A biogazdász, ha nem rendelkezik üvegházzal, mindent, de mindent szabadon termeszt. Ha a természethez legközelebb álló feltételeket akarjuk megteremteni növényeinknek, a fóliát mellőzzük, mert még a legmodernebb fólia is, ellentétben az üveggel, csak bizonyos sugárzásokat enged át, holott nekünk összetételéből fakadó előnyeivel a természetes napsugarat kell növényeinkhez, a táptalajra eljuttatni.
A legoptimálisabb feltételek biztosítása érdekében fontos a holdnaptár, amely naprakészen megadja, hogy mikor milyen növényt érdemes vetni vagy ültetni.
Háztáji kertekben vidékünkön is nagyon sokféle növényt termesztünk, meglehetősen jó eredménnyel. De az a gazda, aki el is akar érni valamit, gazdaságos is akar lenni, nem termeszt olyan növényt, mely nem a mi vidékünk éghajlatához szokott, még akkor sem, ha valamely esztendő kedvezett annak a kultúrának.
Alapvető szempont, hogy minden növénynek megvan a termőciklusa. Hiába ültetjük el a paprikát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt korán, mondjuk március 15-e előtt, nagyon sok gonddal jár ezeknek felnevelése, mivel az éltető napsugarat nem tudjuk biztosítani. A szabadon nevelt növény sokkal ellenállóbb, életképesebb, és a kártevők is kevesebbet ártanak neki. A korai időszakban inkább érdemes salátát, spenótot, hagymát, nyári káposztát, lóbabot, lencsét, mákot, petrezselymet vetni, mert ezek a növények a késői fagyokat is túlélik. Minden más növény megköveteli az optimális növekedéshez a meleg talajt. Ezért érdemes betartani azt a szabályt, hogy a vetés időszakában az átlagos napi hőmérséklet legalább három napig meghaladja a +8 Celsius-fokot. De még ekkor is bele kell számítani az ültetéstől a kikelésig tartó időszakot, hogy azok a növények, melyek nem bírják a késői fagyokat (nálunk az utolsó fagy Orbán napja), csak ezután keljenek ki.
Bevált módszer nálunk, Háromszéken, hogy növényeinket a legegyszerûbben elkészíthető, mozgatható fóliasátorral védjük a fagyástól, de ez takarással is megoldható.
Az általános megközelítés után most álljon itt egy ,,egyéni naptár? arról, hogy saját kertemben az elmúlt évben mit, mikor vetettem, ültettem (egy olyan ,,szabály?, amit minden termelő saját környezeti adottságainak megfelelően alkalmaz).
Március 21-én: saláta (májuskirály), zöldborsó, fokhagyma, petrezselyem, murok, köztesen gazdasszonyhagyma és spenót. Hónapos retekkel is próbálkoztam, de nem érdemes, mert korán kikel, és a bolhák, tetvek ellen szinte lehetetlen természetes módon megvédeni. A kapor, a csombor, a mustár, a zsázsa, a zsálya és a körömvirág jó hatással van elvetett növényeinkre.
A melegágyat gondos előkészítés után március 31-én vetettem be: bazsalikom, paradicsom, bolgárcsípős, csípős paprika, karalábé, brokkoli, mindenféle káposzta, majoránna, zeller és még minden, amiből palántát akarunk nevelni.
Az előcsíráztatott burgonyát mélyebb árokba, természetes trágyába április 4-én ültettem. A hagymamagokat is ebben az időszakban vetettem, meglocsolva és gondosan betakarva.
Bíró Zoltán árkosi biogazdász
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.