Riport: Parázs a hamu alatt

2004. december 14., kedd, Archívum 2003–2007

Válságban a községvezetés Sepsikőröspatakon?
Lapunk olvasói bizonyára emlékeznek még arra a vitázó cikksorozatra, melynek tárgya a községközpontban lobbant lángra a helyhatósági választások előestéjén. Nos, azóta folyt már le jócskán víz a Falupatakán, azt hihettük volna, hogy pernyévé lett a régi parázs, hogy a polgármester és az RMDSZ-választmány közötti ellentétes nézetek elsimultak. Nem így történt. Utóbbi elvesztette a választásokat, kisebbségben maradt, s a zömében magyarok lakta községben - Kálnokkal együtt - az újonnan megválasztott tanácsban, Ioachim Silviu polgármesterrel az élen, többségbe került a kormánypárt. A polgármester nehezményezte, hogy nem megfelelő a hangulat a helyi tanácsban, s véget kellene vetni a széthúzásnak. Ezenfelül pedig törvényes módon keresi - de egyéni per útján - elégtételét azon rágalmazások és sértegetések miatt, amelyek a sajtóvita alkalmával őt érték.

Önigazolás
A polgármester, mert számos kőröspataki és kálnoki magyar ember szavazott neki bizalmat, ragaszkodott ahhoz, hogy mielőtt a községvezetés körül kialakult galibát boncolgatná, a megválasztása óta történtekről, a kampány idején a választóknak tett ígéretekről szóljon. Azt is jelezte, de a helyiek is mesélték, hogy páratlanul zajos, kiéleződött volt a hangulat a választások idején, s kevésen múlott, hogy hajba nem kaptak a két táborra szakadt kampányolók.
- A rövid idő alatt, amely a választások óta eltelt, elmondhatom, jó néhány ígéretünk megvalósult, többnek teljesítésébe belekezdtünk. Kezdem a sok gondot okozó problémánkkal, az ivóvízellátással. Idén a megyei tanácstól erre a célra kapott pénzalapból sikerült megjavítani a fővezeték meghibásodásait, valamint az igen leromlott, 1000 köbméteres víztartályt. Sikerült vízórákat szerelni a hálózatra, és így most tudjuk, ki mennyit fogyaszt, mekkora a veszteség mind az egyéni fogyasztóknál, mind a vállalatoknál. Sikerült úgy gazdálkodnunk, hogy egyelőre nem tartozunk a villanyvállalatnak. További pénzalapok megszerzésére törekedünk, mert a hálózat teljes rehabilitációja 4,4 milliárd lejes költséget igényel. 2005-ben ki kell cserélnünk azt a sok bajt és gondot okozó fővezetéket, amely a kutak és a tartály között van. Itt vannak a nagyobb veszteségek. Akkor aztán beszélhetünk normális és rendszeres vízellátásról. Az önállósult Árkosnak továbbra is mi kell hogy adjuk az ivóvizet.
A kormánypárt látva, hogy mi ebben a községben többségre tettünk szert - magam is ezt a pártot képviselem -, másfél milliárd lejt ígért arra, hogy megépíthessük a rég megálmodott, tervezett egészségügyi központot Kőröspatakon. Körorvosi és fogászati rendelő, gyógyszertár kap majd benne helyet, s mivel a telken azelőtt önkéntes tûzoltószertár volt, az új épületben nekik is helyük lesz, garázzsal és raktárhelyiségekkel egyetemben. Ez azért is fontos, mert Mezőtúr testvértelepülésünk kilátásba helyezte, hogy egy tûzoltókocsit küld nekünk. Ez az épület 4,3 milliárdos beruházás lesz. A munkálatot már meg is kezdte a szentgyörgyi Valdek cég. Tartozunk még a tervezőnek, és kiadást igényel a magasfeszültségû hálózat elterelése. Minap olyan bukaresti intézményeknél kopogtattam, ahol ígéretet kaptam pénzalapra, amelyből a megkezdett munkálatot folytatni tudjuk. Adósságot törlesztünk azzal is, hogy az unitárius egyház visszakapja régi épületét, amelyből a gyógyszertárt és az orvosi rendelőt a kultúrotthon előadó-, illetve könyvtártermébe költöztetjük. Ez is kampányígéret volt.
Ha Árkos leszakadt tőlünk, be kellett bizonyítanunk, hogy Kálnoknak több jut. Mi itt példát mutattunk. Munkaruhába öltöztünk, és a képviselőkkel a szponzoroktól szerzett nyersanyagból kerítést csináltunk a kálnoki iskolának. Megkezdtük a falu főútjának teljes feljavítását - lefolyók-sáncok rendezését -, sajnos, most már csak tavasszal fogjuk befejezni.

Ígéretből mit lehet építeni?
- Elegem van a megyei tanács ígérgetéseiből - folytatta Ioachim Silviu. - Évek óta mondják, hogy adnak pénzt az útügynek a Középajta felé vezető, megyei út javítására, hogy legalább egy aszfaltréteget is húzzon rá. Mi eddig a szociális segélyesekkel kaviccsal töltögettük fel a kátyúkat, hogy járható legyen. Szégyene ez a megyének. Én ezt nem folytatom. Azzal az erővel inkább kijavíttatom a községközpont és Kálnok belső utcahálózatát, az az én feladatom. Nekem erre pénzem nincs. A lakosság engem marasztal el érte, mert azt hiszi, ez a munkálat is hozzánk tartozik. Ígéretből nem lehet építeni. Úgy látom, máshol kell nekünk pénzért kopogtatnunk.
Tudomása van a népnek, hogy itt is épülne egy olyan sportcsarnok, mint más településeken (Bereckben, Uzonban - szerk. megj.). Erre még N?stase miniszterelnök úr tett ígéretet, s ha az új kormányfő nem változtat, akkor ez nálunk is valósággá lesz. Most jártam Bukarestben a dokumentációt kiegészíteni. Ha meglesz a jóváhagyás, tavasszal kezdhetjük a munkát.

Viharosabb vizeken
- Kérem, részletezze, hisz említette, hogy milyen a munka és a hangulat a hat kormánypárti és öt RMDSZ-es képviselőből álló községi tanácsban.
- Hát ez kényesebb kérdés. Nem vagyok megelégedve a tanácstagok egy részével, még azokkal sem, akik régebbiek, és több a tapasztalatuk. Éppen utóbbiak nem akarják megérteni, hogy gáncsoskodásokkal nem lehet előbbre vinni a tanács munkáját. Passzív magatartással nem lehet négy éven át továbbhaladni. Többen csak a gyûléspénzről érdeklődnek, azért jönnek el a tanácsülésre. Többé nem vagyok hajlandó egyforma arányban kiadni ezt a pénzt, mert a tanácstagoknak csak egy része dolgozik, a többi félrehúz. Jön egy új törvény ezekkel a pótlékokkal kapcsolatosan, amely majd változtatni fog a helyzeten. Sajnos, nincs összhang a tanácsban. Decemberben az ünnepek miatt a dolgokat még csendben hagyom, de januártól az a szándékom, hogy népgyûlés előtt megmérettetem a tanácstagok egy részét. Ha nem akarnak dolgozni, mondjanak le, és adják át a helyüket olyanoknak, akik szívesen elvégeznék, tenni akarnak ezért a községért. Itt - úgy néz ki - a két oldal, a kormánypárt és az RMDSZ között nem lesz barátság, mert utóbbiak mindig csak az elégedetlenségüket hajtogatják.
- Tisztázzuk: akikkel ön nincsen megelégedve, mind az RMDSZ képviselői?
- Igen, de csak néhány közülük. Van egy-két olyan személy, aki mindig ellenszavazásra biztatja őket. Ha ők, a régiek nem emelik fel a kezüket, a többi sem szavazza meg a szóban forgó határozati javaslatot. Övezetekre akartuk osztani a falvakat, hogy egy-egy övezetért feleljen egy-egy tanácstag. Ezt sem akarták. ?k azt hiszik, azért képviselők, hogy nekünk tanácsokat osztogassanak. Meg kellene érteniük, hogy a gyakorlati tevékenységbe is be kell kapcsolódniuk. Nagy baj ez, mert a falu népe tudja, érzékeli, milyen ellenséges a hangulat a tanácsban. Például azt sem értem, hogy amikor a pénzt meg kellett szavazni az egészségügyi komplexumra, az RMDSZ-es tanácstagok miért nem nyújtották fel a kezüket. Ez nem Kőröspatak hasznára lesz? Ez olyan, mint egy égből pottyant ajándék. Ennek az ellenséges magatartásnak a kezdeményezője Kurta András. Tőle indul minden. Már rég tervezem, hogy négyszemközt elbeszélgetek vele, megkérdezem tőle: akar-e egyáltalán valamit tenni ezért a faluért? A háttérben akar-e továbbra is mûködni, mint az elmúlt négy esztendőben? Mi nyitottak akarunk lenni. Egy olyan csoportot akarunk képezni, ahol nem a párt, hanem tizenegy olyan ember dolgozik, aki egyértelmûen ezt a községet akarja felemelni, és nem az állandó robbantó hangulatot táplálni.

Lesz per...
- Lapunkban nyomdafestéket látott az a vita, amelyet a községi RMDSZ-választmány folytatott, és tulajdonképpen egy író-olvasó találkozó alkalmával indult útjára. Sajnos, erre a találkozóra ön nem jött el. Többnyire elvi kérdésekről folyt a vita, a falu érdekét nézve. Ön ezeket vádakként kezelte, és jelezte, hogy per útján fogja keresni igazságát, tisztázni, hogy rászolgált-e a rágalmakra. Mi a helyzet ezzel a perrel?
- Én nem tudom túltenni magam azokon a vádaskodásokon, amelyekkel engem és családomat illettek, rágalmaztak az újságban. Polgári pert indítottam rágalmazás és rossz hírem keltésének vádjával. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem az önkormányzat ügye, ez az én személyes dolgom. A vádaskodásokért előbb-utóbb valakinek felelnie kell. Ha itt, a megyei törvényszéken nem hoznak számomra megfelelő és kielégítő döntést, továbbviszem a pert, mert az az érzésem, hogy ezt az ügyet politikai szinten meg akarják semmisíteni. Én addig folytatom, ameddig valaki valahol fényt derít az igazságra.
Úgy éreztük, hogy ebben az ügyben a másik oldalt is meg kellett szólaltatni, hisz az éremnek két oldala van. A polgármester is jónak látta, hogy elsőként Kurta Andrást keressük fel.
(folytatjuk)
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-12-14: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta