Október 23. Magyarországon
Az 1956-os forradalomra emlékező ünnepségek visszatérő gondolata volt, hogy a magyarországi felkelés súlyos, be nem hegedő sebet ejtett a kommunista diktatúrán, és komoly szerepe volt abban is, hogy 33 év múlva bekövetkezhetett a rendszerváltozás. A szocialista rendezvények vezérgondolata az volt, hogy 1956 mindenkié, október 23. olyan nap, amely igazi ünnepe a nemzetnek. A jobboldali politikusok több ünnepségen beszéltek arról, hogy a múlt lezárása még nem történt meg, a korábbi politikai rendszer haszonélvezői ma is ,,közöttünk élnek?. El kell számolni a Kádár-korszakkal. Választ kell adni arra, hogy mi történt Magyarországon az 1956-ot követő 33 évben. ,,Mindaddig, míg erre a kérdésre nem adunk magunknak tisztességes és őszinte választ, addig bárki a szemünkbe köphet? - jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. Egyaránt a nemzeti egység fontosságáról beszélt Szili Katalin házelnök és Dávid Ibolya MDF-elnök. Az 1956-os forradalom és szabadságharc legfőbb üzenete az összefogás - jelentette ki Mécs Imre szabad demokrata képviselő, egykori politikai elítélt a Széna téren tartott ünnepségen. Mádl Ferenc köztársasági elnök a nemzeti ünnepen Nagy Imre Érdemrendeket adott át a Sándor-palotában. A nemzeti ünnep alkalmából a II. kerületben, a Veronika parkban felavatták Mansfeld Péter kivégzett forradalmár emlékmûvét, Budán utcai kiállítást nyitottak, Debrecenben forradalmi szavalóversenyt rendeztek.
Tovább zaklatják az MPSZ-aláírókat
A hét végén folytatódott a Magyar Polgári Szövetség tagjainak zaklatása, Orbán Mihályt, az MPSZ országos elnökségi tagját szombaton két civil ruhás rendőr kereste fel otthonában, hogy nyilatkozzék, az általa gyûjtött aláírások valósak. Papp Lajost, a MPSZ Szilágy megyei elnökét szombaton a zilahi rendőrségre citálták, írásmintát vettek tőle ülő és álló helyzetben. Tegnap újabb egyórás kihallgatásra rendelték be. A megyei elnök nyilatkozatot adott át a rendőrségnek, amelyben megállapítja: az RMDSZ nyomozó hatóságként lépett föl, az aláírók megfélelmítése nyilvánvaló. Az Arad megyei rendőrség is több aláírót és aláírásgyûjtőt keresett föl az aláírások hitelessége után érdeklődve. A MPSZ vezetőségének értékelése szerint, ha a szervezetet újból kizárják a választásokról, az annak bizonyítéka, hogy Románia nem teljesíti az Európa Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, a szabad választójog és a megválaszthatóság joga Romániában nincs biztosítva. ,,A rendőrség és az ügyészség bevonása egy, az erdélyi magyarságot érintő politikai ügybe pontosan megmutatja, milyen szinten van a jogállami intézmények függetlensége. A Központi Választási Iroda jelenlegi eljárása pedig komoly kételyeket vetít előre a parlamenti választások korrektségének, tisztaságának, demokratikus voltának vonatkozásában? - véli az MPSZ, mely tiltakozik a jogállamiság elveinek, a véleményszabadság és a választás szabadságának megsértése ellen, elfogadhatatlannak tartja, hogy a Központi Választási Iroda etnikai gondolatrendőrségként vagy identitásrendőrségként mûködjék.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.