Bírák vérbíróságok előtt
,,A megyei bíróság 1959. február 25. napján befejezett nyilvános tárgyalás alapján 1959. február 27. napján meghozta a következő ítéletet:
Az 1958. október 12. napja óta előzetes letartóztatásban levő dr. RÁKOSSY ÁRPÁD terhelt, aki 1902. február 10. napján Felsőcsernáton községben született, Kecskemét Puskin utca 6. sz. lakos, segédmunkás, ügyvédi és bírói oklevele van, magyar állampolgár, nős Benkő Lilivel, két gyermeke van, 23 és 17 évesek, utóbbi van eltartásában, vagyontalan, utolsó havi keresete 1150 forint volt, apja néhai Rákossy Sándor, anyja: Mátis Amália, büntetve volt, bûnös a népi demokratikus államrend ellen folytatólagosan elkövetett gyûlöletre izgatás bûntettében.
A megyei bíróság ezért: dr. Rákossy Árpád terheltet 4 /négy/ évi börtönbüntetésre mint főbüntetésre, 5 /öt/ évi egyes jogoktól való eltiltásra és 1000 forint vagyonelkobzásra mint mellékbüntetésre ítéli.?
?56-os bírósági ,,előítélet?
A kecskeméti megyei bíróság Indoklása, amikor dr. Rákossy Árpád terhelő nyilatkozatára, húsz tanú vallomására, a nyomozati iratokra, az 1956. november 3-i keltezéssel megjelent újságfelhívásra és a munkástanács ülési jegyzőkönyvkivonatok tartalmára hivatkozik, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot hozza be a képbe.
Az elítélt helyzetét súlyosbította, hogy előzőleg, 1950. november 20-án népellenes bûntett és közirat-hamisítás miatt letartóztatták, elhurcolása után előbb az ÁVH pribékjei vették ,,kezelésbe? - fogait kiverték, hátába késsel keresztet metszettek, kínvallatással kikényszerített ,,vallomást? írattak alá vele stb. -, s ezt követően a budapesti fővárosi bíróság négy és fél évi, majd a Legfelsőbb Bíróság hatévi börtönbüntetésre és tízévi egyes jogoktól való eltiltásra ítélte.
Dr. Rákossy Árpád pokoljárása ezzel sem teljes, ezt megelőzően ugyanis a trianoni országcsonkolás után a maradék Magyarország és Erdély több pokolbéli bugyrába taszította a sors. Fiatal erdélyi menekültként Magyarországon szerez a ?20-as években jogi doktorátust, kézdivásárhelyi felesége (1930-ban nősül) hozományából származó földbirtok árából a nagysárréti Dévaványán vásárolnak 118 hold földet. 1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolásának évében Sepsiszentgyörgyre helyezik járásbírónak, itt tevékenykedik 1944 szeptemberéig. Észak-Erdély Vörös Hadsereg általi elfoglalása után szeptembertől decemberig szovjet kinevezéssel Kézdi járás szolgabírója (!), 1944-48 között Sepsiszentgyörgyön él, 1948 februárjában a román hatóságok kitelepítik (valószínû, mint a bécsi döntéskor visszacsatolt területre kivezényelt magyarországi ,,ejtőernyőst?), a család Kecskeméten telepedik le. Közben erdélyi távollétében dévaványai birtokát a földosztás során szétporciózzák.
Élete stációinak sommás összefoglalásával előre jelezni kívánjuk, hogy a személye és munkatársai ellen indított perek sorozata a maradék-Magyarország és a kisebbségi sorsban élő értelmiségiek szellemi és fizikai megsemmisítésére kiagyalt kirakatperek modellálható sûrítménye.
Dr. Rákossy Árpád életrajzírói
A vádlott életrajzának hivatali változatait ügyészek és törvényszéki bírók írták. Van ennek a törvény igazságát Magyarországon alkalmazó erdélyi embernek egy másik, bensőségesebb, csak általa megélt élete (életrajza) is, amelynek örömét-keservét csak sejthetjük.
Erdélyhez való hûsége és ragaszkodása mély érzelmeken alapszik: Benkő Lilly személyében Kézdivásárhelyről választ feleséget. Magyarországon vásárolnak alföldi birtokot, de az első sorsfordító alkalomkor, Észak-Erdély visszaszerzésének évében (1940) Sepsiszentgyörgyre költöznek.
A Rákosi-féle vérbíróságok azt sem foglalták jegyzőkönyvekbe, hogy a mi emberünk mit érezhetett, amikor éppen az Észak-Erdélyt elfoglaló Vörös Hadsereg főtisztjei nevezik ki Kézdi járás szolgabírójává. Egy tény: a kézdivásárhelyieknek-sepsiszentgyörgyieknek nem lehetett rossz véleményük róla, hiszen köztudott, hogy a szovjetek helyi bizalmi emberek megkérdezésével választották ki a rendteremtésre alkalmas embereket.
És ki tudja, mit érezhetett dr. Rákossy Árpád, amikor 1948-ban menekülni kényszerült. Az emberben önkéntelenül felötlik ilyenkor a ,,ha? - mi történt volna, ha, milyen sors várt volna rá, ,,ha?... Erdélyben, az övéi közt maradhat? Az államvédelem vallatói által belőle kivert ,,önéletrajzban? az elébe tett papír osztályharcos fogalmazását kellett hitelesként aláírnia: ,,1930-ban nősültem, feleségem, Benkő Lilly kulák és szeszgyáros családból származik. 74 hold földet kapott hozományban, amit én eladtam, s helyette Dévaványa határában vettem 118 hold földet.?
És ugyancsak a nem nyilvános életrajz sodorvonalán haladva, mit érezhetett Rákossy Árpád, amikor mély meggyőződése, jogi felkészültsége szerint kecskeméti bíró- és ügyésztársaival együtt bírósági tárgyaláson felmentették idős Kovács Balázs bugac-monostori tanyagazdát, aki 1945-ben önvédelemből vasvillával agyonszúrta azt a részeg géppisztolyos szovjet katonát, aki előbb ütötte-verte és megalázta, majd az istállóba kísérte - minden bizonnyal, hogy ott agyonlője? Idős Kovács szúrt - és talált.
A dr. Rákossy Árpád elnöklete alatt mûködő kecskeméti bíróság felmentette, de az ítélethirdetés utáni napon az önvédelemből gyilkoló tanyasi embert az ÁVH letartóztatta, és halálra ítéltette. Id. Kovács Balázs bûntársa első fokon 18 évi börtönbüntetést kapott.
Ez a kecskeméti bírósági ítélet a későbbiekben egy tipikus koncepciós per alapja.
Rákosiék Rákossyék ellen
A fejezetcím nem csupán korszakjelző szójáték, dr. Rákossy Árpád nevét a törvényszéki iratokban hol ennek eredeti formájában Rákossyként írják, hol a plebejusabb Rákosi formát használják, gyerekei neve már egyértelmûen Rákosi alakban szerepel, leánya általános iskolai tanulóként is ezen a néven írja könyörgő folyamodványát, hogy a bányában-börtönben jól viselkedő beteg édesapját a népköztársaság kikiáltásának tizedik évfordulójára részesítsék amnesztiában.
A kettős névhasználatnak két oka lehet: az -ssy végződésû nemesi név helyett a család és egyes törvényszéki írnokok alkalmasabbnak vélték a népiesebb Rákosi alak használatát, s ezzel ,,finomították? a nemesi származást, s egyben asszociációs alapon a moszkovita kommunista diktátor felvett nevével hozták kapcsolatba. Valószínû azonban, hogy ezek mellett a névhasználat egy, a ,,demokratikus állam? rendelkezéséhez is igazodott, amely eltüntette a reakciósnak minősülő főnemesi és nemesi nevekből a ,,nem kívánatos? betûket, mint amilyen az Y.
A háborús idők bugac-monostori tanyasi története (1944) kínálva kínálta magát egy koncepciós per alapjául. Az országot és népét felszabadító dicsőséges Vörös Hadsereg egyik ártatlan és hős katonáját az osztályellenséghez tartozó valakik meggyilkolják, utána a tetemet elássák, az igazságszolgáltatás évek múlva felgöngyölíti az esetet, és könnyen kiszámítható, hogy a Rákosi-éra vérbírósága halálra ítéli a tettest, és súlyos börtönbüntetéssel sújtja ennek társait. Szó sincs a katona részeg agresszivitásáról, az önvédelemből elkövetett emberölésről, arról, ami id. Kovács Balázs vallomásából kiderül, hogy élet-halál forgott kockán, ha ő nem védekezik, akkor a katona lövi agyon.
Ávós írnoki praktikák
Az ávósok által belőle kivert vallomás szerint: ,,A kérdéseket a szovjet katona tevékenységére irányítottam, de szándékosan nem tettem fel kérdéseket az emberölés körülményeinek tisztázására. Ezáltal az emberölés pillanatának körülményei nem tisztázódtak, és úgy tûnt fel, mintha önvédelemből történt volna. Dr. Bakkay szakbíró a tárgyalás menetét, mint ahogy az előre meg volt beszélve, nem zavarta kérdésekkel, az ülnökök pedig, minthogy utolsó tárgyalás volt, már fáradtak voltak, s egyébként is a bonyolult jogi helyzet következtében nem láttak tisztán.?
A Kecskeméti Megyei Bíróság tárgyalja a rendőrségi vádiratot. Ennek személyi összetétele ugyancsak alkalmas arra, hogy id. Kovács Balázs bíróság általi meggyilkoltatása mellett egy egész bírói testület ellen indítsanak koncepciós pert, s a leleplezett horthysta-fasiszta összeesküvők elítélésével példát statuáljanak az igazságszolgáltatási apparátus számára.
A budapesti államügyészség Végindítványában dr. Rákosi (így) Árpád, dr. Bakkay Tibor, dr. Holosnyai Ambrus, dr. Nagy Lajos és dr. Gorzó György - három közülük erdélyi - a vádat fenntartja, és súlyosbításért fellebbez. Figyeljünk fel a korra jellemző koncepciós fogalmazásra:
,,A vádlottak által elkövetett cselekmény társadalmi veszélyessége rendkívül nagy. A vádlottak cselekményükkel egy szovjet katonát meggyilkoló személynek akarták lehetővé tenni, hogy bûncselekményei alól mentesüljön. Ez a vádlott a hadseregnek azt a tagját gyilkolta meg, mely hadsereg a magyar nép számára a felszabadulást és a szabadságot hozta, és annak az államnak a polgárát, mely hazánkat a felszabadulás óta állandóan és a legmesszebbmenőkig támogatja és ezáltal lehetővé teszi, hogy a szocializmus építésének útjára léphettünk.
A vádlottak személyében rejlő társadalmi veszélyesség is rendkívüli súlyú, mert a vádlottak hivatali mûködésük során követték el a bûncselekményt, mint bírák és ügyészek, tehát annak a testületnek a tagjai, melynek elsőrendû feladata a dolgozó nép érdekeinek védelme és a bûncselekmények megtorlása.
Fenti szempontokra való tekintettel velük szemben csak a legsúlyosabb büntetés kiszabását látom indokoltnak, annál is inkább, mert a vádlottak javára a tárgyalás során semmiféle enyhítő körülmény nem merült fel.?
Dr. Rákossy Árpád az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt néhány hónappal, 1956 februárjában szabadul. A kecskeméti konzervgyár szénraktáránál kap beosztást, a forradalomban való aktív részvételéért újra négyévi börtönbüntetéssel sújtják. Szabadulása után ládagyárban dolgozik segédmunkásként, számos folyamodványa ellenére sohasem mentesítették az 1951-es ítélet hátrányos megkülönböztetései alól. Börtönévei alatt bányában is dolgozott, innen szívgyengesége és tüdőbaja miatt kerül vissza Márianosztrára, a hozzá ragaszkodó kislánya, mikor meglátogatja, nem ismeri fel, és nem mer ölébe ülni. A család hihetetlen nyomorban él, felesége segéd-gépkocsivezetőként dolgozik, alig van otthon, a kiskorú lány vezeti a ,,háztartást?, hulladék zöldséget hord haza a piacról, a szekerekről lepotyogó szenet szedi össze, és van, amikor ostor csattan a hátán.
Dr. Rákossy Árpád szabadulása után többször fordul a hatóságokhoz rehabilitálásért. Mindannyiszor elutasítják. Élete során 31 alkalommal kérnek róla jelentést, haláláig rendőrségi megfigyelés alatt áll. Rehabilitálására halála után 18 évvel, 1990-ben kerül sor, a Legfelsőbb Bíróság Elnöki Tanácsa adott helyet a törvényességi óvásnak. Ebben olvashatjuk:
,,Gondosan értékelve dr. Rákossy Árpád és társai ellen folyamatban volt büntető ügy iratait, az Elnöki Tanácsban az a meggyőződés alakult ki, hogy az I-V. rendû vádlottak nem tettek mást, mint ügyészi, bírói, fogalmazói esküjükhöz híven a legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint, az akkori rendelkezések szigorú betartásával jártak el, egy köztörvényes büntető perben.
Elítélésük minden törvényes alapot nélkülözött, politikai célokat szolgált. A terheltek még fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelességszegést sem követtek el.?
*
Dr. Rákossy Árpád kálváriájának hiteles és hivatalos dokumentációja szülőföldjére halála után 30 évvel jutott el. Az ikafalvi származású Fetés András történész ügypártoló levéltári kutatásainak köszönhetően került haza a több száz oldalas perirati anyag.
Fetés András Egy megdőlt sírkő címmel a Háromszék 1999. szeptember 25-i számában közölt megemlékezésében olvashatjuk:
,,A bírák hûek maradtak esküjükhöz, tudatosan vállalták az áldozatot, tovább örökítették az egykor nagy hírû, független magyar bíróság hagyományait. Rákossy Árpádot ma az igazságügyi berkekben úgy tartják számon, nint a bírói lelkiismeret megtestesítőjét.
Illik, hogy Csernáton népe és a székelység többet tudjon nagy fiáról, aki oda tért meg, ahonnan elindult: Csernátonba. Végakarata szerint itt alussza álmát, nyughelyét egy megdőlt sírkő jelzi.?
Fetés András történész dr. Rákossy Árpád helyét Csernáton nagyjai, Bod Péter és Végh Antal mellett jelöli ki. Értékítéletében nincs egyedül, Bölöni Dávid csernátoni polgármester Fetés Andrást hivatalos levélben kérte fel, hogy Magyarországon levéltári kutatásokat végezzen, és összeállítson egy olyan dokumentációt, amely emlékének csernátoni megörökítéséhez jóváhagyatási alapul szolgál.
Sylvester Lajos