Kihal, avagy megújul egy adventi egyházi népszokás?
Nem rendelkezünk statisztikával arra vonatkozóan, hogy mikortól és milyen folyamatossággal gyakorolták Háromszék római katolikus egyházainak hívei papjaik biztatására, avagy éppen hagyományőrzésből, azt a karácsony előtti szokást, melyet Szálláskeresés néven ismer az egyházi néprajz. Ennek a tudománynak a legkevesebb lehetősége volt Közép-Kelet-Európa diktatúra alatt élő országaiban a lepergett fél évszázad alatt arra, hogy nyomdafesték útján rögzíthesse az egyházi évnek ezt az eseményét.
Csak a falak között
A felső-háromszéki Szentföldön is a fennálló rendszer korlátozta és tüntette el majdnem teljességében a Szálláskeresés szokását. Nem tûrt meg ugyanis olyan nyilvános megmozdulást, ami a templomon vagy a cintermek, várak falain kívül történt. Abban az időben egy-egy családi háznál összegyûltek az emberek, és ott kaptak szárnyra a Szálláskeresés ősi szövegei, énekei, néhány, főleg olyan idős asszony révén, akiken már nehéz lett volna elvernie a port a községi propagandatitkárnak vagy a szekunak.
Nos, ezek a buzgó katolikus asszonyok őrizték meg ennek a szokásnak az írott anyagát, énekeit-dallamait megsárgult füzetekben, hogy aztán az 1989-es fordulat után egy-egy lelkész biztatására, de főleg egyéni kezdeményezésre újra életre kelhessen a szent család járása. Újra megnyíltak a családi kapuk-házak ajtói a szálláskeresők előtt, s az éneklők részesülhettek újra a háznak abban a szerény kínálmációjában - ,,almában s valami bóti kekszben? -, amelyet Kézdiszentléleken Mária radinája néven ismernek.
Szárnyra kel az ének
Él még Felső-háromszéken egy olyan idős asszonygeneráció - de hívő férfinép is -, akiknek csak a biztató szó kell ahhoz, hogy elővarázsolják az igazi adventet. A tavaly Kézdikőváron beszélgettünk Opra Lázárnéval, ő elevenítette fel, milyen volt a szent család járása ebben a faluban. Csalódtunk, amikor arról értesültünk, hogy ebben az évben ott nem indulnak. Kézdiszentléleken a Vármegye nevû falurészen a nyolcvanadik évét taposó, özv. Kanabé Józsefné Barabás Erzsébetet, Bözsi nénit s Alszegben a 72 éves Tompos Lukácsné Marthi Juliskát kérdeztük: járnak-e a szálláskeresők Szentléleken?
- Jaj, igen-igen - felelte Bözsi néni -, már két estén túl is vagyunk. Nálam folyik, itt gyakoroljuk, mert fájnak a lábaim, nem tudok gyalogolni. Itt ez a kép, a Szent Család képe. Ezt hordozzák. Magyarországon vettem vót, de ez meg van szentelve. Minden háznál van szent család-kép, ahová bétérnek a szálláskeresők ebben a faluban. Valamikor a férfiak is jártak, az én testvérem is járt, de most már nem. Énekelem a békérezkedőt:
Szállást keres a szent család,
De senki sincs, ki helyet ád,
Nincsen, aki befogadja
?t, ki égnek s földnek ura.
Az idő már későre jár,
A madár is fészkére száll,
Csak a Szent fi jár hiába
Betlehennek városában.
Legalább ti, jó emberek
Fogadjátok a kisdedet.
Házatokra boldogság száll,
Ha betér az égi király.
S akkor a bent levők fogadják:
Ne sírj tovább, Szent Mária,
Ne menjetek már sehova,
Szállásunkat mi megosztjuk,
Kis Jézuskát béfogadjuk.
Osztán utána imádságot olvasunk, és erősen szép templomi énekeket is énekelünk.
Tompos Juliska elmondta, hogy valalamikor jobb, erősebb volt itt a lelkiség. Balázs György plébános úr vezette bé újra a szent családot, ő tanította bé. Igényes volt velünk szemben, mert amikor mind a kilenc járást béfejeztük - mert annyiból áll ez -, a szent család ünnepén (december 26.) el kellett mennünk a templomba, bémutattuk a Szálláskeresést, bizonyságot tettünk munkánkról. A plébános még egyszer-egyszer meg is lepett, béjött éppen abba a családba, ahol vótunk. Ezt most nem csináljuk.
T. Csibi József fungens szentléleki plébános tudott arról, hogy elindultak a Szálláskereső-csoportok, útba is igazított, és kifejezte örömét, hogy a szentléleki hívek között él még ez a hagyomány, és nem engedik, hogy kihaljon.
Hogyan tovább?
Bözsi néni elénekelte a Családfelajánlás Szent Józsefhez kezdetû sokszakaszost. Íme az egyik Kibúcsúzó szövege: Most Isten veletek, ti áldott, jó emberek, kik a szent családnak szállást adtatok. Ámen. Van Búcsúének is. Ezt akkor énekelik, amikor a szent család képét hozzák haza. Visszaérkezve ahhoz a családhoz, ahonnan a Szent Család-csoport indult, közösen éneklik el az Esti éneket:
Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzánk őrangyalát,
Terjessze ránk szent áldását.
Köszöntsük szép Szûz Máriát.
Köszöntsük szép Szûz Máriát,
Vele együtt ő Szent Fiát.
Jézus, Mária szent neve
Legyen nekünk örömünkre...
- Nem aggódom - mondta Kanabé Józsefné -, mert vannak a mi csoportunkban fiatalok is. Három fiatal leányka, kik itt laknak a Vármegye utcában. Szépen énekelnek már. S a csoportot is egy lány irányítja, Bakk Lujza. Hát így halad tovább a Szálláskeresés...
E sorok írója is örömmel tapasztalta, hogy 2002-től kezdve a Szentföld különböző falvaiból Kézdivásárhelyre költözött középkorú asszonyok újabb, frisebb és nyomtatott szöveg alapján életre keltették a szálláskeresést. Példát szolgáltatnak erre a Szent Özséb-templom mellett mûködő városi csoportok. Falun is, itt is előre tudják: melyik családba melyik napon, hány órakor térhetnek be a szálláskeresők.
A Gróf Apor István Iskola népes osztályaiban nem volt könnyû megtalálni azt a két iskolás lányt, akik a Bözsi néni csoportjában szálláskeresők: a hetedikes Bakk Enikőt és a nyolcadikos Marthi Csillát. A harmadikat, Karsai Mónikát nem leltük ott, ugyanis kézdivásárhelyi diák.
- Mi nagyon szeretjük ezt az adventi szokást, és sikerült megtanulni már több éneket és imát. Nem vagyunk benne biztosak, hogy hány helyen járnak a szálláskeresők, mert ezt minden csoport egyénileg csinálja. Talán négy falurészen járják: a Porondon, Alszegben, Középszeren és nálunk, a Vármegyében.
,,Hivatalos? rápillantás
Bálint Sándor a Felvidékről írt le szálláskeresést, és rögzítette, hogy ott rendszerint felkerestek egy-egy szegény családot, sokgyermekest is, hogy ez alakolmmal megajándékozzák őket, mintha a szent családnak adnák. ,,A kilencnapos ájtatosság után - írja - a kép vagy a templomba vagy valami jámbor lélekhez kerül, aki jövő adventig vigyáz rá.? ? azonban intelmet is indít útra, s ez az intelem főleg az atyáknak, de még inkább a kántoroknak szól, akik itt-ott hevenyében összeszerkesztett szöveget adnak a csoportok kezébe. Idézzük: ,,ez a szokás kezd a vallásos ponyva révén elterjedni, amelynek szövegei, énekei és imádságai kántoreredetre vallanak. Stílusuk terjengős, szentimentális, nyelvében modern. Itt-ott azonban e régi énekek és szokástöredékek is fölszívódtak bele... Tudjuk azt, hogy a Szálláskeresés a középkori karácsonyi misztériumoknak egyik jelenete volt.? Az irodalom egy eredeti példával is szolgál, amit Csíkban jegyeztek le: ,,Elindula József Bethlen városába. / Szállást kérdezének, / Szállást nem kapának / A sok vendég miatt, / De mégis rendeltek / A város végére...? Bálint Sándor állítja, hogy a mai új Szent Család-ájtatosság nem egyenes leszármazottja a régi csíki gyakorlatnak, de mégis régi dologról van szó, egy tisztes hagyománynak a felelevenítése, amely szerinte újra teljesen népivé alakulhat.
De ez már a néprajzosok dolga.
És lenne kutatnivaló e témában a Szentföldön.
Vajon játszták-e a Szálláskeresést hajdanában a kantai misztériumjátékok között?
Milyen volt?
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.