Kányádi Sándornak a Duna Televízió Régiók címû mûsor pénteki kiadásában - a legjobban sikerült kampánymûsorban - elhangzott szavaiba kell most kapaszkodnunk. Ha a népszavazáson nem az igen győz - mondta a költő -, ha az nem lesz érvényes és eredményes, nem történik semmi különös Erdélyben, a Székelyföldön vagy a Pártiumban, s merjük remélni, a Vajdaságban és Kárpátalján sem, hisz eddig is minden határon túlra szakadt magyar nemzeti közösség jórészt saját erejéből élt, próbált megmaradni, fejlődni, felzárkózni. Kányádi nem poétai emelkedettséggel, hanem egy székely parasztember tiszta észjárásával azt vetette a magyar politikai elit szemére, hogy azelőtt kotkodácsolt, mielőtt tojt volna, s ezzel Magyarországra és a határon túl élőkre szabadította a varjak hatalmas seregét. Persze, voltak magyarországi varjak is, vészjóslóak, cinikusak, alázatosan hazudozók, nyeglén kihívóak, de egy sem volt olyan, aki álságosan ugyan, de ne biztosította volna együttérzéséről a határon túliakat, akik közhelyesen fogalmazva, nem maguk lépték át a határt, hanem az költözött fejük fölött tőlük nyugatabbra, délebbre vagy északabbra. A népszavazás valójában arra volt jó, hogy felmérjük, akad-e ma Magyarországon kétmillió hatezer és még egy ember, aki felfogja, átérzi, azonosulni tud azzal a több mint nyolc évtizedes fájdalommal és méltánytalan helyzettel, amit a trianoni döntés hozott ránk, túl tud lépni önös, önző anyagi érdekein, s azt mondani, adni csak keveset tudunk, talán csak egy útlevelet, de testvéreinknek tekintünk, akitől a szabadság eme kis szeletét nem tagadjuk meg. Nem akadt. 1 400 000 igen volt csupán, ezért lett érvénytelen a népszavazás. Különben visszatérve a szavazást megelőző vitákra, megalázó és lélektipró volt hallgatni Kuncze Gábor vagy Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc vagy Hiller István és párttársaik nem melletti korteskedését, a magyar kormány felelős tisztségviselőinek hazugságoktól hemzsegő számadatait, s azt az álpatetikus ígérethalmazt, mellyel a határon túli közösségeket igyekeztek megnyugtatni, ők majd olyan támogatási rendszert dolgoznak ki, melytől a földi paradicsom költözik tájainkra, s törvényeket is alkotnak, hisz nem lesznek nyomás alatt, olyat, amitől a hetedik mennyországban érezzük majd magunkat.
De december 5-én, Mikulás napján, advent második vasárnapján Kádár és Gyurcsány népe olyat tett, ami példátlan az európai nemzetek történetében. A gyomrán, a zsebén áthaladó érzelemtől uralva elutasította 3-4 millió testvére feléje nyújtott kezét. Túléljük és sajnáljuk őket.
Simó Erzsébet
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.