ÁlláspontNemzet-nemzetiség: Szavazzunk B?sescura

2004. december 10., péntek, Archívum 2003–2007

Tisztelt Elnökjelölt Úr!
Kedves demokrata érzelmû magyar és román Testvérek!
Megszégyenülten olvasom - és olvassuk sokan, mi, demokrata, és hadd írjam azt is ide: nemzeti érzésû magyarok -, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az alakulófélben levő posztkommunista kormányban a miniszterelnök-helyettesség várományosa felszólította a romániai magyarságot: szavazzunk az elnökválasztás második fordulójában barátjára és harcostársára, Adrian N?staséra.
Biztosítom Önt, B?sescu Elnökjelölt Úr, és biztosítok minden románt, aki megelégelte már a közel hat évtizede tartó kommunista, utóbb még aljasabb posztkommunista uralmat, a romániai magyarság többsége nem ért egyet az RMDSZ felhívásával, és nem is akarjuk az Ön ellenjelöltjét támogatni az elnökválasztás második, sorsdöntő fordulójában. Számunkra nem közömbös, hogy ha már nem nyerhette meg a demokratikus román ellenzék a választásokat, legalább arra számíthatunk-e, hogy az Ön jelenléte egyensúlyhelyzetet fog teremteni az ország vezetésében, s előkészíti azt a négy év utáni időszakot, amikor már reményeink szerint végleg megszabadulunk a régi rendszer árnyától, árnyékától, a hatalomátmentés szörnyûen korrupt, az egész ország népének a vérét szívó hadától. Ezektől az emberektől, akik amíg Marx és Lenin eszméi biztosították számukra a hatalmat, azt ajnározták, majd ?89 után - kihasználva helyzetüket - megtartották a politikai hatalmukat, de firmát cseréltek, ellopták, és azóta is folyamatosan lopják a nemzeti vagyont, s így a politikai hatalom mellé a gazdasági hatalmat is megszerezték, ők lettek az ország nagytőkései. Közismert dolog, az egész világ figyel már a romániai hatalmas korrupcióra, a peszedés ,,bárókra?, ami miatt Románia 2007-es uniós csatlakozása is kétségessé válhat. Hiszen az Európai Uniónak nincs szüksége egy ehhez mérhető nagyságrendû korrupcióra, korrupt hadra, mely megfertőzheti az egész államközösség morálját. Az Ön jelenléte a hatalomban biztosíték lenne arra, hogy ,,kisded játékaikat? nem folytathatják tovább oly arcátlan szemérmetlenséggel, gátlástalansággal, s így emelkedhetik az ország!
Mi, magyarok itt élünk ezen a földön 1100 év óta. Nem vagyunk jövevények, hazánk ez, és annak is akarjuk megtartani, érezni. Az RMDSZ politizálása egyik legnagyobb bûnének tartjuk, hogy az elmúlt tizenöt évben nem magyarázták meg az ország népének: ez a haza közös haza. És ebben a hazában úgy érezhetjük magunkat itthon, ha egyenjogú állampolgárok, egyenjogú népe lehetünk az országnak. És hogy az autonómia, a népfenség érvényesülése lélekben felemelne bennünket. Mert - nagy költőnk, Berzsenyi Dániel szavaival - ,,Szabad nép tesz csoda dolgokat?. És ez nem ellenkezik a román nép érdekével. Egykori román íróbarátom, Gelu P?teanu mondta még a nyolcvanas évek elején: ,,az, aki arra játszik, hogy ti ne érezzétek jól magatokat ebben az országban, ellensége a román népnek, a román hazának is! Mert Románia integritását az szavatolja, ha ti nem vágytok el innen, nem akartok kiszakadni innen, s erőtökkel, tehetségetekkel a közös haza emelkedésén dolgoztok, fáradoztok.? És nem magyarázta meg azt sem az RMDSZ - mely mindig rövid távú politikai sikereiért fáradozott -, hogy Erdély földje legszebb hagyománya: az autonómia sok évszázados múltja. Itt már a XII. században autonómiát - akkori szóval élve: privilégiumokat - kaptak a szászok, s a közös haza javát szolgálták azzal, hogy építettek, s megtanítottak építeni bennünket, itt élő magyarokat és románokat is. 1868-ban kimondta a Tordai Országgyûlés a lelkiismeret-szabadságot, s megalkotta a szabad vallásgyakorlás törvényét. Így tudott itt, Erdélyben egymás mellett megszületni, élni és virágozni három gyönyörû kultúra, a szász, a román és a magyar. Így alakulhattak itt meg az első román iskolák - évszázadokkal előzve meg a moldvai és munténiai iskolák születését, melyek létrejöttét az ottani török uralom akadályozta. Ez volt a közös szabadság földje. A közös haza földje, ahol nem egymás ellen, hanem egymás mellett és egymást támogatva izmosodott az élet és izmosodtak a kultúrák. Amikor mi önrendelkezést kérünk, kulturális és személyi elvû autonómiát a szórványokban, területi autonómiát ott, ahol többséget alkotunk, ezt a közös hazán belül kérjük, így akarunk mi is emelkedni, s emelni a szülőföldünket s ezzel az országot. Jogot kapni nem jelenti a velünk együtt élő román testvéreink jogcsorbítását. Hanem egyenrangúságot jelent csak.
Kérjük elnökjelölt urat, s kérjük demokratikus gondolkodású román testvéreinket: fogadják el ezt, hogy saját népük, saját hazájuk érdekét is szolgálják, amikor igent mondanak a mi autonómiatörekvéseinkre. S hogy elnökjelölt úr, majd mikor a mi szavazatainkkal is megszerzi elnöki funkcióját, a mi ügyünkkel a haza ügyét, az ország belső békéjének, felemelkedésének az ügyét is fogja szolgálni, támogatni.
És végül: kérem a román demokratákat s magyar testvéreimet is: Traian B?sescu elnökségét - s ezzel Románia demokratikus átalakulását - támogassák, támogassuk együtt december 12-én.
Gazda József
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép