Ebben a csodálatosan mûködő, kétségtelenül ,,sajátos? romániai piacgazdaságban az őszi szezon úgy tör rá a lakosságra, mint egy elemi csapás, mint tatárhordák hívatlan látogatása. Ahogy az októberi lehûlés beteszi lábát a naptárba, szinte parancsszóra ugranak meg az árak a piacokon és az üzletekben, s a jámbor polgár vájkálhat egyre laposabb zsebében, hogy magának és családjának a legszükségesebbeket beszerezze. Így történik ez már hosszú évek óta, idén két dolog is külön pikantériát ad a jelenségnek. Az első az lenne, hogy a korábbi évektől eltérően ebben az esztendőben - Isten gondoskodása folytán! - csaknem minden terményből rekordtermés volt az országban (a szomszédságban is), de ez a viszonylagos bőség semmiképpen nem tükröződik a piaci árakban. Ellenkezőleg: a kenyér, a hús, a cukor, az olaj, a zöldségfélék ára látványos rekorddöntögetésbe fogott, bizonyítván, hogy Románia a közgazdasági abszurdumok földje, ahol nem a ,,minél több, annál olcsóbb? elv érvényesül, hanem a ,,minél több, annál drágább?. Persze, persze, mindent meg lehet magyarázni: az energia, az energiahordozók árának világszintû emelkedése az örökös kéznél lévő - már-már hihető - kifogás, mentség és mentelem. Hogy drága a benzin, a gázolaj, drága az elektromos energia, s a paprika, a paradicsom, a hús, a cukor, a liszt, az olaj, a kenyér juszt is ,,beleépíti? önmaga árába e fékezhetetlenül fölfelé ívelő görbét.
Az emberek többsége, a tömeg egyre rosszabbul él, a spekulánsok tarolnak (itt állami spekulációt és magánügyeskedéseket egyaránt tetemre lehetne hívni), s mindez a választások őszén történik, amikor szûk másfél hónap választ el még a nagy novemberi voksolástól. Ez a második pikantéria, s rémálmainkban mégis azt látjuk, hogy a ,,diadalmasan? országló ál-szociáldemokraták mindezek ellenére kényelmesen megtartják hatalmukat, s tovább meneteltetnek minket ,,a jólét és a demokrácia csúcsai? felé. ,,Vajon lehet-e jobbra várni??? - tette fel a kérdést csaknem száz esztendeje a váteszi költő, s a válasz azóta is késik tájainkon, s ha igazán realisták vagyunk, azt kell mondanunk: nem!
Újra sztrájkra készülnek az egészségügyiek, szakszervezetük, a Sanitas némi béremelést, ételjegyeket, ingyenes kórházi ellátást és ingyenes gyógyszereket kér számukra. Meredeknek tûnnek a követelések? Lehet. De csak azok számára, kik azt hiszik, hogy a fehér köpenyes világban élők élete fenékig tejföl, s kevés munkával sok jövedelemre tesznek szert. Ilyen is van, bizonyosan. De nem ez a jellemző. Az egész romániai egészségügyet sokkal inkább az általános ,,alultápláltság? jellemzi, amiben benne foglaltatik a személyzet megalázóan alacsony bérezése, a mûszaki ellátottság lerobbant mivolta, az eszközök hiánya, a kórházi körülmények középkorinak minősíthető állapota, melynek az ápoló és az ápolt egyaránt csak kárát láthatja.
Jönnek a választások, s ez az elfásult ország vélhetően újra azokra voksol többségében, kik e szomorú helyzetbe juttatták. Az ősi szólás szerint - ,,mai r?u s? nu fie? - alkuszik meg kikerülhetetlennek tartott sorsával. Pedig lehet rosszabb is?!
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.