A kettős állampolgárságról
Zabolai Csekme Évával Budapesten
Racionális megközelítés mellett döntött a nemzetstratégia és kettős állampolgárság tárgyában nyilatkozó Zabolai Csekme Éva, az MVSZ Budapesten élő elnökségi tagja, erdélyi származású volt ENSZ-tisztviselő, válaszolva a december 5-i népszavazással kapcsolatos dacreakciókat követő, higgadt értékelést igénylő kérdésekre.
- A nemzeti kérdésben önös érdekei miatt saját népe ellen fordult modern európai szociáldemokrata pártnak az állampolgárság kérdésében mi volt a célja az igen győzelmének megakadályozásával? Revánsot venni az európai parlamenti választáson a magyarországi jobboldaltól elszenvedett vereségért? Vagy az egységes nemzetként önmagunkat megfogalmazni és kialakítani hivatott határok fölötti nemzetstratégiánkat a ,,közelség gyûlölete? pszichológiai definiálással mind a jogban, mind a magyar és a nemzetközi köztudatban megsemmisíteni?
- A történelmileg kialakult tartós emberi közösségnek, amelyet a közös nyelv, közös kultúra és közös lelki sajátosságok tartanak össze, hogy sorsát a nemzetté válás útján kezébe venni képes legyen, szüksége van testi, lelki, szellemi és erkölcsi megújulásra: magyarságtudatra és közös akaratra; népességbeli gyarapodásra, valamint kulturális, gazdasági és társadalmi felemelkedésre.
- A demokrácia egyik ismérve a társadalom egészének részvétele a közügyek igazgatásában. A népszavazás nem más, mint demokratikus felelősségvállalás, amely által a polgárok közvetlenül járulnak hozzá a törvényhozáshoz. Ebben a szabadságban befolyásolóknak könnyebb kiárusítani az országot és sakkban tartani a darabokra szakított magyarságot. Szándékosan megfeledkeztek arról, hogy a Magyarország határain kívül élő nemzetrészekért való felelősségérzet és a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolásának elősegítése a Magyar Köztársaság kormányának alkotmányos kötelessége. Most ne foglalkozzunk azzal az erkölcsi kérdéssel, hogy az utódpárt a magyar nemzet legyőzését ünnepli, s revánsdiadalát véli felfedezni a történtekből, különben is csak önmagát igazolja, hisz ,,új köntösben régi k??
Fontos, hogy a kettős állampolgárságnak nincs nemzetközi jogi akadálya. Az Európai Unió ezt a kérdést nem kívánja uniós szinten rendezni, hanem elfogadja az Európai Tanács egyezményét az állampolgárságról, amely az állampolgársággal kapcsolatos kérdéseket az államok belügyébe utalja. Az 1997. november 6-án elfogadott Európai egyezmény az állampolgárságról kimondja, hogy ,,minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai? (3. cikkely, 1. bekezdés). Egy másik államnak ebbe beleszólása nincs, viszont meghatározhatja, hogy ,,milyen következményeket fûz ahhoz a tényhez, hogy egy állampolgára egy másik állampolgárságot is megszerez, vagy azzal rendelkezik? (Preambulum, 8. bekezdés). Más szóval következményeket fûzhet, de feltételeket nem. Miután azonban a szóban forgó egyezmény tiltja az etnikai alapon való diszkriminációt, egy állam nem fûzhet különböző következményeket második állampolgárságot felvevő állampolgáraival szemben. Például miután Románia teljes mértékben elfogadja azt, hogy horvát származású állampolgárai felvegyék a horvát állampolgárságot is, és nem részesíti őket ezért megtorlásban, ugyanúgy köteles eljárni azokkal a magyar származású állampolgáraival szemben is, akik felveszik a magyar állampolgárságot is.
Ami pedig a pszichológiai szakirodalomban a ,,közelség gyûlölete? fogalmában meghatározott köztudatrombolást illeti, a korábban említett egyezménynek az 5. cikkelye, amely A diszkrimináció tilalma címet viseli, így szól: ,,1. A részes államok állampolgárságra vonatkozó szabályai nem tartalmazhatnak megkülönböztetést, vagy nem foglalhatnak magukban semmilyen olyan gyakorlatot, amely kimeríti a nemen, valláson, fajon, bőrszínen vagy nemzeti vagy etnikai származáson alapuló diszkriminációt. 2. Minden részes államot a diszkrimináció tilalmának elve vezérel állampolgárai tekintetében, függetlenül attól, hogy ők születésüknél fogva állampolgárok-e, vagy az állam állampolgárságát később szerezték meg.? Minden logikusan gondolkodó számára érthető az, hogy egy ilyen tilalom csak a JUS SOLI alapon megadott állampolgárságra vonatkozhat, nem pedig a JUS SANGUINIS alapján megadott, hiszen ez utóbbi a vérségi, más szóval etnikai hovatartozást veszi figyelembe. Az EU tagországaiban mindkét jogi alap elismert. A Magyarázó jelentés az állampolgárságról szóló európai egyezményhez címû dokumentumban erősíti meg mindezt maga az Európa Tanács. Ez a jelentés leírja az egyezmény megszületésének történelmi hátterét, és megmagyarázza a cikkelyek és az ezeken belül használt szavak értelmét. Tudnivaló, egy egyezmény kidolgozásakor minden nemzetközi szervezet ügyel arra, hogy az egyezményben foglaltak ne mondjanak ellent egy másik, már korábban elfogadott egyezménynek. Ezért vesznek fel olyan kulcsszavakat, amelyek más egyezményekben fontos szerepet játszanak. Tehát szó sincs arról, hogy etnikai alapon nem lehet állampolgárságot adni. Példa erre a portugál állampolgársági törvény. Az igazság szándékos elferdítése, hogy a párizsi békeszerződéssel közvetlenül arra szólítják fel a szomszédos államokat, hogy nyilvánítsanak nemtetszést, s hogy az elcsatolt területeken élő, volt magyar állampolgárok a kettős állampolgárságot nem kaphatják meg, mert ehhez ugyanis a másik állam egyetértése szükséges. Fontos tudnunk, hogy akik ilyen kijelentéseket tesznek, azok nem olvasták a párizsi szerződést, mert az állampolgársági kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik.
- A kicsiny hitû nemzet mellett voksolók felkészületlenül álltak a szavazófülkében; kikészült erdélyi magyarság (mennyi minden múlik akár egy szimpla igekötőn!) kettős állampolgárságát megakadályozni kívánók érvei között szerepelt a szavazati jogra való hivatkozás, és az összes ellenérv közül talán az a legsértőbb, amely azzal riogatta a magyar közvéleményt, hogy a kettős állampolgárság megadása nagyméretû áttelepülést fog magával vonni. Nos?
- A szavazati jogra való utalás ürügy, és azért sem érthető, mert mind a magyar alkotmány (70. par., 1., 2. és 4. bekezdés), mind a választási eljárásról szóló 1997. évi törvény (13. par., 1. bekezdés és 149. par.) a szavazati jogot nem csak állampolgárságtól, hanem lakóhelytől is függővé teszi. Más szóval csak azok szavazhatnak, akik Magyarországon életvitelszerû lakhellyel rendelkeznek. Ami pedig az áttelepülést illeti, nézzük csak a tényeket. Az 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 4. paragrafusának 3. bekezdése szerint ,,kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt?. Ha tehát egy magyar származású személy áttelepül Magyarországra, mert ott megélhetése biztosított, egy év leteltével kérvényezheti a magyar állampolgárságot. Jelenleg azonban azért lett volna szükséges a törvény módosítása, hogy a magyar állampolgárság megszerzése áttelepülés nélkül is elérhető legyen azon magát magyar nemzetiségûnek valló személyek számára, akik ezt igénylik. Ez természetesen nem jelent kollektív állampolgárságot, de erről soha nem is volt szó. A kollektív állampolgárság minden alapot nélkülöző emlegetése kizárólag a riogatás célját szolgálta. Sokak meggyőződését osztom akkor, amikor azon véleményen vagyok, hogy pontosan akkor lehetünk nagyobb méretû áttelepülésnek tanúi, ha a délvidéki és más elszakított területen élő magyarok kalitkába zárva érzik magukat.
Végül köszönöm, hogy üzenhetek Erdélybe, Háromszékre, Zabolára. Köszönöm, hogy szerethetlek. Áldott karácsonyt és boldogabb új esztendőt!
Lejegyezte: Pásztori Tibor Endre
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.