A Tanügyiek Szabad Szakszervezete nem tartja kizártnak általános munkabeszüntetés meghirdetését, ha a kormány nem teljesíti követeléseit. Erről a megyei szervezetek vezetőinek legutóbbi fővárosi ülésén döntött a bizalmiak testülete, amelyen a 170 000 tagot számláló szervezet Kovászna megyei egysége részéről Nagy Gábor háromszéki elnök volt jelen. A bizalmi elkészítette a szakszervezet elmúlt fél évre visszatekintő cselekvési jegyzékét, amelyből kiderül, kormányígéretekből nem volt hiány, de megvalósításuk elmaradt.
Áprilisban törvénymódosítási kezdeményezés támogatására több mint kétszázezer aláírást gyûjtött össze a szabad szakszervezet, amellyel azt kívánja elérni, hogy 2005-től a költségvetésből hat százalékot, 2006-tól hét százalékot fordítson a kormány az oktatás finanszírozására. Ugyanabban a hónapban a szervezet nyílt levélben figyelmeztette a kormányt, hogy a tanügyben dolgozók bére oly mértékben alulmarad a többi költségvetési ágazathoz képest, hogy az már tarthatatlan, és figyelmeztető sztrájkot, utcai tüntetést helyezett kilátásba. A válasz írásbeli ígéret volt, miszerint június 30-ig megalkotják a tanügyi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó speciális törvényt, és május 1-jétől új fizetési rácsot alkalmaznak. Új törvény nem született, az alkalmazottak közül csak a pedagógusok kaptak ötszázalékos fizetésemelést. Május 24-én a négy országos képviseletû tanügyi szakszervezet közleményben tiltakozott a kormány szószegése miatt, és május 26-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak. Június második napján tízezer pedagógus vonult fel a fővárosban, és ezúttal iktatták a képviselőházban a törvénymódosítás érdekében összegyûjtött aláírásokat.
A nyári szünidőben eredménytelen tárgyalások követték egymást a szakszervezet és a kormány képviselői között, augusztusban az államelnök támogatását is kérte az érdekvédelmi szervezet. Nem történt pozitív elmozdulás, szeptember 15-én ünnepségek nélkül nyitották meg a tanévet, és ugyanaznap országszerte tiltakozó megmozdulásokra került sor. Sepsiszentgyörgyön közel ezer Kovászna megyei tanügyi alkalmazott tüntetett, és a helyi gondok jegyzékét átadták a prefektusnak. A helyi kormánymegbízott néhány nap múlva összehívta a társadalmi párbeszéd bizottságot, de mivel a megyei tanács érdemben nem képviseltette magát - a pénzt pedig ő osztja az óvodákat, iskolákat mûködtető helyi önkormányzatoknak -, a szakszervezet a találkozót fölösleges időhúzásnak tartotta.
A másik három tanügyi szakszervezet október 4-én kiegyezett a kormánnyal a 27 százalékos fizetésemelésben, a szabad szakszervezet azért nem értett egyet ezzel, mert a valóságban ez alig 16,5 százalék (a különbözet az évek óta be nem tartott törvény jelenlegi alkalmazásából adódik), és október 5-én Bukarestben tüntetést szervezett, amelyen kétszáz háromszéki tanügyi alkalmazott is részt vett. A tüntetés alkalmával ismételten átadták Adrian N?stase miniszterelnöknek azt a tiltakozó jegyzéket, amely a lehetetlen tanügyi állapotokat veszi lajstromba, és a kormányfőtől érdembeli tárgyalást követeltek. A következő lépés októberben történt, amikor a tanügyiek statútuma, valamint a kollektív munkaszerződés be nem tartásáért a szabad szakszervezet beperelte az oktatási minisztériumot.
Nagy Gábor lapunknak elmondta, amiért szervezetük nem írta alá az október 4-i megállapodást, mellőzik a tárgyalásokról, képviselőiket nem hívják meg a jogszabályok kidolgozására. A bizalmi szerint a hatalom gúnyt ûz a törvénymódosítást kezdeményező kétszázezer aláíróból, akiknek szavazataiért a választások előtti időszakban ígérgetnek, de érdemben vajmi keveset tesznek. Nagy Gábor felrója, hogy amikor a képviselőház napirendjén szerepelt törvénymódosítási kezdeményezésük, a felszólaló RMDSZ-képviselő részéről is csupán a kezdeményezés jogosságát elismerő vélemény hangzott el, délután a szavazáskor sokan hiányoztak, ezért a döntést elhalasztották, majd még kétszeri kvórumhiány miatt a honatyák nem szavaztak a tanügynek szánt költségvetési tétel emeléséről. A háztörvény értelmében negyven nap után a kezdeményezés szavazás nélkül törvényerőre emelkedik. Ez nincs így a szenátusban, de ott a kérdést még nem tûzték napirendre.
Mindezeket tekintve a szabad szakszervezet megyei képviselői országosan az általános sztrájk meghirdetése mellett döntöttek, és kérik, hogy a szenátus tárgyalja le a törvénymódosítási kezdeményezést; emeljék a nem oktatói személyzet bérét; biztosítsanak valós és tényleges fizetésemelést minden tanügyi alkalmazott számára; ne mellőzzék a szabad szakszervezetet. A napokan országszerte megkezdik az aláírásgyûjtést az általános sztrájkban való részvételt illetően, az akció Háromszéken is beindul.
(fekete)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.