Szigorúan titkos követségi jelentésekÉlő múlt: A diktatúra bekeményít

2004. október 26., kedd, Archívum 2003–2007

A bukaresti Magyar Nagykövetség 1982. április 15-én, június 3-án és augusztus 25-én keltezett SZIGORÚAN TITKOS! jelentése a diktatúra politikai-ideológiai ,,bekeményítését? érzékelve kiemelten foglalkozik a brutálisan nyílt, és a politikai kulisszák mögött rejtőzködő cenzúra megerősödésével, és ezzel párhuzamosan, illetve ennek függvényében fogalmazzák meg azt a tételt, hogy ,,a nemzetiségpolitikai szigorítások egyik fő éle a magyarországi szellemi kapcsolatok elvágására irányul?.
A tavaszi keltezésû jelentéseket Rajnai Sándor nagykövet látta el kézjegyével, az augusztusit Kalmár György ideiglenes ügyvivő jegyzi, mindhárom irat címzettje Puja Frigyes külügyminiszter.
E sorok írója ebben az időszakban még a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatója, de már ,,érzi a sáfrány illatát? - azaz közelgő eltávolításának jeleit. Erről tudomásuk van a követségieknek is, mert Rajnai Sándor eseménynek igazán nem nevezhető színi előadásokra is leutazott Sepsiszentgyörgyre. A nagykövetnek egyébként személy szerint semmi köze nem volt a színház, illetve jó néhányunk magyarországi kapcsolataihoz, és a kapcsolatokat megtestesítő személyekhez, hisz saját országában a mi barátaink is feketelistás személyek voltak, s amint utólag kiderült, otthon róluk is jelentéseket körmöltek valakik az ottani ,,szigorú vállalat? (az állambiztonság) számára.
Rajnai mindig előzetes értesítés után, nem hivatalosan, felesége társaságában érkezett. Nekem, az intézmény igazgatójaként jelentenem kellett a megye első titkárának a magas rangú diplomata érkezését. Az első titkár szóbeli tájékoztatása rutinszerû volt, és mindig nyomatékkal jeleztem, hogy a vendégek ,,egyszerû színházi nézőként? érkeznek. Számára ez ,,megkönnyebbülést? jelentett, mert amennyiben a követségi emberek hivatalos látogatásra érkeznek, személy szerint is fogadnia kellett volna őket, s ez csak a párt központi vezetőségének a jóváhagyásával történhetett volna meg.
Az első titkári eligazítás is rutinszerû volt: ,,Fogadja személyesen őket, ne rendezzenek semmi felhajtást!?
Természetesen, minden szavunkat lehallgatták - erről mi akkor már rég tudtunk, hiszen Király Ká­roly távozása után Farkas Árpáddal és vélem személyesen is közölte, hogy első titkárként legelőször kettőnk lehallgatását és nyomon követését engedélyezte -, ezért beszélgetéseink részben ezekhez a körülményekhez is igazodtak.
A követségi megjelenés számomra - számunkra - védettséget is jelentett. Ez a mi esetünkben, feltételezem, hogy szerencsésen társult a nyugati (elsősorban az amerikai) ,,érdeklődéshez?.
Színpadon kicentizett mondatok
1982 áprilisában Almási Kálmán és Göndör Péter látogatott Sepsiszentgyörgyre. Tapasztalataikról és érdekesebb beszélgetéseikről a következőkben számolnak be:
A sepsiszentgyörgyi színház április 7-én mutatta be Veress Dániel helyi szerző Ünneprontók címû drámáját. A mai témájú darab a disszidensproblémát mutatja be, zömében álkonfliktusokkal és álmegoldással. A szerző szerint a lehetőségek maximuma a darab bemutatása. Az előadást többször cenzúrázták a megyei szervek különböző képviselői, köztük az első titkár, és különböző (többször ellentétes) javításokat kértek. Fő gondjuk a karácsony este játszódó cselekmény szilveszterre történő áthelyezése volt, arra hivatkozva, hogy karácsony klerikalizmust sugall. Érdekes módon sok, ún. bátor bemondás megmaradt, pl. sorban állásokról, a jegyrendszerről, a postai szolgáltatásokról, de a ,,legmerészebb? húzás az állambiztonság tisztjének szerepeltetése (egyébként teljesen primitív beállításban). Mindenesetre romániai színpadon az állambiztonság képviselőjének megjelenítése mindig tabu volt. A közönség viszonylag jól szórakozott, a bemondásokra élénken reagált. A szerző és a hivatalos szándék ellenére főként akkor volt tetszésnyilvánítás, mikor a negatív figurák mondták téziseiket.
Jelen volt a bemutatón a megyei állambiztonsági szerv vezetője is. Az előadás után úgy nyilatkozott, hogy ,,ravasz darab ez, a mondatok ki vannak centizve. Még egyszer meg kell néznem?.
A követségi jelentés hû tükre az ellenőrzés - cenzúrázás - primitív, infantilis voltának, a meggyőződés nélküli, pótcselekvéses parancs teljesítésének (a cselek­mény idő­pontjának karácsony estéről szil­veszterre helyezése stb.). A ?80-as évek elején a kínai típusú kulturális forradalom szelle­mében a színházi repertoár 70 százalékát hazai kortárs szerzők darabjaiból kellett össze­hordani. De nem akármilyen színmûvekre volt szükség ám! A szocializmus építését támogató, mai tárgyú mûvek szükségeltettek. Ennek egyenes következménye volt, hogy a repertoáregyensúly megteremtése végett szorgalmazni kellett a színpadra tákolt, ,,mai témájú? darabokat, amelyek lehetővé tették, hogy a fennmaradó 30 százalék ürügyén a világirodalom vagy a klasszikus színpadi irodalom valamelyik darabját mûsorra lehessen tûzni.
Magyarország ­mellőzése
Az 1982. június 3-án keltezett jelentés - tárgy: nemzetiség-politikai értesülések - a cenzúra pitiáner voltára szolgáltat példát:
Úgyszintén TV-s hír, hogy a magyar adás megbízott vezetője egy Bukarestben letelepedett múlt századi magyar mûvészről készített film esetében utasított a szülőhely említésének (Tolna megye) kivételére.
Május 26-án a TV-székházban tartott nagyobb értekezleten egyebek között elhangzott az is, hogy az intézmény dolgozói ne kérjenek tőkés országokba és Magyarországra útlevelet, mert megadására nincsen mód. Magyarország mellőzését azzal indokolták, hogy onnan Bécsbe disszidált az RTV egyik szerkesztője. (Az eset évekkel ezelőtt történt, vízumát a budapesti román nagykövetség adta ki.)
A két romániai írónak a budapesti könyvhétre történő jóváhagyott elutazása előtt néhány órával telefonon közölte a SZMNT (Szocialista Mûvelődési és Nevelési Tanács - S. L.) egy tisztviselője, hogy ,,az utazás egyelőre nem aktuális?. Szász János író a későbbiekben kereste magyarázatért D. R. Popescut, az írószövetség elnökét, akit nem tudott elérni.
Ebben az időszakban vált általánossá, hogy a külföldre távozott szerzők neve és mûve feketelistára került, és ennek függvényében sem újságban, sem színpadon, sem könyvben nem jelenhetett meg. A leghátborzongatóbb példa erre a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon históriája, amelynek a kéziratát folyamatosan módosítani kellett az indexre kerülő disszidensek miatt.
A témánkhoz tartozó követségi jelentés utolsó bekezdése arra világít rá, hogy a cenzúra, mint olyan, nem magányos ideológiai ordasként sündörgött a kéziratok ajtaja előtt és a színi előadások kulisszái mögött, hanem széles körû kollaboráns gyûrû épült ki körülötte. Utóbbiak buták és gonoszak voltak, primitív botránykeverők. A periódus vége felé a magánszorgalmú kutyák egyre inkább szaporodtak. Ezek mindent megugattak, ami a pofájuk közelébe került. (Részben hasonlítottak a mai bérenc SMS-beírókhoz, akik a képernyők alján futtatott szalagszövegeikkel sulykolják és vésik a tévénéző agyába, érzelmeibe valami lejáratását.)
Kossuth Lajos üzenete
Az 1982. június 3-i bukaresti követségi jelentés utolsó passzusa:
A sepsiszentgyörgyi színháznál leállították a Házmestersirató címû Csurka-darabot arra hivatkozva, hogy a darab miatt az SZMNT-nek kellemetlenségei voltak a Központi Bizottság részéről is. Az ügyhöz tartozik, hogy a Csurka-darabot ,,feljelentették? Brassóban és Csíkszeredában is. A vádak közé tartozott, hogy a darabban a ,,magyar himnuszt éneklik?, valamint az is, hogy a Kossuth-nóta tömeges disszidálásra csábít a ,,mindnyájunknak el kell menni? szövegrészletével?
Ezt az aberráns ostobaságot több alkalommal idéztem, mint a korra jellemző és tünetjelző történetet. A feljelentők általános mûveltségére és tájékozottságára vall, hogy a magyar himnuszként inkriminált Kossuth-nóta a mi színpadi interpretációnk szerint pontosan a feljelentőkével ellentétes üzenet hordozója volt: a részegen gajdolt ének azt nyomatékosította, hogy a társadalmi deklasszálódás, az alkoholizmus fizikai és mentális nyomorba dönt, azaz, ha nem teszünk ellene valamit, akkor ,,mindnyájunknak el kell menni? - a fenébe!
A követségi jelentés nem teljes. A Házmestersirató betiltása csupán egyetlen mozzanata annak a színházat sújtó támadássorozatnak, amelyet az intézménynek valamiképpen túl kellett élnie. A brassói feljelentéshez csíkszeredai és gyergyószentmiklósi is társult. Sütő Pompás Gedeonjának bemutatóját a megyei és bukaresti bizottságok többször is elhalasztatták, Gyergyószentmiklóson a városi párttitkár a szilveszteri kabarét tiltatta le.
Engem a Hargita megyei botrányok miatt Nagy Ferdinánd magához rendelt. A megyei propagandatitkár és a propaganda-osztályfőnök jelenlétében utasított, hogy utazzam fel Csíkszeredába, és az ottani pártvezetéssel egyeztessem a színház repertoárját. Úgy gondolta, hogy a két szomszédos megye illetékesei együtt döntsék el, hol és mi játszható, ne a bukarestieknek kelljen ,,igazságot szolgáltatniuk?. Jó szándékú ötletét vissza kellett utasítanom, mondván, hogy a többlépcsős megyei és bukaresti jóváhagyatási procedúra mellé nem iktathatjuk közbe még a szomszédos megyeiek beleszólását is, mert ez egyszerûen kivitelezhetetlen és fölösleges is. Rab elvtársnak egyébként sem lenne arra lehetősége, hogy a megyéjében szereplő minden vendég­együttes repertoárjába beleszóljon.
Az első titkári parancs megtagadása nem volt sem szokásos, sem ajánlatos. Nagy Ferdinánd meg is sértődött. A jelen lévő megyei propagandatitkár, hogy a helyzetet mentse, kifejtette abbéli véleményét, hogy a szomszéd megye propagandatitkárának véleménye szerint Tamási-darabokat se vigyünk hozzájuk, mert az ott élő népek vallásosabbak, mint a háromszékiek, és emiatt ezek az előadások nem felelnek meg a szocialista nevelési elvárásoknak.
Szövegelése kihozott a sodromból - az évad hét színházi előadásából hármat tiltottak volna le -, és felfortyanva mondottam:
,,Ha innen valaki kiszivárogtatja, s a Hargita megyeiek fülébe jut, hogy Rab elvtárs Tamási mûveit a szülőföldjéről kitiltja, Csíkban akad még tíz olyan bicskás legény, aki Pürkerecig kergesse!? (Rab elvtárs hétfalusi csángó, innen ugrott be Pürkerec a képbe.)
Nagy Ferdinánd elvörösödött, és erélyesen ránk szólt:
- Mára befejeztük! Elmehetnek.
Reggel a személyi titkára telefonált: hol vagyok, miért nem jelentkeztem az első titkár elvtársnál?
- Nem hívott! - mondtam.
Mikor beléptem hozzá, felugrott az intarziás asztal mellől, szemberohant velem, galléron ragadott, beszorított az ajtó mögé, majd sziszegve mondta:
- Hogy mondhat maga olyant, hogy akadnak olyan csíki bicskások, akik Rabot hazáig kergetik? Tudja, hogy mivel játszik?
Tudtam. És mindent értettem, csak azt nem, hogy miért szorított be az ajtó mögé?
Viszonylag hamar rájöttem: őt is lehallgatják.
Mikor viszont megtudtuk, hogy Rab elvtársat kinevezték első titkárnak Kovászna megyébe, barátaim, akik ismerték a csíki bicskás történetet, kényszerû kaján mosollyal, engem ugratva, de meggyőződéssel mondták: készülj fel, Rab elvtárs ellátja a bajodat!
Valóban egy iskolába jártunk - replikáztam -, és lesz annyira intelligens, hogy háromszéki ténykedését nem személyeskedő megtorlással kezdi. Egyébként is Nagy Ferdinánd bizonyosan nem kötötte az orrára a bicskás jelenetet, a többiek meg nem merték elmondani.
Jó diagnosztának bizonyultam.
Nem akkor, és nem ezért váltottak le a sepsiszentgyörgyi színház éléről.
Akkor sokaknak úgy tûnt, hogy folyton fogy Kossuth regimentje, és mindnyájunknak ,,el kell menni.? Aztán ?89 decemberében azt hittük, hogy ők mennek.
Naivak és hiszékenyek voltunk.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép