Szerdán a Magyar Országházban - ahogy sokan nevezni szeretnék: a Nemzet Házában - a Fidesszel és az MDF-fel együtt minden határon túli magyar szervezet képviselője, a nyugat-európai magyar szervezetek és egyesületek szövetségét is beleértve, a magyar állampolgárság könnyített megszerzése mellett érvelt. A határon túli magyar szervezetek képviselőinek ugyancsak egységes véleménye szerint a Magyar Parlament elé terjesztett Szülőföldprogram nem helyettesítheti, hanem csupán kiegészítheti a kettős állampolgárságot, csak ennek a járuléka lehet. Az ellenzéki pártok vezérszónokai élesen bírálták magát a programot is, pótcselekvésnek nyilvánították, és a jelenlegi állapotában elfogadhatatlannak tartották. A Hiller István szocialista pártelnök kezdeményezte ,,nemzetpolgárságot? az ellenzék és a külhoniak képviselői nem csupán szokatlannak, hanem tartalmatlan, mondvacsinált fogalomnak minősítették, amely jogilag körülhatárolatlan, és nem alkalmas arra, hogy a közismert ,,állampolgárság? fogalmat helyettesítse, csupán azért találták ki, hogy a kényszerpályára került szocialisták formálisan valami újat is mondjanak. A Magyar Parlament szerdai ülésén a jelenlegi többség hitelét vesztett, meggyőződés nélküli erőlködése a december 5-i két nem kierőszakolására egyértelmûen bukott pótcselekvéssé degradálódott - illetve a helyére került. Az ellenzéki pártok és a határon túli szervezetek képviselőinek históriai távlatokba helyezett, a 84 éve szétszakítottan élők határmódosítás nélküli egyesülésének lehetőségét reális tényekre és folyamatokra alapozott megjelenítését értelem, érzelem és többnyire szenvedélyes érvelés, a meggyőződés és átélés hitelesítette.
Ez a parlamenti ülés ekképpen egyértelmûen a vasárnapi két igen diadala volt, az ott elhangzott érveknek tisztességes hozzáállással nem lehet ellentmondani. A magyar belpolitikai gyakorlat viszont még mindig ennek az ellenkezőjére sorjázza a példákat, sőt, Gyurcsány miniszterelnök most már a saját pártjával is szembekerülve eszelős elszántsággal kardoskodik és toporzékol a két nem mellett.
Válogatásunkat a magyar parlamenti vitákban elhangzott vagy ezekhez kapcsolódó véleményekből ollóztuk.
Egyik nemzet sem nyilvánítja idegeneknek testvéreit
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát - hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok?. A többi határon túli politikushoz, többek között Markó Bélához hasonlóan Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. - Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása - vélekedett Kasza József. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke, a Fidesz vezérszónoka kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Nem volt példa arra, hogy ilyen termékeny, kreatív lett volna a határokon kívül rekedt magyarság irányában a kormány, mint az elmúlt egy hónap alatt - fogalmazott Németh. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. A francia Le Pen kismiska Gyurcsány Ferenchez képest, ő ugyanis nem mondott olyat soha, hogy a bevándorlók elvennék az egészségügyi, szociális ellátást a francia állampolgároktól - hangoztatta Németh, aki elégtelennek, rossznak nevezte a Szülőföldprogramot. Répássy Róbert (Fidesz) úgy vélte, hogy a Szülőföldprogram első pontja alkotmányellenes, mivel a nemzetpolgárság megadása nem kormányzati hatáskör, hanem országgyûlésinek kéne lennie, s nem ad iránymutatást, hogy ez a fogalom mivel járna. (Magyar Nemzet)
Most vagy soha
Önmagunkat ítéljük, mint népet, lassú pusztulásra. Minden módunk megvan, hogy egy sok más állam által is természetesen gyakorolt gesztus révén, mindenféle területi kérdés, változás, viszály, nehézség nélkül, egy mesterhúzással helyreállíthassuk szétszakított közösségünk egységét - írja Bereznay András történész a népszavazás tétjéről, s kifejti: Hitvány ember, aki másokat hitványságra buzdít, arra, hogy legkisszerûbb személyes érdekét helyezze minden más szempont elé. Hogy mint egy hajótörés után a tutajon helyet kapott, lökje le a tutajba kapaszkodó fuldokló kezét, csak hogy önmaga kényelmesebben nyúlhasson el. Valójában az igen szavazat még ilyen áldozattal sem jár: közérdek, mindenkié. A következők miatt: a Magyarország területén kívül élőknek a magyar állampolgárság egyrészt lelkileg fontos, amennyiben mutatná, hogy az az állam, amelyre fölnéznek, és amelyet általában anyaországnak tekintenek, megadja számukra létezésüknek, mint a közösség részeinek, felelősségvállalással egybekötött elismerését. Gyakorlatilag ez több erőt adhat a megmaradásért folytatott mindennapos küzdelmükben, mint ki tudja, mennyi anyagi támogatás. Egyidejûleg a magyar útlevélre való jogosultság által ez megadná számukra azt a mozgásszabadságot is, melyet a magyar állam polgárai ma világszerte élveznek. Ha a magyar állampolgárság megszerzésével kettős állampolgárrá válnak, meglévő állampolgárságukat, lakóhelyükön fönnálló kötelezettségeiket ez nem befolyásolja. A közülük Magyarországon dogozók visszás helyzete is egy csapásra rendeződne. Nem lehetne őket munkájuk gyakran illegális volta által kizsákmányolni, rendes adófizetőkké válnának, és megszûnne a hatóságok részéről történő szégyenteljes zaklatásuk, napirenden lévő megalázásuk. A mai Magyarországon élők számára, ha megszavazzák az állampolgárság minden magyarra kiterjesztésének lehetővé tételét, az egyszerû jó tett azt a lelki katarzist, a saját erő megtapasztalását fogja meghozni, ha kevesek vannak is még tudatában, melyet az ország népessége már több mint háromnegyed évszázada hiába keresett. 1956 átmenetileg fölcsillantotta a Trianon kiváltotta görcs kioldódásának lehetőségét, de csak amíg az újabb vereség nyomán a régi trauma hatványozott erővel hamarosan vissza nem tért. (?)
Ehhez kapcsolódik az igen szavazatot kétségbeesetten ellenzők különben megmagyarázhatatlanul görcsös igyekezete, hogy a nép pozitív döntésének elejét vegyék. Félnek, hogy a nép az igen szavazat nyomán fölismeri összetartozását, egyben erejét, alapvetően közös érdekeit, jelenlegi atomizáltsága megszûnik, és az így a határon belül is újjászületett közösség kétségbe vonja majd annak a mesterséges elrendezésnek az érvényességét, melyet akkor is hamis jelszavakra és félelemkeltésre támaszkodva az elrendezők saját érdekükben vittek keresztül. (Transindex)
Kívülálló igen-érvei
Akivel Magyarországon eleve hazug csalóként bánnak, még nyugatabbra megy. Kiürülnének a határon túli magyar közösségek: aki így érvel, annak célja a kisebbségi probléma, illetve Trianon fájdalmának (hogy a jobboldal szókincsét használjam) életben tartása - írja a kettős állampolgárságról Eric Beckett Weaver amerikai történész. Majd így folytatja: Érdekes kívülállóként azt látni, hogy mennyire indulatos a Kárpát-medencei magyarok állampolgársága körüli vita. (?) Különösen furcsán cseng az az érvelés, mely szerint az állampolgárság megkapása esetén az erdélyi, ukrajnai, illetve szerbiai magyarság tönkre fogja tenni Magyarország szociális rendszerét, vagy attól kell tartani, hogy ,,elviszik? a szabad munkahelyeket. Ismerőseim mind úgy tudják, hogy nemcsak nehéz állami segélyből élni, de lehetetlen is. Még a romániai nehéz gazdasági helyzet ismeretében is hihetetlennek tûnik, hogy bárki ilyen meggondolásból költözne át Magyarországra. De ha ilyen mégis akadna, fölfoghatatlan, mit ,,venne el? akárkitől. Úgy tetszik, hogy ide illő Albert O. Hirschmann, a híres amerikai közgazdász leírása arról, amit ő ,,a korlátozott jó hiedelmének? hívott. Ez az elméleti hozzáállás egyes paraszttársadalmakat jellemzett, és az egykori szocialista táborban volt fölismerhető. Hirschmann magyarázata szerint az, aki ,,a korlátozott jóban? hisz, azt gondolja, hogy csak egy meghatározott mennyiség áll rendelkezésre a különböző társadalmi vagy gazdasági javakból, és így ha másnak több jut valamiből, neki törvényszerûen kevesebb kell hogy jusson. Vagyis ha más háza nagyobb lesz, akkor az enyém emiatt nem lehet nagyobb (mivel ő már fölhasználta az építőanyagot). Ha másnak jó kocsija van, akkor ennyivel kevesebb jó kocsi maradt megvételre, és nekem ezáltal nehezebb lesz a megmaradt jó kocsik egyikéhez hozzájutnom. Amikor valaki arról beszél, hogy ,,Magyarországra jönnek, hogy kihasználják a szociális segélyt?, vagy ,,Magyarországra jönnek tanulni?, kihagyja az érvelésnek azt a fontos és lényeges elemét, hogy aki Magyarországon él, az ott fizet adót is, és aki Magyarországon tanul, valószínûleg Magyarországon is fog maradni, ott fogja hasznosítani megszerzett tudását. Az országnak kell a munkás is és az egyetemet végzett tudós is. (?)
(sylvester)