A Népi Akció színeiben a november végi választásokon teljes listával jelentkező MPSZ sepsiszentgyörgyi kampányülése a Gábor Áron Teremben a szenátorjelöltek - Csapó József, Benkő Emőke, Fekete Károly, Benedek Barna József - és képviselőjelöltek - Bereczki Kinga, Tulit Attila, Sánta Imre, Benkő Árpád Jenő, Cseh Béla és Gazda Zoltán - bemutatkozásával kezdődött. Betegség miatt Smaranda Enache, akinek a Népi Akció választási programját kellett volna ismertetnie, nem vehetett részt az eseményen. A fórumon meghívottként jelen lévő Király Károly bejelentette, hogy kilép az RMDSZ-ből.
Kónya Ádám a székelyföldi autonómiatörekvések kevésbé ismert, múlt század eleji román, illetve amerikai próbálkozásait elevenítette fel annak illusztrálására, hogy e tájegység területi autonómiájának igénye nem új keletû, 1906-ban például Lipcsében megjelent tanulmányban, Aurel Constantin Popovici román történész munkájában Délkelet-Közép-Európa 15 államát magában foglaló konföredációs tervben és a csatolt térképeken Székelyföld, Seklerland önálló államként jelenik meg. Csapó József az 1993-ban befejezett, azóta csak jobbításokon átesett székelyföldi területi autonómiatervét mutatta be, s a székelység önrendelkezéshez való jogáról beszélt, mint a megmaradás és fejlődés egyetlen lehetséges útjáról. A 10 000 négyzetkilométeren élő őshonos székelységnek, a mintegy 650 000 embernek elvitathatatlan joga van az autonómiához, hogy ne morzsolódjék fel, ne olvadjon be, hogy a század igényeinek szintjén tudja mûvelni magát és fiait, hogy olyan kulturális, gazdasági, politikai hátteret teremtsen az itt élő embereknek, mely megszabadítja a több, mint nyolcvan éve viselt megalázó, másodrendû állampolgári státusától s az ezzel járó jogfosztásoktól. Bereczki Kinga az MPSZ és az SZNT frissen elkészült cselekvési programját, annak fő célkitûzéseit ismertette. Alapkövetelményük az autonómia, ennek az EU-csatlakozás előtti megvalósítása. Ezt a regionalizációt az autonómiákat felvállalló román politikai csoportosulásokkal közösen kívánják megvalósítani. A program számba veszi a jövőépítés alapjait, foglalkozik az autonómiával mint a stabilitás és megmaradás zálogával, a kettős állampolgárság elnyerésének fontosságával, a foglalkoztatással és munkahelyteremtéssel, az egészségügy, gazdaság, oktatás fejlesztésével, az erőforrások, környezetvédelem, közigazgatás, közbiztonság, tulajdonjog kérdésköreiével. Tulit Attila a november 9-i eseményeket, a Lábas Ház előtt szervezett tüntetést, s annak következményeként az MPSZ és RMDSZ követeléseinek azonosságát a kettős állampolgárság kérdésében rendhagyó és követendő eseményként értékelte, nem hallgatva arról a töméntelen sok falról sem, mely a két közképviseletet elválasztja egymástól. Szász Jenő, az MPSZ elnöke az RMDSZ tizenöt éves mûködésének kudarcait vette számba: nincs önálló magyar állami egyetem, ha az eddigihez hasonló ütemben folytatódik, 200 év kell az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásához, nehezen él ma munkás, értelmiségi, nyugdíjas. Az eredménytelenség okát az RMDSZ önfeladó politikájában látja, s úgy véli, november 28-án a Székelyföld lakosságának alkalma lesz, a választás szabadságával élve, megvédeni autonomista törekvéseit és a kettős állampolgárság iránti igényét. ? ugyanis mindkét célt félti a Markó-féle RMDSZ-től. Szász a korábban elhangzott bemutatkozások monotóniájára utalva egy édesapjától tanult alapigazságra hívta fel a politikai pálya felé igyekvők figyelmét: ha azt akarod, hogy meghallgassanak, állj fel, ha azt akarod, hogy halljanak is, beszélj hangosan, s ha azt akarod, hogy szeressenek, légy rövid.
Meghívottként Bíró Béla, önmagát független értelmiségiként meghatározó politikai elemző az erdélyi magyarság pluralista lehetőségeiről tartott rövid eszmefuttatást. Kifejtette: az MPSZ törekvéseiben már fellelni az RMDSZ-re jellemző kirekesztési szándékot, márpedig ez a pluralizmus, következésképp a demokrácia ősellensége. Az erdélyi magyar társadalomnak a többszínûség felvállalásával s a pluralizmussal kell felkészülnie az uniós csatlakozás előre nem látható kihívásaira. Ezt ellenben az ötszázalékos parlamenti küszöb és az RMDSZ szatmári kongresszusán szinte közfelkiáltással elfogadott antidemokratikus belső szabályzata lehetetlenné teszi. Ilyen körülmények között a magyar politizáló elitnek nincs más választása, mint betagozódni a román pártokba. Nem kell ettől megijedni - fejtegette az elemző -, hisz a modern korban olyan autonómia nem született, mely nem a többség és kisebbség közötti megegyezés révén nyert volna létjogosultságot. Sajnálatosnak tartotta, hogy a befogadó pártról, annak törekvéseiről nem esett szó, s hogy az MPSZ nem keresi a kapcsolatot azokkal a köztünk is élő románokkal, akik az autonómiát felvállalnák.
(simó)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.