Alig van ember, akinek ne volna valamilyen szenvedélye. Az egyik dohányzik, a másik rajong a könyvekért vagy a természetért, a harmadik gyûjt. Az általános emberi ösztönök közül az egyik legmélyebben gyökerező a gyûjtés ösztöne. Már a kisgyerek is született gyûjtögető. Kavicsokat, dobozokat, képeket, esetleg haszontalan limlomot, de majdnem valamennyi gyûjt valamit.
Évek telnek, a gyermekkort, az elemi iskolát felcseréljük a gimnázium padjaival. Szinte mindenki újra gyûjt, de már szakszerûbben, és nagyon sokan igen értékes gyûjtemény alapjait rakják le. A legtöbben bélyeget, címkét, könyvet, festményt stb. gyûjtenek. Majd következik a komoly, tudományos gyûjtés ideje. Kutatunk, mindent körülszimatolunk, cserélünk, sőt, hazardírozunk is, valóságos tőzsdeüzleteket bonyolítunk le. Természetesen, alkudozás után.
Az évek telnek. A gyûjtemények vagy gyarapodnak, vagy elkallódnak, de valami megmarad: a gyûjtés szenvedélye. A gyûjtés - mentés. Nézzük például a régi lemezeket. Régen meghalt emberek örök életû hangját őrzik meg. Alig hiszem, hogy akadna valaki, akit nem ragad el önfeledt bámulat és tisztelet a tudomány nagysága iránt, amikor beszélőgépen felcsendülni hallja hangját. Az az emberi lény, akinek az énekét a felvevőgép valaha rögzítette, rég a föld alatt porlad, testi lénye semmibe foszlott már, de azok a zengő hangok, azok az áriák még ma is oly frissen csengenek, mint születésük pillanatában. Halhatatlanok. Azok is maradnak, ha a gyûjtők összeszedik és megőrzik. Szerencsére mindig akadtak, akik lemezre vették a rádió által annak idején sugárzott mûsorokat vagy legalább azoknak egy részét, és megőrizték az utókor számára. Akadtak aztán olyan lelkes hanggyûjtők, akik sokéves munkával felkutatták és rendszerezték ezeket a páratlan értékû felvételeket. Ez csak egy példa.
A sepsiszentgyörgyi hobbicserebere-klub célja, hogy a gyûjtést szervezett tevékenységgé alakítsa, és lehetőséget teremtsen a tárgyak elcserélésére. Botos tanár úr decemberben megjelent cikke nyomán sokan érdeklődtek. Minap megkérdezett egy kedves hölgy, hogy kilencéves kislánya, aki papírszalvétákat gyûjt, jöhet-e. Hát persze! A klubba életkortól függetlenül bárki beiratkozhat, aki valamit gyûjt. Jelenleg a nyilvántartott tagok száma 40. Legtöbben bélyeget, telefonkártyát, képeslapot, érméket és régi pénzeket gyûjtenek.
Különben bármit lehet gyûjteni. Az összegyûjtött tárgyakat rendszerezni kell, és máris büszkék lehetünk munkánkra. Ha a klub életképesnek bizonyul, szeretnénk időszakos tematikus kiállításokat is rendezni.
Találkozunk minden második szerda délután négy órakor a Tanulók Házában. A részvétel díjmentes! Aki akarja, hozza el cserére kiszemelt ,,kincseit?, és a többi jön magától. Érdeklődni helyben az idősebb tagoktól lehet. Nyilvántartás alapján tudjuk, hogy a tagok mit gyûjtenek, mit cserélnek és mit keresnek.
Néha felvetődik a kérdés: mi értelme van a gyûjtésnek? A válasz egyszerû: a szenvedélyes gyûjtő, ha a kedves darabjai között üldögél, és azokkal foglalkozik, ugyanúgy megfeledkezik minden bajáról, gondjáról, akár a zenekedvelő, aki hallgatja kedvenc darabjait.
Egy régi mondás: ,,Mutasd meg, hogy mit gyûjtesz, és megmondom, ki vagy!?
Csáky Ernő
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.