
Budapesten gróf Teleki Pál születésének 125. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében emlékünnepséget tartottak. Az idei Bethlen Gábor-díjak, a Tamási Áron-díjak és a Márton Áron-emlékérem átadása alkalmával gróf Teleki Pálról, a nemzetnevelő tudósról és a XX. század egyik legjelentősebb magyar államférfijáról Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumi elnöke tartott előadást. A kortársai közül kiemelkedő, rendkívüli személyiség életútjának akadémiai megidézése, illetve alkotómunkában gazdag életének tényekre alapozott áttekintése egyúttal mintegy budapesti rehabilitációs jóvátétel is volt gróf Teleki Pál emléke előtt azon nemtelen támadások után, amelyek mérgezett szónyilaival Teleki budapesti szobrának felállítását megakadályozták, és Reiger Tibor szobrászmûvész remek alkotása számára Balatonbogláron kellett menedéket találni.
A szoborállítás kálváriájának stációit végigjáró Bakos István tudóstársaival együtt végül is erkölcsi győztesként került ki ebből a csatározásból, annak ellenére, hogy Teleki szobrát számûzték Budapestről.
A 125. évforduló fővárosi megünneplése mellett örvendetes tényként kell kiemelni, hogy Csicsery-Rónai István az Occidental Press kiadója jóvoltából közreadta a szoborállításról szóló dokumentumok Fehér Könyvét, a Szobor vagyok, de fáj minden tagom címût, Csirpák Lilli pedig Teleki Európáról címmel a Kairosz Kiadónál jelentetett meg egy reprezentatív válogatást a tudós államférfi mûveiből.
A két könyv magyarországi bemutatása után a szerzők erdélyi könyvbemutató körútra is vállalkoztak, ami azért is fontos, mert az erdélyi főnemesi családból származó Teleki Pálról, aki ezernyi szállal kötődött ehhez a régióhoz, akinek nemzetféltő erélye, határozott cselekvése a második bécsi döntés kivitelezésében érte el csúcsát, származásának színterén kevésbé ismert. És siessünk hozzátenni, hogy amilyen és amennyi információ gróf Teleki Pálról a magyar tévécsatornák révén hozzánk átjuthatott, az, kevés kivételtől eltekintve, a budapesti szoborelutasítók ellenségesen rossz és hamis szájíze szerint fogant, amelyet a napokban megbukott Magyar Hírlap és politikai szájtartásban laptársa, a Népszava gerjesztett.
Bakos István ünnepi előadására éppen annak okán kell odafigyelni, mert a szoborállítás tanulságainak összegzése mellett Teleki nemzetnevelő és nemzetet féltő életútjának sok tényét-stációját új megvilágításba helyezi, vagy ezeket a mozzanatokat kiemeli a szándékos ködösítésből.
Napjainkban a kettős állampolgárság révén nemzetegyesítés határmódosítások nélküli megvalósítását megalapozó december 5-i népszavazás igen szavazatainak begyûjtése van a legnagyobb veszélyben. Amint ez szinte előre látható volt, a határokon kívül rekedt magyarságnak a nemzet testéről való végleges leválasztásával kísérletezők szinte személy szerint is ugyanazok, vagy ahhoz a körhöz tartozók, akik a magyar fővárosból a volt magyar miniszterelnök emlékét megpróbálták kisöpörni.
Bakos István ünnepi beszédéből idézünk:
,,2004. február 10-én a Magyar Hírlapban Fellegi Ádám zongoramûvész Teleki Pál szobrának felállítása ellen tiltakozó aláírásgyûjtési kampányt kezdett, s indulatos levelet írt Demszky Gábor főpolgármesternek, amelyben - a holokauszt évfordulójára hivatkozva - követelte, hogy a fővárosi közgyûlés plenáris ülése bírálja felül és utasítsa el a kulturális bizottság határozatát. Fellegi Ádámhoz február 13-án, pénteken csatlakozott Kuncze Gábor és Fodor Gábor, a MAZSIHISZ, majd Kovács László és az MSZP választmánya. Össztüzet indítottak a szoborállítás ellen a médiában. A Magyar Hírlap mellett a Népszava, a Népszabadság, az Élet és Irodalom és a kereskedelmi, olykor a közszolgálati televíziók sajtóhadjáratával szemben a szoborállítók alig jutottak szóhoz.
Sajnos, olyan politikai üggyé tették egy civil szervezet hivatalosan engedélyezett, itthonról és külföldről is támogatott kezdeményezését, amelynek beláthatatlanok a következményei. A nemzeti emlékezet egy kegyeleti kérdéséről, a hagyomány átadásáról van szó. A Teleki Pál közadakozásból készült szobrának felállítása ellen folyó, kirekesztő szándékú agresszív kampánnyal mintha a Rákosi-korszak hazug beállítása, az ?antibolsevik, rasszista, revizionista? grófot kitagadó, gyûlölködő hangneme tért volna vissza közéletünkbe! Hasonló kirekesztő szándék nyilvánul meg az elcsatolt területeken élő magyarok kettős állampolgársága, a közcélú egyházi intézmények támogatása, sőt a Szent Korona Parlamentből való eltávolítása ügyében is. Ezt engednünk nem szabad??
J. F. Montgomery, 1933-41 között az USA magyarországi nagykövete:
,,A magyarországi zsidók biztonsága nagymértékben annak volt köszönhető, hogy milyen törvényeket hoztak korlátozásukra. Ezek a törvények ugyanis azt a látszatot keltették, hogy Magyarország eleget tesz a zsarnok követeléseinek, de valójában éppen ezeknek a törvényeknek a segítségével tudott fennmaradni, mint menedéket nyújtó oázis. Ha megtagadta volna, hogy bármilyen törvényt is hozzon a zsidók ellen, a zsidók tényleges biztonságának időszaka kétségtelenül sokkal gyorsabban véget ért volna, mint a valóságban.?
Mészáros István professzor:
,,Mikor 1938 májusában Teleki elfogadta a kultuszminiszteri székét, a következő zsidó iskolák mûködtek hazánkban: 145 hatosztályos népiskola, hat polgári iskola, egy tanítóképző, egy tanítónőképző, egy fiúgimnázium, egy leánygimnázium.
Ugyancsak Teleki miniszterelnöksége alatt történt a hazai zsidó tanügy újabb kiemelkedő eseménye, hiszen egy 1939. július 6-i rendelet jóváhagyta két új zsidó középiskola alapítását Budapesten: 1939 szeptemberében megnyílt a fiúk számára a gépészeti szakközépiskola, míg a leányoknak az ipari szakközépiskola.
Egy év múlva a meglévő fővárosi zsidó leánygimnázium a Személynök utcában (a Parlament közelében, a mai Balassi Bálint utcában) egy új, önálló tagozattal bővült - ezt a miniszter 1940. augusztus 24-én hagyta jóvá.
Teleki Pál volt a kultuszminiszter, illetve miniszterelnök, mikor az anyaországhoz visszatért területeken új zsidó gimnáziumok nyíltak: kettő Nagyváradon, egy-egy Kolozsváron, Munkácson, Ungváron (természetesen az öt budapesti és egy debreceni zsidó középiskola, a budapesti zsidó tanítóképző és a miskolci zsidó tanítónőképző mellett).
Tagadhatatlan: Teleki kultuszminiszterségének és miniszterelnökségének ideje 1938-1941 között a hazai zsidó iskolaügy soha nem látott kiterjesztésének, intézményrendszere jelentős bővülésének időszaka volt.?
Ezt támasztják alá Elie Wiesel Nobel-békedíjas írónak a magyarországi holokauszt 60. évfordulójára emlékező szavai, amit az amerikai kongresszus kupolatermében mondott el. Bakos István a Népszabadságban megjelent MTI-közleményt idézi:
Wiesel utalt rá: ,,1944 elején hat-nyolcszázezer zsidó élt viszonylagos biztonságban Magyarországon. Nem érzékelték a ?végső megoldás? közelségét. Voltak zsidóellenes törvények, de nyitva voltak a zsinagógák, a kulturális intézmények, virágoztak a zsidó iskolák. A magyar volt a legnagyobb zsidó közösség, amely megmaradt a megszállt Európában, és a legkönnyebben meg lehetett volna menteni. Nem így történt. Sohasem mutatott az SS gyilkológépezete nagyobb hatékonyságot, mint Magyarországon? Több mint ötmillió zsidót gyilkoltak meg már Európában, de Magyarországon nem hittek a híreknek. Miért nem figyelmeztették őket a szövetségesek a rádióban? Miért nem bombázták le a Birkenauba vezető vasutat??
,,A trianoni sebeket orvosoló, cserkészifjakat nevelő, a szegényparasztok földhöz és házhoz juttatását segítő, a lengyel menekülteket pártfogoló Teleki ekkor már három éve halott volt? - hangzott el Bakos István összegzése.
Dr. Horváth János képviselő, a Teleki Pál-emlékbizottság tagja az egyik áprilisi parlamenti ülésen mondta:
,,A zord elmúlt évszázad bizony beárnyékolja 2004 tavaszát, amikor a diktatúrák torzított tudatával vert nemzetet zsarolja egy maréknyi fanatikus. Budapest jelenlegi önkormányzata, sőt közvetve az ország kormánya, meghátrálva megváltoztatták álláspontjukat és döntéseiket. Teleki Pál szobrát kitiltották Budapestről, a fővárosból. Döbbenetes!?
Teleki Pál születésének 125. évfordulóján a Bethlen Gábor- és Teleki Pál-alapítványok nevében a Rieger Tibor által készített emlékérmeket az MTA dísztermében a következőknek adták át: Lengyel Nagykövetség, Külföldi Magyar Cserkészszövetség, dr. Kovács Miklós és Szőllősi Ferenc (Balatonboglár), dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök, Nemeskürty István, Polish Business Club in Hungary, Grzegorz Lubczyk (Lengyelország), Butty Ferenc és Magyaródy Szabolcs (Kanada). Hungarológiai munkásságáért Teleki Pál-emlékérmet kapott Shingo Minamizuka professzor is (Japán).
A Teleki-évforduló alkalmából rendezett díszünnepség önmagában is jelentős kulturális és nemzetépítő esemény, de emellett üzenet értékû budapesti jóvátétel is a meghurcolt és besározott tudós államférfi emlékének és igazi szellemiségének megidézésével.
Sajnos, azoknak, akik Teleki Pál emlékét fanatikus dühvel hónapok óta mocskolják, ezek után sincs idejük egy halvány elnézéskérésre, mert most éppen az országhatárokon kívül rekedt magyarok magyar állampolgárságának visszaállítása ellen ügyködnek.
Telekivel együtt kergetnének ki bennünket is az ellenkező előjellel újra gettósodó Budapestről.
De mi ne veszítsük el a reményt. A Budapest TV csütörtök esti, M. Szabó Imre vezette mûsora közben három zsidó férfi telefonált, és a kettős állampolgárságot igénylő szavazókkal szolidaritást vállalva emelték fel szavukat a december 5-i voksolás igen szavazatáért.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.