A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának nagyfokú csökkenését Ausztriában sem tudták elkerülni. Míg a ?70-?80-as években az aktív lakosságnak közel 20 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, mára ez az arány 5,8 százalékra csökkent. Ennek velejárója volt a mezőgazdaság egész szerkezetének átalakulása is, ami elsősorban a farmhoz tartozó mezőgazdasági terület növekedésében nyilvánult meg. Ez ma Ausztria szintjén átlag 17 hektár.
Ugyanakkor új lehetőségek és alternatív jövedelemszerzési formák után kutatva megváltozott a mezőgazdasági ágazatok részaránya is. Egyik legtanulságosabb példa a biogazdálkodásra való áttérés. Az osztrák gazdák eleinte idegenkedtek tőle, de látván számos előnyét, közel 8 százalékuk áttért a környezetbarát mezőgazdaságra. A biósok termékeikkel mára a piac 15 százalékát uralják, biztos és előnyös a piacuk, hiszen ezek a termékek az unióban mennyiségi korlátok, vagyis kvóta nélkül termeszthetők. Ugyanakkor az unió egyre nagyobb hangsúlyt fektet, és hatalmas mértékû támogatásokat biztosít a környezetvédő és tájjelleget megőrző gazdálkodási formák és programok megvalósítására, az élő falu megőrzésére.
A háromszéki szaktanácsadók tanulmányútjuk során egy biogazdálkodó családot is meglátogattak. Amint már említettük, az osztrák gazdák jelentős része a mezőgazdaság mellett más jövedelemkiegészítő forrást is keres. Így volt ez ennél a családnál is, a fejőstehenek és biozöldségek mellett a házigazdák gyógynövénytermesztéssel és -feldolgozással foglalkoznak, saját biós üzletet tartanak fenn, és panziót mûködtetnek. A család két generációja végez minden munkát, csupán egy szakképzett szakácsot és felszolgálót alkalmaztak bioéttermükben.
A férfiak főként állattenyésztéssel foglalkoznak, de nem kizárólag azzal. A régi, kötött tartású istálló egyik hosszanti falát teljesen lebontották, a tetőszerkezetet gömbfa gerendákkal alátámasztva meghosszabbították, és az oldalfalakat egyszerû falécekkel nyújtották meg. Az így megnövelt istállóban áttértek a szabadtartásra, egyéni pihenőboxokkal. Az állatok csak a farmon megtermelt biotakarmányt fogyasztják, fûsilót, szénát és abrakot, a termőföldek tápanyag-utánpótlásaként a gazda csak természetes trágyát használ. A kifejt tejet a saját üzletükben biotejként és a saját vendéglátásukban értékesítik. A gazda érdekességként és a vendégek kedvtelésére néhány kecskét és nyulat tart.
A farmer felesége termeszti a zöldségeket és gyógynövényeket. Utóbbiakból alkoholos és olajos természetgyógyászati készítményeket, szépítőszereket és kenőcsöket készít. Házilag csomagol be mindent, tetszetős, rusztikus üvegekben és tégelyekben. Elmondása szerint nagyon jól keres vele, vannak, akik gyógyító hatásuk miatt vásárolják, de egyre gyakrabban cégtulajdonosok ajándékként veszik alkalmazottaiknak a gyönyörûen csomagolt termékeket. Az asszony virágkötészettel is foglalkozik, vágott és szárított virágokból, valamint szalmából készíti az alkalmi díszítményeket és figurákat. Bioboltjukban a zöldségek és gyógynövénykészítmények mellett helyet kaptak a különböző ízesítésû házi száraztészták és húskészítmények is.
A házigazdák elmondása szerint a panzió jól hoz, a háromszékiek ottjártakor éppen egy német csoport indult hegyikerékpár-túrára a panzió tulajdonában levő biciklikkel. A vendégek gyerekeire is gondoltak, fából készült, ötletes játszótér áll rendelkezésükre. Az elvezetett szennyvíz egy saját készítésû, sásból, nádból, egyéb vízi növényekből és különböző méretû kavicsrétegekből épített tisztítón és ülepítőn halad át, és szinte iható vízként kerül a közeli folyóba.
Nagyon vigyáznak a környezet tisztaságára. A farmer e célból tavalytól új növénytermesztési technológiát is alkalmaz, amiért jelentős támogatást kap az uniótól is. ?sszel területeit lemosódást gátló és nitrogént megkötő kultúrákkal (mustár, facélia) veti be. A nitrogén és a káros hatású nitritek, nitrátok a növényeknek köszönhetően a felszínen maradnak, nem mosódnak be a talaj mélyébe, így nem szennyezik a talajvizeket. Kora tavasszal a zöldtömeget trágyaként beleszántják a talajba, így a tavaszi vetést idejében tudják elvégezni.
A háromszéki szaktanácsadók ezután egy vidéki ülepítőtelepet és az ivóvízhálózatot ismerték meg. Ausztriában ma már elképzelhetetlen falu vagy település kanalizálás nélkül. A megtekintett szennyvízgyûjtő és az ülepítő négy községet szolgál ki, ezek megépítése 50 millió euróba került. Az ülepítő teljesen automatizált, és a házigazda szakember szerint a fizikai, bakteriológiai szûrés és fertőtlenítés eredményeként 95 százalékos tisztaságú víz kerül vissza a természetbe. A szûrés után megmaradó iszapos üledéket a parkbeli fák metszéséből származó, aprított fával, kukoricakocsánnyal, fel nem használható faforgáccsal stb. keverik össze és komposztálják (erjesztik), majd az érett és szárított, tápanyagokban gazdag komposztot a környék lakói ingyen használhatják virágos kertjeikben vagy csemetéseikben. A korszerû vízházat közvetlenül a kutak fölé építették. Kristálytiszta vizet fognak be, arra sincs szükség, hogy klórt vagy egyéb fertőtlenítőszert használjanak. Természetesen, a víz minőségét állandóan ellenőrzik, és nagyobb szennyeződés esetében azonnal beindul az ultraibolyás fertőtlenítő rendszer, de erre a pár évtizede mûködő vízház történetében még nem volt példa.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.