Nemzet-nemzetiség: Székely Testvéremnek

2004. december 17., péntek, Archívum 2003–2007

Kedves Székely Testvérem!
Iszonyú érzéssel olvastam, hogy Székely Testvérem nem akar többet magyarul beszélni, nem akar magyarországiakkal találkozni, magyar autók szélvédőit akarja betörni és magyar zászlót kíván égetni, és nem énekli a magyar Himnuszt, mert Magyarországon kevesen szavaztak arra, hogy az Országgyûlés törvénykezzen Székely Testvérem kettős állampolgárságáról.
Jól ismerem Székely Testvéremet, mert a ,,proletár? diktatúra alatt legalább évente találkoztunk Székelyföldön, és rendszeresen leveleztünk. Igaz, mindketten több levelet írtunk, mint amennyit kaptunk. Akkor ilyen idők jártak?
Került a Szekuritátéra is Székely Testvérem miattam, mert nem csak féltve őrizte, hanem hallgatta is az általam számára kicsempészett, a magyar Himnuszt is tartalmazó lemezt. Székely Testvérem ezt megúszta, mert kávén, kolbászon, cigarettán alapuló jó kapcsolatot épített ki a Szekuritátéval, hogy náluk alhassak, hiszen különben hogyan tudtunk volna fél éjszakákon át beszélgetni.
Székely Testvérem azt mondta, hogy azt már nem úszta volna meg, ha megtalálják otthonában a magyar történelmi atlaszt, amit még a Himnusz előtt ajándékoztam neki a Hargitán. De szerencsére azt közterületen rejtegette, ezért efelől nyugodt volt a házkutatáskor.
Miután a lányom megszületett, már nem vittem ,,veszélyes? dolgokat Székely Testvéremnek, mert Székely Testvéremtől tudtam, hogy az az egészségre és az életre is ártalmas lehet, és egy (majd kettő) kisgyermekkel már kevesebb kockázatot szabad csak vállalni.
Székely Testvérem nagyon ügyes, mert mikor a régebbi idők emlékeképpen Húsboltnak hívott árudájukban csak konzervhal volt, és jegyre is csak ritkán, fejenként fél csirkét kaphattak, mindig ünnepi ételek kerültek náluk ottlétünkkor az asztalra. És láttam, hogy van tartalékuk is, igaz, attól függően, hogy milyen hosszú időre mentünk.
Az is mutatja, hogy Székely Testvérem milyen ügyes, hogy vonaton részeire szedve, bőröndben és hátizsákban, négy székből és asztalból álló, saját maga által faragott együttest hozott nekem, pedig népmûvészeti tárgyak áthozása erősen tiltott volt akkoriban.
Amikor Székely Testvérem Magyarországra akart áttelepülni, akkor hosszabb ideig lakott nálam, készítettünk befogadó nyilatkozatot, együtt kerestünk munkahelyet Székely Testvéremnek. Nem tudom, hogy lejárt-e már a kezességemmel felvett kölcsöne?
Amikor Székely Testvérem úgy döntött, hogy nyugatabbra megy, akkor az illetékes fegyveres testületek jobbérzésû tagjaival közösen igyekeztünk csökkenteni a megkerülhetetlen kockázatokat. Utólag már elmondható, elég eredményesek voltunk, igaz, a szerencse is mellénk szegődött. Persze, Székely Testvérem sorsa a messzi északon sem volt nagyon könnyû, mert a kávéval, kolbásszal már nem szelídíthető szekuritátesok ezután is követték sorsának alakulását.
Szóval? voltak, vannak nekünk bőven közös gondjaink Székely Testvéremmel. Az eddigieket mindig megoldottuk valahogy. Csak ezzel a választással nem tudunk megbirkózni.
Székely Testvérem nem bocsátja meg, hogy nem szavaztam igennel kettős állampolgárságára. Persze, nemmel sem szavaztam. Ha ezt állítanám, Székely Testvérem nem hinné el. Azt gondolná, hogy megbolondultam.
Székely Testvérem hallja, érti, hogy igennel sem szavazhattam, mert fogalmam sem volt (nem lehetett), hogy jó vagy rossz kettősállampolgársági törvényt alkotna-e a magyar Országgyûlés. Hat változat merült fel, ezek között volt, ami tetszett, volt, ami nem, és felmerültek nagyon rossz, Székely Testvéremre is veszélyes gondolatok. Meg azt sem tudtuk Székely Testvéremmel, hogy mit szólnának egyik-másik változathoz a románok - persze, nem a barátaink és azok barátai, hanem akik csoportosan szokták látogatni Bukarestet, Marosvásárhelyt, és romokat hagynak maguk után - és az ottani hivatalok. Nem tudtuk, de gondoltuk, és féltünk. Eszünkbe jutott ez-az. Például Székely Testvérem román csúf neve? És, hát nagyon szeretjük a Székelyföldet?
Székely Testvérem nagyon várta a szavazás eredményét. Amit ért, de nagyon fáj neki. Nekem is fáj, és még jobban fájna, ha én lennék az ő helyében. Mondtam is Székely Testvéremnek, hogy vagy nagyon buta emberek találták ki ezt a kérdést, vagy nagyon gonoszak. Esetleg mindkettő. És most, Székely Testvérem, ezek után, ilyenek miatt ne legyünk jó testvérek?
Czibik István, 8000 Székesfehérvár, Galántai u. 65. szám, telefon: (20) 419-60-59
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-12-17: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás