
A gyergyószentmiklósi és a csíkszeredai példák után nem árt, ha átlesünk a Hargita túlsó oldalára, a Küküllő mentére, s megnézzük, mit csinálnak a székelyudvarhelyiek. Hogy csinálják? Meggyőződésem, hogy ott, ahonnan elindult az Európa-bajnokság dobogója felé a magasugró Dósa Csaba, az asztaliteniszező Fejér András és Fejér Zoltán (hogy teljes legyen a kép: Fejér-Konnerth, mert sokan így ismerik), a világhírnevet szerzett kézilabdázók: Orbán István, Ilyésné Miklós Magda, Magyari Mária, hogy csak néhány nevet említsünk a legnagyobbak közül, akik messze földre elvitték a székelyudvarhelyi sportélet hírnevét, ismertté tették a város nevét.
Csupa ismert sportember - Lőrincz Géza, Jakócs Zoltán, Nagy Ferenc, Vladu Liviu, Balázsi Ildikó, Bakó Lajos? és nem utolsósorban a háromszéki, még pontosabban az étfalvi születésû Péter József, az Iskolás Sportklub igazgatója - fogadott a Kossuth Lajos utca 43. szám alatti székházban, mely a többi Hargita megyei és a Kovászna megyei iskolás sportklubok székhelyeihez viszonyítva egy egészen más világ képét tárja elém. Barátságos, otthonos, megnyerő, ugyanakkor tiszteletet, elismerést követelő kép ez. Mi tagadás, mintha itt öregedtem volna meg, annyira otthon érzem magam.
Ha ilyen az otthon, milyen lehet az udvartere? - ötlött fel bennem az első kérdés. Így aztán szándékosan
az anyagi háttér
megismerésével kezdem a szomszédlest.
Lőrincz Géza adminisztrátor, gondnok - tudtam meg -, öt férfi és hat női karbantartó irányításával ,,üzemeltet? - mint a sportiskola tulajdonában lévő - egy 1438 férőhelyes sportcsarnokot (délután benéztem, ragyogott a tisztaságtól, nyoma sem volt a pornak), két salakos teniszpályát, egy bitumenezett kézilabdapályát, a városi stadionban lévő atlétikai pályát (futó-, dobó-, ugrószektorok), egy asztalitenisz-termet, egy salakos focipályát a megfelelő öltözőkkel együtt, a stadion lelátója alatt lévő öltözőket és birkózótermet, na és az Iskolás Sportklub székházát.
- Mennyi pénzből gazdálkodik az úgymond független (egyetlen iskolához sem tartozó) Iskolás Sportklub?
- Nem dobjuk el magunkat - így Péter József igazgató -, 2003-ban 832 millió lejből, 2004-ben pedig 362 millió lejből gazdálkodtunk (ezek az összegek nem tartalmazzák a fizetéseket is). Meg sem várom a kérdésedet, máris mondom: a nyolc szakosztályunknak 15 milliárd lejre volna szüksége ahhoz, hogy hivatásához hûen, zavarmentesen mûködhessen úgy, hogy közben a sportbázis karbantartását, korszerûsítését is ellássa,
- A 362 millió és a 15 milliárd között óriási a különbség? Ha kiszámoljuk, a kapott eredmény lebénító, és az iskola mégis mûködik?
- Amikor nincs program, a létesítményeket bérbe adjuk. Az így beszedett pénz összege nem emelkedik ugyan a csillagokig, de felmegy egymilliárd-kétszázmillió körülre, s ebből már tudjuk fedezni a villany, a fûtés költségeit. A városi tanács létrehozott egy Prosport Alapítványt, ez is segít, amennyivel és amiben tud. A szponzorok - mert érzem, hogy rákérdezel - is segítenek a maguk módján, minden tanárnak megvan a maga ,,őrangyala, védőszentje?, de itt hadd jegyezzem meg, az első idők lelkesedése alábbhagyott. Hadd ne részletezzem, miért.
- Nyolc szakosztálya van az Iskolás Sportklubnak...
- És 34 csoportjában 431 gyereket tart számon.
- Ez a 431 gyerek honnan kerül ki, honnan válogatjátok?
- 90 százalékban a városból, 10 százalékban a környékről. Valamennyi kötődik a Küküllő mentéhez, a Hargitához, a városhoz. S ha a gyökereik ide kötik, a szívük is Székelyudvarhelyért és az Iskolás Sportklubért dobog.
Tegnap és ma
Ha ne szorítana a helyszûke, szívesen kezdeném - kezdhetném, mert Lőrincz Géza tanár úr előadásából meríthetnék hozzá anyagot, adatot bőven - a XIX. századdal a történeti visszapillantást - mert jó, ha ismerjük a múltat, hogy jobban értékelhessük a jelent -, így aztán az intézmény közvetlen elődje, a Gróza Péter Líceum keretében mûködött sportiskola megalakulásától (az ötvenes évekre tehető), majd függetlenné válásától (ez a hetvenes évekre tehető) számított időszakra szorítkozom.
Atlétikában az első edző a Vezúvot is megmászó Kilyéni Imre volt, majd őt követte Török Béla igazgató, Jakócs Zoltán, Máthé Alpár (ma Gödöllőn él). Leghíresebb tanítványok: a magasugrás Európa-bajnoki ezüstérmese, Dósa Csaba (ma Kanadában él), a válogatott és országos bajnok Cseresznyés Zsolt (400 m-es síkfutó), Bartos Attila (gerelydobó), Kuti László (hármasugró), Anton Valentin (gerelydobó)? Ma Jakócs Zoltán, Szabó Márta és Bartos Attila tanárok öt csoportban mintegy 40-42 gyereket edzenek a technikai számokban. Legjobb tanítványaik: Nunu Mihaela (országos bajnoki ezüstérmes), Borbély Zalán, Szabó Anita, Ürögdi József, Péter Zsuzsanna, Nagy Zoltán. Róluk minden bizonnyal fogunk még hallani.
Az asztaliteniszt Nagy Ferenc honosította meg, aki előbb az Akarat színeiben dolgozott, majd amikor függetlenné vált a sportiskola, átjött, s azóta is itt tevékenykedik. Hosszú, nagyon hosszú sokszoros országos bajnokainak, érmeseinek (a harminc év alatt kb. 300 érem került tulajdonukba), jeles tanítványainak névsora, így aztán - megint csak a helyszûkére hivatkozom - közülük kiragadom Fejér-Konnerth András, Fejér-Konnerth Zoltán, Fejér-Konnerth Ferenc nevét (mert a Fejér-Konnerth név fogalom az asztalitenisz világában), sok-sok bajnoki címet, érmet szereztek, nemzetközi sikert arattak (ifjúsági Európa-bajnokságokon, Balkán-bajnokságokon, nemzetközi vetélkedőkön), s aratnak ma is - immár német színekben - a világ-, Európa- és olimpiai bajnokságokon. Ide kívánkozik az Európa-bajnok (ificsapatban) György Szilárd neve, aki ma Szombathelynek versenyez, aki itthon mind az ifjúsági, mind a felnőttválogatottnak tagja volt. A sok-sok szép eredmény felsorolása helyett annyit azért hadd mondjunk el: 1973-74-ben a székelyudvarhelyi asztaliteniszezők minden hazai bajnoki címet elhódítottak korosztályukban. Ennyit a múltról, most nézzük, mit mesél a jelen. Ma Nagy Ferenc és Vladu Mária negyven gyerekkel foglalkozik, négy csoportra osztva ezeket. A fiúcsapat - György István, Mózes Gyula, Forgács Csanád, Gábor Botond, Márton Zoltán, Kolozsi László - szuperligás.
A székelyudvarhelyi szabadfogású birkózás egybeforr Kovács János nevével, aki sok ideig a Fások sportegyesületénél tevékenykedett és szerzett felejthetetlen sikereket. A sportiskola szakosztálya 1970-ben indult be Elekes Endre tanár irányításával, aki a későbbiek során Sepsiszentgyörgyön is edzősködött - és eredményesen. Országos bajnok a Sepsiszentgyörgyön is jól ismert (mert itt is birkóztak, erősítették az A-osztályos csapatot) Sándor Lajos (ifjúsági Európa-bajnoki ezüstérmes ), Széll Sándor, Gergely László (Balkán-bajnok, világbajnoki negyedik), Miklós László? Udvarhelyről elkerülve német, magyar színekben versenyezve olimpián, világ- és Európa-bajnokságokon szerepeltek: Sándor Lajos, ifj. Elekes Endre, Miklós László, Szabó László, Farkas Csaba, Szatmári Péter. Itt csak egy pont van, s nem a dicső múlt vége, de mondom, szorít a hely, de azt még elmondom, hogy László Szabolcs mind ifjúsági, mind felnőtt korosztályban több országos bajnoki címet nyert, a világbajnokságon negyedik helyen is zárt? Ma Bodrogi Csaba és Katona László tanárok irányításával négy csoportban zajlik a munka. És jól. Bodrogi csapata 1995-ben, 1997-ben (közösen a szentgyörgyiekkel, akkor ezt a szabály megengedte) és 2004-ben három csapatbajnoki aranyérmet szerzett, Sándor Csaba 2003-ban Kazincbarcika színeiben magyar bajnokságot nyert, romániai bajnokok: Sebestyén Csaba, Simon Lászó, Laiber Zoltán ifjúsági korosztályban. 2004 bajnokai: Sándor Csaba, Sükösd Attila, Gergely János - mindhárman a kadett korosztályban,
A székelyudvarhelyi jégkorong hosszú időt töltött a sportág élvonalában, az 1964-65-ös bajnokságot az igen előkelő negyedik helyen zárták a Küküllő mentiek. Válogatott játékosaik: Tarcsi András, Török Ernő, Török István, Csog Csaba, Gáll Tibor, Kovács Károly. A sportiskolának 1971-től mûködik a szakosztálya, első edzője Tarcsi András. Ifjúsági válogatottjai: Csog Csaba, Tarcsi II. András, László Csaba, Bán István, Csergő István, Kandó Csaba, György Béla, Vass Imre (ma Ausztriában él, az osztrák rendőrválogatott edzője). 1995-ben a szakosztály átváltott a gyeplabdára, Tarcsi András és Bán István irányítja a gyeplabdázók felkészülését. Az ifjúsági Európa-bajnokságon bronzérmet nyert gyeplabda-válogatottban tíz udvarhelyi gyerek játszott. Tavaly és tavalyelőtt is a magyar bajnokságot nyert Budapesti Olkote együttesében öt-hat székelyudvarhelyi játszott. Itthon mind a fiú-, mind a leányválogatott gerincét ma is székelyudvarhelyi gyeplabdázók alkotják. A fiúknál: Bodonyi Sándor, Ilyés Csaba, Hajdú Levente, Lukácsi Csaba, Erdősi Botond, Jakab Attila, Bodrogi Zsolt, Szász Botond, Csáki Gergely, Chelbezán Csaba, Kiss Ferenc, Hegyi Zoltán, a leányoknál: Kovács Tünde, Péter Kinga, Péter Orsolya, Miklós Zsuzsa, Török Ildikó, Hajdú Enikő, Kelemen Kinga, Sántha Kincső, Szász Zsuzsa, Kandó Noémi, Bodó Enikő.
A női kézilabda története visszanyúlik a két világ háború közötti évekre, és kötődik a tanítóképző sportéletéhez. A nagypályás változat volt akkor a menő, abban jeleskedtek a hölgyek, név szerint Kovács Klára, Orbán Gizella, Derzsi Margit, Botár Irma, Bodrogi Margit, Incze Margit, Horváth Éva? A hatvanas évek elején az Akarat sportegyesület lépett a zászlóvivő szerepkörbe, s már 1961-ben megnyerték a kisipari szövetkezetek országos bajnokságát, olyan nagyszerû játékosokkal, mint Pálfi Eszter, Téglás Irén, Téglás Zsuzsa, Bálint Rozália, Péter Ilona, Magyari Éva, Demeter Ildikó, Faragó Márta, Sándor Jolán, Biró Éva, Vajna Éva. Az edzői teendőket Tamás Ignác látta el. A Szabó Dénkó-korszak később következett, s ennek csúcsát az 1976-77-es bajnokságban szerzett bronzérem fémjelzi, na meg olyan világhírnévnek örvendő játékosok, mint Miklós Magda, Magyari Mária, Bartók Klára. Az előbbi kettő olimpiai negyedik helyezett, Miklós pedig vb-bronzérmes és gólkirály. A hetvenes évek elején indult be a sportiskola szakosztálya, az első edző: Mészáros Imre, majd sorban követi egymást Tamás Ignác, Vladu Liviu, Gálovics Sándor, Ilyésné Miklós Magda, Balázsi Ildikó, Bakó Lajos, Rigó Béla. 1995-ben az ifjúsági III-as csapat országos bajnokságot nyert, két évvel később ismételt, s ebben az évben aranyérmes lett az ifjúsági II-es korosztályú együttes is, 2000-ben pedig az ifi I-es gárda az országos bajnokság negyedik helyén zárt. Kiemelkedő kézilabdások: a nagy válogatottságig jutott (ma Olaszországban él) Mihalache Ramona, az ifiválogatott (ma Vác NB I-es csapatának játékosa) Ilyés Annamária (Magda leánya), a Debrecenben játszó Orbán Annamária, a ,,váci? Bodor Andrea, a ,,hódmezővásárhelyi? Gagyi Erika. A generációs váltást ma Balázsi Ildikó, Vladu Liviu, Rigó Béla tanárok készítik elő, négy csoportban mintegy nyolcvan gyereket foglalkoztatva. Rangidős együttesük, az ifjúsági II-es gárda részt vesz az országos bajnokságban.
A férfi kézilabda kezdete a negyvenes évek elejére tehető. Az alapítók között említhetjük Kovács István, Soó Gáspár, Daróczi Károly, Daróczi József nevét. Azt már szinte mondanunk sem kell, a nagypályás változat hódított Székelyudvarhelyen, és eredményesen, hiszen a csapat az A-osztályban játszott, olyan játékosokat adott a hazai kézilabdának, mint Török Ernő, Török István, Kovács Károly, Kósa István, Kalóz János (utóbbi kettő síugrásban is remekelt), a válogatottban is helyet kapott Nagy Sándor, dr. Danics Ferenc, Pahan Ernő. A játékosnevelés folytatódott a kispályás korszakban is, Székelyudvarhelyről indult el világhódító útjára Orbán István világbajnok, a sokszoros válogatott Barabás Árpád, a felsőházban szerepelt Papp Péter, Csavar Zoltán, Bartók Csaba, Jakab László, Bakó Lajos?, na és - szinte kifelejtettem - a Szentgyörgyről hozzánk került Akácsos Barna (ma Németországban él, edz, és még játszik) és a ,,szegedi? Ilyés Ferenc (Ilyésné Miklós Magda fia). A hetvenes évek elején beindult sportiskola áldásos munkát végzett, tette kötelezettségét, teljesítette hivatását. Ma Bakó Lajos tanár úr két csoporttal - ifjúsági I. és ifjúsági II. - foglalkozik. 1986-87-es korosztályú együttese, mely 2002-ben bronzérmet nyert a korosztályos bajnokságon, 2004-ben ötödik helyen zárt, az idei (2004-2005) bajnokság félidejében az első helyen áll. Szorítunk nekik, értük: Ferenczi Botond (válogatott), Tálas Huba (válogatott), Lukács Attila (válogatott), Mihalcea Andrei (válogatott), Szabó Szabolcs, Achim Tibor, Mester Zsolt, László Zsolt, Magyari Szilárd, Orbán Levente, Szalma László, B?d?u Rudolf, Gáll Zsolt.
A székelyudvarhelyi labdarúgás születési bizonyítványán az 1921-es év szerepel. A csapat neve: Hargita Testedző Egyesület. Az évek során egymást követték az egyesületek, szakosztályok, a legjobb eredményük a B-osztályban töltött bajnoki év, a Román Kupa elődöntőjébe jutás (1967-68-as bajnoki év). Székelyudvarhelyi játékos volt Bálint Ferenc, Both II. György, Fodor János, Tamás Zoltán, Bálint Andor, Dénes János?, na de mi itt, Háromszéken a László László-Széll Pötyi-László Gyula összetételû csatársorra emlékszünk igazából, a mögöttük karmesterként irányító Jakabra, a hátvédsor sziklakemény beállósára, Béresre, hiszen ők törtek oly sok borsot a Textil, a Fások, a Kárpátok orra alá. Egy a kár, hogy nem állt meg akkor az a fránya idő? Hetvenben megalakult a sportiskola szakosztálya Lőrincz Géza irányításával, őt Péter József, Lőrincz Attila, Bálint Ferenc követte az edzői tisztségben. Az 1962-es korosztály 1976-ban megnyerte a sportiskolák országos bajnokságát Borosjenőn, az udvarhelyi sportiskola az évek során négyszer jutott el az országos ifjúsági bajnokság döntőtornájára. Kiemelkedő játékosai voltak: Tamás Zoltán, Szávuly Attila, Szilveszter István, Jánosi Sándor, Macskási János, Dénes János, Dénes Jenő, Mihály Imre, Székely László, Rácz Dénes, Kovács Csaba, Veress Ferenc, Szabó István, Botorog János, Nagy András, Kiss Lajos, Páll László. Ma Péter József, Lőrincz Attila és Bálint Ferenc hat csoportban 120 gyerekkel foglalkozik, szoros együttmûködésben a Budvár sportegyesülettel. Ifjúsági I-es és ifjúsági II-es csapatuk részt vesz az országos bajnokságban, az 1987-1994 között született gyerekből összeállított csapatok a megyei bajnokság minden korosztályába neveztek .
A sakk minden kétséget kizáróan a Vajda családot (Albert, Levente, Szidónia) juttatja eszünkbe. S ez csak természetes, hiszen a sakkolimpián hatodik helyen zárt magyar válogatottnak tagja volt Vajda Szidónia, még korábban testvére, Vajda Levente is részt vett a román válogatottban a sakkolimpián (1998), előtte és utána több ifjúsági világbajnokságot nyert, nagymesteri címet szerzett? A sportiskola szakosztálya 1999-től mûködik Balázs István irányításával. Két csoportban mintegy 15-20 gyerek dolgozik. Vajdáék helyét Péter János, Árgyó Nóra (2003-ban az ifjúsági világbajnokságon a 23. helyezést érte el, 2004-ban az országoson 6. lett), Ádám András, aki éppen Görögországban tartózkodik az ifjúsági világbajnokságon. Nem vitás, a székelyudvarhelyi sakkéletnek ma is adottak a zászlóvivői.
Az igazgató irodájának falán ott látni egy hatalmas zászlót, az asztalon ott díszeleg egy nagy serleg - Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke adta át mindkettőt -, Budapestről, az FTC pályájáról hozta haza az Iskolás Sportklub labdarúgócsapata, miután megnyerte a 17-18 évesek korosztályában az összmagyar labdarúgó-bajnokságot.
Az Iskolás Sportklub nagyszerû testvérkapcsolatot épített ki és ápol Sopronnal (gyeplabda), Kiskunhalassal (női kézilabda), Mezőberénnyel (labdarúgás) és Kazincbarcikával, a Nemzet Sportvárosával (birkózás).
Csak így tovább, Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklub!
Áros Károly