A véletlenek, az események egybeesése folytán a Kárpát-medencei magyarság sorsa tíz napnál alig hosszabb időszak alatt két szavazáson dől el. Vasárnap a romániai parlamenti választásokon másfél millió erdélyi (és Erdélyen kívüli) magyarnak kell arra válaszolnia, hogy akar-e törvényhozási képviseletet, vagy formailag kizárja magát az aktív közéletből, s négy esztendőre legfennebb passzív rezisztenciára és sérelmi politizálásra rendezkedik be. S teszi ezt Románia uniós csatlakozásának éveiben, amikor a jelenlét és a beleszólás jelentősége példátlan módon felértékelődhet, már azzal is, ha legitim képviselőink egyáltalán mindenféle fórumon kifejthetik véleményüket. Ezt komolyan szokták venni még itthon is, nem beszélve az eurobürokraták mindig is kényesen megkövetelt legitimizációs elvárásairól.
Rendkívül fontos, mondhatni sorsdöntő négy esztendő következik, s aki ezt tagadja, az vagy hazudik, vagy egyéni és csoportérdekei és indulatai oltárán áldozná fel a közösségi érdekeket. Egy dolog teljesen világos: két magyar politikai erő nem kerülhet be a román törvényhozásba, ahhoz - sajnos - már túl kevesen vagyunk, s a közhangulat sem kedvez valamiféle csoda produkálásához. Marad egy lehetőség, az utolsó pillanatban való megvilágosodás és kijózanodás, hogy egy szervezetet bejuttathatunk, ha akarjuk, fölismervén, hogy arra mindenképpen szükségünk van. A harmadik lehetőség: egyet sem! Senkit. Azaz egyetlenegy személyt igen, hasonlóan a romániai olaszokhoz, örményekhez, szerbekhez, ukránokhoz. Folytathatnám a felsorolást, de nem érdemes, csupán annyit kell mindenképpen tisztázni, hogy egy másfél milliós közösség képviselete aligha degradálható egy tízezres (sokszor gyaníthatóan ,,etnobizniszes?) társaság reprezentációjának szintjére. Ne kerülgessük a forró kását, ki kell mondanunk, hogy az MPSZ jelöltjei a Népi Akció színeiben sem kerülhetnek be a román parlamentbe, ahogyan nem kerülhettek volna be önállóan sem, legfennebb megkérdőjelezhetik az RMDSZ küszöbteljesítését, s ha ez a céljuk, abból le kell vonni a kötelezőnek mondható tanulságokat. A magyar nemzet egészének sorsát tekintve ezt akár részkérdésnek is lehet minősíteni, pedig nem az, minden rész veszteségeit az Egész érzi meg, ahogyan az Egész vereségeit a részek százszorosan nyöghetik.
Az Egész sorsára vonatkozó döntés december 5-én történik, s a kettős állampolgárság ügyére vonatkozó népszavazási voksolás kimenetele nem az anyaország ,,magánügye?, hanem az egész magyar nemzeté, mely önmaga sorsának alakításába alig szólhatott bele az elmúlt évszázad során, s ha most az ,,önfia vágta sebét? politikáját követné, olyan históriai öncsonkolást végezne el a náció már alaposan megroncsolt testén, mit jóvátenni többé aligha lehet. ,,Ne dramatizáljunk!? - mondhatják egyesek, pedig a legegyszerûbb emberek is jól tudják a lelkük legmélyén, hogy az erdélyi magyarság és az egész nemzet életében olyan sorsdöntő választásokról lesz szó két egymást követő vasárnapon, melyek a közösségi lét élethalálkérdéseiről szólnak. Ezt csupán politikusaink és önkinevezett ,,politizálóink? egy része nem hajlandó tudomásul venni, s a híres magyar átkok örököseiként vezetnék a közösséget, a nemzetet a tudatos vagy öntudatlan önfelszámolás irányába.
Hogy ez ne történhessen meg, azért mindannyian tehetünk még. Még!
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.