Markó Béla a HáromszéknélNyílt tér: Szerkezeti és koncepcióváltásra lesz szükség

2004. október 29., péntek, Archívum 2003–2007

Szerdán délben a Háromszék szerkesztőségét felkereste Markó Béla szövetségi elnök, RMDSZ-szenátor és -államelnökjelölt, Albert Álmos, a háromszéki területi szervezet elnöke és Tamás Sándor képviselőjelölt. A majdnem kétórás, magnószalagon rögzített kötetlen beszélgetés szerkesztett változatát közérdeklődésre számot tartó volta miatt tárjuk a közvélemény elé.
FARKAS ÁRPÁD: Most, a kapmány kezdetén az alternatív magyar szervezetekkel, Tőkés püspökkel kialakuló párbeszédek idején, mikor egyértelmû, hogy annak is igaza van, aki magabiztosan indul neki a választásoknak, mert másképp hogyan is győzhetne?, s annak is igaza van, aki kételkedik, hisz az a győzelem motorja lehet, üzemképes, aktuális kérdés: mi lesz annak a gondolatnak a sorsa, amit ezelőtt jó tíz-tizenkét évvel Kolozsvárott, majd Brassóban megerősítve az RMDSZ felvállalt: az autonómiáé? A magyar területek autonómiájával, a Székelyföldével, melyről most, a választások küszöbén az RMDSZ is kezdett beszélni. A kulturális autonómia szándékáról hallunk, a területi autonómiáról azok beszélnek, kiknek nincs hatalmi esélyük megvalósítására. Szerepel-e az RMDSZ és elnökjelöltjének programjában a Székelyföld autonómiája?
n MARKÓ BÉLA: Szó nincs arról, hogy én túlságosan magabiztos lennék, vagy ne látnám a gondokat és az elégedetlenséget, akár a Székelyföldről van szó, akár a szórványról, ahol ez jobban is kijön, s ahol másfajta kényszerek mûködnek, vagy ne látnám azt, hogy meglehetősen nagy réteg közömbös mind a politikával, mind a regionális politikával, mind az RMDSZ-szel szemben. A közvélemény-kutatások, melyeket közzétettünk, reálisak, nincs szó arról - legalábbis ami bennünket illet -, hogy valakik meghamisítanák azokat. Ebből az derül ki, hogy a magyarok között 80,7 százalék az RMDSZ, 4,7 az MPSZ népszerûsége, és több mint 10 százalék bízik a román pártokban, legtöbben az SZDP-ben. Ez az eredmény nem nagyon különbözik a 2000. évi vagy a fél évvel ezelőtti adatoktól. Aggályos ellenben a távolmaradási szándék, ha ez még nő a hibák, rossz üzenetek következtében, és ha a román részvétel nagyon nagy lesz, amire van esély, mert a B?sescu-N?stase párharc éleződni fog, s ez viszi a szavazókat az urnákhoz, tehát ha egybejátszanak ezek a tényezők, lenyomhatják az RMDSZ-t öt százalék alá. Van tehát egy rossz forgatókönyv is, de nem hiszem, hogy mindez össze fog jönni. Nincs szó arról, hogy nyugodtan, páholyban ülnénk, és azt hinnénk, hogy minket a ?90-es évek romantikus lendülete bevisz a parlamentbe. Mindehhez hozzájön a magyar polgári szövetséges dolog. Úgy tudom, hogy most sokszorosan indokoltabb volt a törlésük, mint a helyhatósági választások előtt. El kell ismernem, mi egyáltalán nem esünk kétségbe, hogy nem indulhat egy másik magyar szervezet a választásokon. El kell döntenünk, hogy mit akarunk, az elmúlt hónapok történetét sok szempontból kell majd elemeznünk, de az biztos, ha két magyar szervezet szembemegy, még akkor is, ha az a 4,7 százalék, ami fölnyomható jó propagandával 8-10 százalékig, már kivághatja az RMDSZ-t a parlamentből. És nem arról van szó, hogy RMDSZ, hogy szeretjük-e a szenátor vagy képviselő urakat, hanem a következő négy évről.
BOGDÁN LÁSZLÓ: Van negatív forgatókönyve is az RMDSZ-nek? Milyen lesz a szövetség politizálása, ha nem jutna be a parlamentbe?
n M. B.: Nincs. De szerintem nagyon rossz lenne az a forgatókönyv. A románok nagyon hamar pótolnák a magyar képviselők hiányát, gyorsan rájönnének, hogy ez nem olyan szükésges, mint ők gondolják, sem Európa felé, sem más irányban. Ráadásul Kovászna és Hargita megye arra ébredne, hogy csupa román képviselői és szenátorai vannak. És valószínûleg elkezdődne a két világháború közti történet, csak másképpen, klientúrák kiépítése, liberális és szociáldemokrata magyar vállalkozók megjelenése. Persze, lehet azt mondani, hogy ez nem rosszabb, mint az RMDSZ-es klientúra, de én ezt nem hiszem. Ami a törvényes kereteket illeti, Romániában sürgősségi kormányrendeletekkel pillanatok alatt ,,megoldható? sok minden. Kivéve az alkotmányt, amihez nem lehet nyúlni, de ki lehet kerülni. Én teljesen rózsaszínû forgatókönyvnek tartom az MPSZ-ét, miszerint kibuktatjuk a nekünk nem tetsző RMDSZ-t, megtisztulunk, négy év múlva összeszedjük magunkat, és grállovagokból álló közéletet hozunk létre. Hogy most sem grállovagok, az másik kérdés, ne menjük bele. Ha most megengedjük magunknak, hogy ne legyen parlamenti képviseletünk, négy év múlva már ugyan nem lesz, az ötszázalékos küszöböt akkor lehetetlen lesz elérni, mert demográfiailag is baj van, és addig annyira fölszeletelik, alágyûrik a romániai magyarság egy részét, épp a befolyásoló tényezőket, önkormányzatokat, vállalkozókat, hogy lehetetlenné válik az ötszázalékos küszöb elérése. Én abban bízom, hogy ez nem következik be.
MAGYARI LAJOS: Elég súlyosan vetik fel a különböző lapokban, hogy napokkal a Központi Választási Iroda és az ügyészség döntése előtt olyan nyilatkozataid hangzottak el, melyek azt sugallták, hogy mindent előre tudtál. Honnan?
n M. B.: Az ügy már kipattant, jelzések érkeztek a megyékből. Akkor már bent voltak az aláírások, meg lehetett nézni, ott volt az emberünk, néhány szúrópróbáról kiderült, hogy hamis. Én úgy érzem, ebben az ügyben teljesen sportszerûen jártunk el, nem igaz, hogy kormánypárti, RMDSZ- és nagyro­mániás szavazattal ment át az ügyészséghez, a döntés egyhangú volt. De tételezzük fel, hogy a Magyar Polgári Szövetséget bejegyzik, elindul a választásokon, leteszi a listákat, nem hiszem, hogy valaki is azt gondolja, hogy előáll egy olyan helyzet, hogy az MPSZ bejut a parlamentbe, az RMDSZ nem. Reálisan annyit érhettek volna el, hogy gyengítik az RMDSZ-t, miközben a közösség nagyobbik felének bizalmát bírjuk. Arról ellenben beszélhetünk, hogy miért nem bírjuk az egészét, és hogyan kell ezen az elkövetkezőkben változtatni.
SYLVESTER LAJOS: Furcsa és rossz erkölcsi állapotba kerültetek. Amiről most beszéltél, azt sugallja, hogy egy jól felépített stratégiának és taktikának az eredményeképpen alakult ki ez a helyzet. Nagyon nehéz a közvéleménynek elhinnie, hogy nem egyszerû, durva feljelentésről van szó. Nyilvánvaló, hogy a polgári szövetségesek erre még ráerősítenek. Megítélésem szerint a választásokig a közvélemény sodorvonala lényegesen módosulhat, pontosan az ilyen erkölcsi dolgok miatt. Most, a kampányban az autonómia, a kettős állampolgárság meg hasonló igények gúnyáját az RMDSZ magára öltötte, ami igen jól áll, s itthon markánsan jelentkezett is, de ahogyan más közegbe kerültök, megváltozik a dikciótok is. Amíg az emberek nem érzik, hogy ezt szívvel-lélekkel, teljes mellbőséggel felvállaljátok, addig hezitálni fognak, kire adják voksukat. Pedig ezekről a dolgokról csak most lehet, csak most kell dönteni, Románia csatlakozása után ez ügyben nem állnak szóba velünk. Az RMDSZ-nek jól felépített struktúrája van Kézdimartonostól Kolozsvárig. Lehet, mindent vinni fog, de arra kell gondolni, hogy az RMDSZ így tönkre tudja tenni magát. Túl soknak tartom egyébként a kivagyiságot, a nyegleséget, az emberek lekezelését. El kellene mondani az embereknek: az első menetben azért van szükség arra, hogy magyar államelnökjelölt legyen, hogy minden szavazatot gyûjtsön össze, és a második menetben eldöntsük, hogy a sok rossz közül kinek adjuk oda. Így emberibbé, egyszerûbbé, valóságosabbá válna a kampány. Hogy te azt emeled ki, hogy Romániának is lehet magyar elnöke, fikció.
n M. B.: Nekem az a fajta színészkedés, hogy én lehetek Románia elnöke, nem nagyon megy. Szívesebben mondanám, amit te is említettél. De arról szól a történet, hogy össze kell szedni a szavazatokat. A döntés negatív érvek alapján történt, válaszként arra, hogy mi lenne, ha nem lenne államelnökjelöltünk. N?staséra vagy B?sescura szavaztattunk volna? Vagy azt mondjuk, amit egy felelős szervezet nem tehet: mindenki szavazzon arra, akire akar? Ez sem mûködik, nem beszélve arról, hogy a tárgyalási pozícióinkat gyengítette volna a második forduló előtt. Én is azt gondolom, oda kell tennem: ha mégis lehetséges lenne, hogy Romániának magyar államelnöke legyen, akkor az az elnök mit tudna tenni az országért. És a helyzetet ki kell használni arra, hogy a erdélyi ügyről, az erdélyiségről beszéljek. Hogy elmondjam, Erdély mégiscsak más, mentalitásban, perspektívákban, mint Románia egy része. Ami az Európai Uniót és az autonómiát illeti, nincs tudomásom arról, hogy ezt szorgalmazná. Az unió sajnos rendkívül közömbös, nem az emberjogi, hanem a kisebbségi kérdések iránt. Szerintem a Székelyföldnek kell a területi autonómia, és egy egyre gyorsuló folyamatban fölépíthetőnek vélem. A következő négy évben - jó esetben - a gazdasági fejlesztési régiót tudjuk megvalósítani.
B. L.: Van-e elképzelésetek arról, ki lesz a választások után a koalíciós partneretek?
n M. B.: Mi mind az SZDP, mind a DA szövetség felé nyitottak vagyunk, a helyzet meglehetősen kiegyenlítődött. A kormánypárttal érvényes még a protokollumunk, a parlamentben a költségvetési vitában próbáljuk nyomni a dolgokat. De B?sescu maga jelentette ki két héttel ezelőtt, hogy el tudnának képzelni az RMDSZ-szel közös kormányzást.
M. L.: A következő négy esztendőben, úgy néz ki, Románia belép az Európai Unióba, ott aztán igazán nem mindegy, hogy van-e a magyarságnak parla­menti képviselete vagy sem.
n M. B.: Így van. Lehet sokféle célja, elképzelése, meggyőződése a magyarságnak, de román pártok listáin mégsem kellene indulni. Itt van ez a Népi Akció, ismerjük őket, egy koalícióban voltunk. Azt az illúziót táplálni, hogy bármely román párt, esetünkben az Népi Akció autono­mista lenne, enyhén szólva furcsa.
B. L.: Nagyon rossz visszhangja volt annak, hogy Csendes László az átvilágító bizottságban Vadim tisztasága mellett szavazott.
n M. B.: Csendest én egy tisztességes embernek ismerem, jelenlegi funkciójára az evangélikus egyház ajánlotta. Döntését lehet vitatni, de szerintem rossz a törvény, az átvilágító bizottság még jobban elrontotta, mert nem dolgozták ki a mûködési szabályzatot. Csendes volt ebben az egész társaságban, aki valamit ki akart deríteni, kérte az RHSZ igazgatójától Tudor iratait, azt mondták, nincs több anyaguk. Sokat dilemmázott, mikor szavazni kellett, annak tudatában tette, hogy nincs bizonyító erejû dokumentum Tudor ellen. Szerintem a törvényt meg kell változtatni, legfontosabb pontja kell hogy legyen az, hogy a levéltárakat - az RHSZ-ét, de másokat is - át kell venniük.
SIMÓ ERZSÉBET: Kétségtelen, hogy az RMDSZ álláspontja az SZNT és az MPSZ területi autonómiakövetelése után megváltozott, de miért nem lehet megengedni az RMDSZ-es helyi tanácsoknak, hogy e kérdésben kinyilvánítsák a népszavazás megszervezésére vonatkozó akaratukat?
n M. B.: Azért, mert nem lehet egy időben konfrontációs és együttmûködési politikát folytatni. Nekem fönn kell tartanom a viszonyt az SZDP-vel, s ennek retorikailag sokszor ára van. Mert ráállhatok egy olyan politikára, hogy bár tudom, a prefektus letiltja a népszavazást, tehát teljesen fölöslegesen, de döntsenek a tanácsok. Tudjuk, hogy ezt a törvény nem teszi lehetővé, mint ahogyan azt is tudjuk, hogy egyoldalú népszavazással nem lehet autonómiát kialakítani. Amit mi akarunk, azt jelenti, hogy el kell venni a kormánytól, a központi hatalomtól bizonyos hatásköröket. Tehát valamilyen módon rá kell bírni a kormányt és az államot, hogy ezeket a hatásköröket átadja. Jelen pillanatban a népszavazás közvélemény-kutatás lenne, akaratkinyilvánítás, de ebből autonómia nem lesz. Ha az RMDSZ például előre eltervezetten a népszavazási döntésekkel kiprovokálná a prefektusok tiltó határozatsorozatát, kénytelenek lennénk egymás között megvitatni, mit ér ez az egész kormánypárttal meg románokkal való együttmûködés, ha a mi igaz szándékainkat megtorpedózzák?
F. Á.: Visszakanyarodva a távlati dolgokhoz, lehetőségekhez, a politizáló RMDSZ is pont olyan, mint minden kolompos a nyáj élén, ha egyszer ígér valamit, s nem teljesíti, nagyon csökken a tekintélye. Ez történt az elmúlt tizenkét évben, és jöttek - azt sem merném állítani, hogy mindannyian tehetséges - politizáló emberek, s azt szorgal­mazzák, amit nem teljesített az RMDSZ. A Székelyföld autonómiaigényét nivellálta a szórványéval, és csak az utóbbi fél évben hallottuk tőletek: terüle­ti önrendelkezést itt és kulturálist Erdély többi részén. Az RMDSZ pozícióvesztése kapcsán senki nem várhatja, hogy feladja, de az, hogy teljes merevségbe burkolózik azokkal szemben, akik sür­gették a székelyföldi területi autonómiát, morális veszteség a távlatokat nézve. Az egyszerû emberekkel - akiknek legfőbb gondjuk a megélhetés - nehéz elhitetni, hogy másképp nevezünk valamit, és ugyanazokkal az emberekkel mégis lesz gálickő belőle.
n M. B.: Nekem van egy olyan gyanúm, hogy jó néhány ember az autonómia kérdését egyeszerûen politikai fogásként használta. Miért mondom én, hogy kulturális autonómia? Mert Erdély egy része számára ebben a pillanatban ez lehetséges, közelebbinek látom ezt a megoldást, bár el kell ismernünk, ennek is nagy nehézségei lesznek. Azt is el kell ismernem, hogy a székelyföldi területi autonómiával szemben sok, szórványban élő kollégának fenntartásai vannak. Én nem gondolom azt, hogy ez nem cél, ezt nem kell megvalósítani, mondhatom azt: küzdjünk azért, hogy a következő négy évben meglegyen, de nem ígérhetem azt, hogy meg is lesz. Választási ígéretként csak azt mondhatom ki, hogy a decentralizáció gyorsulni fog. Különben állíthatom, hogy a négy évvel ezelőtti ígéreteinket nagyobb részben teljesítettük.
F. Á.: Részben, lehet. A koncepció következetességében, nem. Azt kellene revízió alá vennetek, hogy érdemes-e ugyanazokkal a - szerrel közzel - presztízsvesztett emberekkel továbbhaladni. Nem tudom például, hogyan lehet könnyedén kijelenteni, hogy nem állok szóba egy politikussal, akit mellesleg egyik székely városunk polgármesterévé is megválasztottak. Érzésem szerint az RMDSZ-nek új stratégiára és retorikára van szüksége.
n M. B.: A választások után mindenképp szerkezeti megújulásra, koncepcióváltásra lesz szükség.
F. Á.: Maradunk ennek reményében, és köszönjük a látogatást.
Háromszék
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-10-29: Archívum 2003–2007 - :

Nyílt tér: Kovásznán

2004-10-29: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás