
Szûknek bizonyult szombaton délután a megyei könyvtár Gábor Áron Terme a Trianon címû film közönsége számára: a vetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének még egyszer mûsorra kell tûznie az alkotást, hogy mások - nem csak a hét végén hazamenni kényszerülők - is láthassák. A vetítést követő beszélgetésen két magyarországi meghívott, Koltay Gábor filmrendező és Raffay Ernő történész elemezte a versailles-i békedekitátumot követő, immár nyolcvanötödik éve tartó folyamatot.
Koltay Gábor azután készítette a 130 perces, Trianon címû produkciót, miután a magyar televíziók (köztük a Duna is) sorra elutasították a Velünk élő Trianon címû, tizennégy egyórás részből álló dokumentumfilm sugárzását. A most bemutatott, a filmrendező által ,,vegyes mûfajú, furcsa dokumentumfilm, az én Trianonnal összefüggő kérdéseim gyûjteményeként? minősített alkotásban megszólalók - Nemeskürty István, Raffay Ernő, Glatz Ferenc, Fejtő Ferenc, Pozsgay Imre, Szervátiusz Tibor, Csurka István, Tőkés László és Duray Miklós - nem csak a békediktátumhoz vezető történelmi és politikai fejleményeket értékelik, hanem Trianon máig ható következményeit is elemzik. Elhangzik egyebek mellett, hogy már a múlt század eleji szellemi, politikai és ideológiai erőterekben megkezdődött a magyar nemzeti tudat szétzilálása, Magyarország mélyrepülése. A kérdés, hogy miért adták fel az ország területét, miért, kiknek volt jó a magyarok történelmi szállásterületének fölbomlasztása, s hogy a darabjaira tört Kárpát-medence birtoklása egyesek számára milyen gazdasági előnyökkel járt, máig foglalkoztatja a történészeket. Pozsgay Imre ,,példátlan iskolai agymosásról, a nemzeti, történelmi tudat likvidálásáról? beszél, Szervátiusz Tibor ,,lelki összeomlást? emleget, míg Duray Miklós úgy fogalmaz: ,,a félelemmel teli emberek nemzetévé váltunk, nem bízunk önmagunkban?. Tőkés László szerint amíg nem történik meg a trianoni folyamat feltárása, esélyünk sincs a változtatásra, Raffay Ernő pedig egyenesen ,,a magyarok csángósodását? emlegeti, míg Duray Miklós nézetében a kilencvenes évekbéli rendszerváltozás valójában a hatalom átmentését jelentette, azóta a titkos ügynökök rendszere hálózta be ezt a térséget.
A ,,szamizdat vetítést? hosszú, ,,nemzeti sorskérdéseket? boncolgató, szintén telt házas fórum követte. Koltai Gábor leszögezte: nincs magyar nemzet, ehelyett tudatzavar, félelem, zavarodottság, lelki-szellemi összevisszaság van. A többszörös agymosás, rendszerváltás után nincs történelmi szemléletünk, alapvető történelmi ismereteink sincsenek Trianonról, ám ahhoz, hogy tudjuk, honnan jöttünk, hová akarunk eljutni, fel kell dolgoznunk a XX. század történelmét, azt a folyamatot, ahogy a mindenkori magyar társadalom viszonyult Trianon problémájához - vélekedett. A szőnyeg alá sepert kérdésekről pedig azt mondta, nagyon sok minden borulna, ha tisztán látnánk, a politikusok sem akarnak erről beszélni, noha nincs más lehetőség, beszélni kell erről, december 5-e is egy erre utaló intő jel. Ez a film is hozzájárul valamelyest ahhoz, hogy a homály tisztuljon - vélekedett Koltay Gábor, hangoztatva egyben, hogy a továbbiakban nagyon sokoldalú nemzetépítésre van szükség.
Raffay Ernő köszönetet mondott azoknak a fiataloknak, akik ezt a vetítést hat erdélyi városban megszervezték, majd leszögezte: Magyarországon a két világháború között senki sem fogadta el a trianoni békediktátumot, ám ez megváltozott 1945 után, amikor az ország elindult lefelé. A kilencvenes évek elején jelentek meg az első könyvek a kérdésről, s az a trianoni szemlélet, ami Magyarországon a Kádár-korszakot jellemezte, a teljes agymosás volt, generációk nőttek úgy fel, hogy fogalmuk sem volt, mi történt Trianonban - fejtegette, hozzátéve, hogy a december 5-i népszavazás bebizonyította, hogy az anyaországiak a saját múltjukkal és a határon túli magyarok jelenével sincsenek tisztában, s ez nem más, mint nemzeti tudatromlás.
Kérdésekre válaszolva Koltay Gábor kijelentette: nem igaz, hogy az EU-ban önmagától megoldódik majd ez a kérdés, ehhez mélyreható elemzés kell, Brüsszelben ugyanis soha nem fog fájni Trianon. Szerinte az anyaországi média kiszolgálja a mi szellemi kizsákmányolásunkat, ezen változtatni kell, ugyanakkor növelni kell a magyar pedagógusok tekintélyét. Nem szabad nemzeti sorscsapásként értékelni december 5-ét, fel fogunk tudni állni, mert nagyon sok dolgunk van, de az kevés, hogy a Messiás eljövetelében reménykedünk - figyelmeztetett. Raffay Ernő leszögezte: a ,,botrányos? népszavazáson bebizonyosodott, hogy Magyarországon másfél millió öntudatos magyar ember van, s hozzátette, egy nép azért lesz gyáva, mert a vezetői is azok. A történelem mindig hoz lehetőségeket, éppen ezért kell egy megfelelő magyar kormány Budapesten, és akkor minden elképzelhető - zárta a nemzetpolitikai fórumnak is beillő beszélgetést a történész.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.