Ukmukfukk felszabdalás
Nem akármilyen spekulációs nyomás alá került hát az illyefalvi helyhatóság - vonható le a következtetés az eddigiekből. Az alig pár kilométerre fekvő megyeszékhely, mai lakosságához és terjeszkedési potenciáljához képest, aránytalanul kis területre szorult vissza, hasonló lélekszámmal rendelkező egyik testvérvárosa például hétszer akkora területen fekszik. A ceau?iszta asszimilációs célú ipari túlfejlesztés e tekintetben is torzszülöttet eredményezett. A megyeszékhelyről nyugodtan elmondható ilyen értelemben, hogy tér híján fuldoklik, s a kiutat nyilvánvalóan abban kell keresnie, hogy a környező falvak határának erre alkalmas részeit a maga gazdasági és lakóövezeti körforgásába bekapcsolja. E célt szolgálta a tanács, amikor területcserével a Kolcza-tagban megvetette egy új városnegyed fejlődésének az alapjait, ezt a szükségletet ismerték fel az üzletemberek, akik már évek óta azzal a céllal vásárolnak szántókat, kaszálókat, legelőket, erdőket az Árkos, Bodok, Sepsiszentkirály, Kőröspatak, Sugásfürdő felé eső részeken, a városhatáron belül vagy azon kívül, hogy ott telkesítés útján lakóparkok, magánnegyedek, villa- vagy víkendtelepek, családi házas külvárosok bújhassanak ki a földből. Hogy a társadalmi érdeken túl e vállalkozás a legjövedelmezőbb üzletágak egyike, és még inkább az lesz a jövőben, ahhoz nem férhet kétség. A tisztességes üzletet a nyerészkedéstől, mint láttuk, az választja el, hogy a belterületté minősítés és a közmûvesítés terhét együtt vállalja-e magára az üzletember, vagy pedig megpróbálja másokra, a települési önkormányzatokra, netán a lakókra hárítani. Azt sem árt firtatni, hogyan nyilváníthat egy tanács és polgármesteri hivatal vagy egy bíróság belterületté egy csupasz domboldalt, ahol legfeljebb a tehenek számára van némi ennivaló, de lakóövezetnek még teljességgel alkalmatlan. Továbbmenve: elegendő-e egy rendezési terv az építési engedélyek kiadásához, az építkezések megkezdéséhez, vagy megkívánható legalább a villany- és vízvezeték megléte, s hogy egészségügyileg, környezetvédelmileg a csatornázás elhanyagolható-e, elhalasztása megengedhető-e? A kaszálóárban megvásárolt földet infrastruktúra (csatorna-, villany-, víz-, gáz- és úthálózat, kereskedelmi, egészségügyi stb. szolgáltatási egységek) nélkül, ukmukfukk felszabdalni és teljesen önkényesen ,,telekként? árusítani bizony fölöttébb aggályos - hogy szépen és régiesen fejezzük ki magunkat.
A spontán beköltözés
E vargabetû után riportunk az illyefalvi mezőgazdasági földforgalom kérdéseihez tér vissza (nehogy a riportsorozat témáját ,,gyarapodó románokra? kelljen változtatnunk). Hogyan látja a község új polgármestere, Benedek Huszár János a betelepedés és a földkoncentráció kérdéseit?
- A föld és gazdaságok felvásárlása komoly változásokat idézhet elő mind az etnikai összetétel, mind a tulajdonlás szerkezetében. Aki betelepszik a községbe, az szavazati joghoz is jut, mi több, csoportokat, pártokat, érdekszövetségeket hozhat létre.
- Nálunk általában olyan beköltözőkről van egyelőre szó, akik állandó lakhelyük kérdését még nem rendezték. A következő választásokig azonban már sokan rendezhetik. Akkor sem gondolom, hogy ez etnikailag felboríthatná a mai egyensúlyt. Az erőltetett betelepedésnek ellene vagyok, de ha egyszer valaki beköltözött, azt községi lakosnak kell tekinteni, és akként kezelni.
- Én úgy vélem, a mai lakosoknak és közösségeiknek jogukban áll védeni magukat minden olyan változtatással szemben, mely anyagi életlehetőségeiket megnyirbálhatja, nyelvhasználatukban, iskoláztatásukban stb. korlátozóan hathat, önkormányzati kapcsolattartásukban, érdekérvényesítésükben hátrányos helyzetbe hozhatja őket. Ne feledjük, a kisebbségi jogegyenlőség országosan nem szavatolt sem jogilag, sem gyakorlatilag kielégítő módon. No, de ezt nyilván Ön is így gondolja.
Összeolvadó földek
- Más témára térve és egy konkrét esetre utalva: Aldobolyban egy farkasvágói román gazda az erdő alatt nagyobb területeket vásárolt fel. Folyik a reform okozta képtelen felaprózódás után egy, különben az optimális üzemméretek létrehozására nézve üdvös földkoncentráció. Beszélgessünk erről.
- Az illető évekkel korábban megvásárolt egy egyedül álló bennvalót ott kinn, azt a házat, amit a kollektív idején építettek, és hozzálátott a környező földek felvásárlásához. Becslésem szerint lehet olyan huszonöt hektárja egy darabban. Érdemes felfigyelni, hogy van belső felvásárló is: az Illyefalván gazdálkodó Domokos család szintén legalább akkora területet vásárolt fel, és tagosítás felé halad. Aldobolyban a riportban már bemutatott Imreh József a példám, aztán Farkasék és mások.
- 15-20-25 hektárokon folyik a nagy(obb)üzemi gazdálkodás újbóli meghonosítása, a pazarló és ésszerûtlen téeszgazdálkodás során eltanult módszerek racionális felhasználásával.
- Igen, a községen belül Sepsiszentkirályban Kiss Ernő mûvel több földet, farmgazdálkodást folytatva, vagy az öt éve odahonosodott ifjú ember, Albert Jenő Mikóújfaluból, aki szintén földeket vásárolt, istállót épített. Illyefalván a már említett Domokos József három legényfiával legalább félszáz hektárt dolgoz meg, melyből vagy 20-25-öt megvásárolt. Ott van a LAM-alapítvány tangazdasága, mely 15 hektárt megvásárolt, és 80-at mûvel. Orbán Miklós agrármérnök apósával kb. 60 hektárt mûvel. Aldobolyban Nyeső János bérel sok földet, Imreh Józsefen kívül Aldea Andrei és még mások mûvelnek kiterjedtebb birtokokat. Illyefalva az egyetlen alsó-háromszéki település, ahol van gépállomás. A valamikori gép- és traktorállomás nem oszlott fel, egy pillanatra sem szünetelt a mûködése. Magánosították, és szabályos gépszolgáltatást nyújt. Ha nem lenne, sok ember nem mûvelné a földjét, vagy nem úgy mûvelné. Öt kombájnjuk és öt-hat traktorjuk van.
Tőkés parasztok
- Az újgazdák munkastílusa: a rendkívüli szorgalom nem egy esetben azt jelenti, hogy szinte halálra dolgozzák magukat. Az önkizsákmányolás az eredeti tőkefelhalmozás sajátja lenne? Vagy egy idejétmúlt mentalitás túlélése?
- Magam is tapasztaltam. Megvan egyfelől még az önfenntartó paraszti imperativus erkölcse, másfelől a piacra termelés, a piaci árrések kihasználásának az igénye. A gond abból fakad, hogy az adott gépszolgáltatási szint és technikai fölszereltség nem tesz lehetővé egy nyugodt tempójú, kiszámítható munkavégzést. Általában román gépekről van szó, sok a meghibásodás, nagyok a javítási költségek. Nagy a kiszámíthatatlansága az egésznek, és hiányzik a szolgáltatói szféra, mely besegíthetne. Ahogyan Svájcban láttam: hogy egy telefonhívásra házhoz hoznak mûtrágyát, tápszereket, gázolajat, javításhoz alkatrészeket. ?k beviszik a traktorjukat, ha baj van vele: javítsák meg! Ez Nyugaton mindenütt megvan, nálunk nincs. Ott a gazdának egy telefonhívásába kerül, és azonnal kiszolgálják - nálunk három nap is rámehet.
Életet hoznak
- Vaknak kell ahhoz lenni, hogy az ember ne lássa a felemás faluképen, sok lerobbant gazdaságnak kimondottan jól fog, hogy új gazda veszi kézbe, még ha maga csak hétvégen tartózkodik is kinn.
- Sok komoly betelepedő van. Illyefalván például olyanok, akik amellett, hogy színvonalas, összkomfortos családi házat építettek maguknak, ezt környezetkímélő módon tették. A szennyvizet például szigetelt tartályba vezetik, nem szennyezik az altalajt. Sokszor az újak tisztábban tartják a kapuk elejét, a sáncot, mint az őslakosok, akik 300 éve itt élnek, de nemigen törődnek ezzel. Sepsiszentkirály ezen belül is külön fejezet, ott a betelepedettek maguk mozgatják a faluszépítés, urbanizáció ügyét a Kőhíd Egyesület révén, megoldják például a szemét elszállítását, de kimondott településfejlesztési terveket is kovácsolnak. A napokban az önkormányzattal tárgyaltak, egy pallót építenek a patakon át, szemeteskukák készülnek fából, a helyi kőhíd kicsinyített mása kerül a településjelző tábla mellé, arra testvértelepülések nevei. Felállítanak egy hirdetőtáblát, ahová a Kőhíd Egyesület, az állattenyésztő egyesület és a polgármesteri hivatal a közleményeit kiteheti. A kultúrotthont és iskolaépületet két év alatt felújítják - pár példa terveikből, a községi tanács válláról átvállalt feladatokkal.
- Új polgári magatartás, ebből lesz, ha lesz valódi városiasodás. Apropó, urbanizáció: pontosan Szentkirály közvetítésével jöhet létre egy városi agglomeráció és településszövetség a megyeszékhelytől délre.
- Egészen biztosan. Ennek lesz egy ipari zónája, mely épül már Szentgyörgy innenső végén. A közigazgatási határon fekvő Fenestela vállalatnak már kész a területrendezési terve, még egyszer akkora lesz, mint ma, s maga a vállalkozás többszörösére nőhet pár év leforgása alatt, ki fog jönni egész az aszfaltig. Az egészben a legjobb, hogy a Fenestela illyefalvi székhelyû cég - s nekünk ilyenekre van szükségünk, a tanácsnak ebből van bevétele.
- De itt egész kis ipartelep is van! Az ottani cégek nem adóznak?
- De igen. Távlatilag viszont a dolog még fontosabbá válik. Az iparûzési adó ugyanis a tanácsot illeti meg. Ezért számít, hogy a cégek csak itt mûködnek-e, vagy itt is vannak bejegyezve. Mert ha igen, akkor az iparûzési adóra támaszkodva olyan együttmûködési formákat és tevékenységeket lehet kidolgozni, melyek a település ugrásszerû fejlődését eredményezhetik. Így történt Magyarországon például, ezért különböznek oly nagyon a sárba ragadt tanyavilághoz hasonló községek a városi komfortot nyújtó vidéki településektől.
Egy nagyszabású tagosítás terve
Témánknál maradva, a beindult földforgalmat az is befolyásolja, hogy értékén alul bocsátják áruba azt, aminek megmûvelését nem kívánják, vagy nem nem tudnak megbirkózni vele azok, akik visszakapták. Valamilyen irány szabható-e a dolognak, mederben tartható-e? A polgármesternek erre és a gazdálkodás felélénkítésére van egy nem akármilyen terve. Előbb pár szót az árviszonyokról:
- Pillanatnyilag a beltelekárak a község területén négyzetméterenként 2 és 5 euró között váltakoznak, ami már komoly árnak számít. Egy tízáras telek ára így már tízezer euróra rúg, azaz négyszázmillió lejre. És ezen még sem víz, sem villany nincs. A szántóföldnek viszont a java 25-30 millió lejbe kerül hektáronként, a gyengébbje 10-15 millióba. Két évvel ezelőtt még hárommillió lej volt. Akik most vásárolnak, azok már papírra teszik. A telekkönyveztetésig nem jutnak még el, de az adásvételi szerződést megkötik, közjegyző előtt írják át a földet. Sok ugyan még a zsebszerződés, ezeket a kormánytámogatások hatására kezdték közjegyzőileg legalizálni.
Az azonnali telekkönyvezést mégsem javasolja a plgármester, mivel:
- Nekem a nagy tervem a tagosítás. Ehhez persze tudni kell, hogy ahol könnyen ment Nyugat-Európában, ott is eltartott húsz évig. Első lépés a topográfiai felmérés. Ez után kellene, ha nem is egyetlen, de három-négy nagyobb tagba összevonni egy birtokos földjeit, hogy ún. nagy táblás parcellákat lehessen kialakítani. Akinek például 60 hektárja van, annak mondjuk hat darab tízhektárosba. Mert az elkövetkező technológiai gépsorokat azoknak szánják. Nem úgy, hogy egy 46 lóerős traktorral keringek egy ötvenáras parcellában, hanem 10-20 hektárt mûvelek meg egyben. Feladatom, hogy aki ebbe az irányba kíván haladni, azt hozzásegítsem a tagosításhoz.
A terv többek közt közösségi összefogást igényel, s valóban alárendelné a földek öncélú spekulációs adásvevését a gazdasági ésszerûségnek - hogy most egyebet ne említsünk.
(folytatjuk)
B. Kovács András