsak egy Radu Afrim-előadással, és ha igaz, hogy evés közben jön meg az étvágy, hát kezdjék Algákkal, folytassák a Három nővérrel, és egy ilyen menü után ne csodálkozzanak, ha az újabb premiert őrült (ét)vággyal fogják várni? Olyan, élő színház iránt égő vággyal, amely korunk nyelvén beszél a világunkkal egyidős témákról: magányról, barátságról, a saját testünkkel és (ál)arcainkkal való együttélésről, az erotikus partnereink (az érzések és élvezetek) kereséséről.
És ha már az erotikánál tartunk, én az Algákban láttam az érzékiségről szóló színházi jelenetek eddig legszebb, önálló életre kelő kifejezését - az érdem részben Florin Vidamski (Pepe) és Nadia S?m?rghi?ean (Adela) színészeké is. Az Algákról beszélve e fogalmat megkerülni tulajdonképpen hiábavaló erőfeszítés, sőt a Bernarda háza nőinek neurotikus viselkedésével és erotikumtól ittas mámorával Afrim az összes pszichoanalitikai traktátusnál többet mond el a magányban/egyedüllétben forró szenvedélyekről és Erósz mindent alárendelő erejéről.
Nina Tîn?ar
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.