Vitatott magánosításHogyan adják el a ,,fejőstehenet??!

2005. január 18., kedd, Archívum 2003–2007

Sietősen tárgyalóasztalhoz hívta a Kovászna Út- és Hídépítő Rt. szakszervezetének vezetőségét a megyei tanács elnöke. Erre azután került sor, hogy a szakszervezet nyílt levélben tájékoztatta a közvéleményt a társaság helyzetéről, és cáfolta a megyei közgyûlésen felvetett állításokat azt követően, hogy a tulajdonos megyeháza a cég képviselőivel való konzultálás nélkül eldöntötte, felgyorsítja a magánosítást, és nem a részvényeknek a 49 százalékát, hanem az összest áruba bocsátja. Habár a szakszervezet igényelte a sajtó jelenlétét, a tanács­kozást tegnap reggel zárt ajtók mögött tartották, mivel Demeter János tanácselnök ezt így látta természetesnek.
A szakszervezet garanciát kért arra vonatkozóan, hogy magánosítási feltétel legyen: az új tulajdonos három éven keresztül nem csökkenti a cég alkalmazottainak létszámát, székhelyét nem költözteti el, és nem változtatja meg tevékenységét. Az elnök ezzel egyetértett, és mára írásos javaslatot kért. A szakszervezet öt évet fog igényelni - mondotta Virgil Br?escu szakszervezeti elnök.
A szakszervezet vitatja a privatizációs módszert, mondván: ez arra jó, hogy azt zárjanak ki a versenyből, akit akarnak, annak adják el a vállalatot, akinek akarják. Szerinte a tanács egyéni vagy csoportérdek mentén megyei cégnek szeretné eladni a vállalatot, de nem ismernek olyan megyei szakcéget, amelynek annyi tőkéje lenne, hogy megvásárolhassa. Ugyanis a tanács a beérkezendő mûszaki ajánlatok alapján privatizációs ügynök által, tárgyalás útján akarja kiválasztatni a nyertest. Demeter János fenntartja, hogy a kiválasztott módszer a legjobb a cég jövője szempontjából. A legnagyobb garancia az, ha szakcéget alkalmaznak. A folyamatot az általa kinevezett háromtagú bizottság felügyeli.
Vitáztak afölött is, hogy egyes tanácstagok kijelentették, a cég veszteséges. Br?escu szerint, aki férjhez akarja adni lányát, az csak dicséri, nem mocskolja. A tanácselnök elmondta, sok ember információ hiányában nyilatkozott, ő nem. Fenntartja, hogy komoly tőkebehozatalra van szükség. Nem vitatja a versenyképességet, de gazdasági elemzők kimutatták, hogy akármennyit is dolgoznának, nem tudnak annyi profitot termelni, hogy azt új technológiák vásárlására fordítva, lépést tudjanak tartani a nagyobb cégekkel. A cég ennek ellenkezőjét állítja. Csupán tavaly tízmilliárd lejre fejlesztettek. Továbbá a visszaforgatást és a megyei tanácsot illetően a tulajdonos tizenöt év alatt egyetlen lejt nem fordított fejlesztésre, pedig a nyereségrészt mindig leadták. Ezt többször is kérték, de süket fülekre találtak. A tavalyi év mérlegét még nem készítették el, de a körülbelül 90 milliárdos forgalom mellett mintegy 14 milliárd lej a nyereség. Ebből 8-9 milliárdot a megyei tanácsnak juttatnak. A saját profitrészük tíz százalékát az alkalmazottaknak adják, a többit mindig fejlesztésre fordították. Ha a megyeháza hagyta volna, hogy a nyereséget fejlesztésre fordítsák, két év alatt nagyot fejlődhetett volna a cég.
Az alkalmazottaknak is szándékukban áll részt venni a versenytárgyaláson, mert inkább lennének a maguk urai, mint más szolgái. Demeter János ennek nem látja akadályát, törvényes joguk is, de mint kifejtette, az a tapasztalat, hogy az ilyen jellegû privatizációk nem voltak sikeresek. A cég árának kifizetésén túl más garanciákat is kell kérni. Utána még be kell fektetni, munkákra garanciát kell felmutatni, a munkálatot meg kell előlegezni - mondotta.
A szakszervezet a cég eddigi eredményeire hivatkozva állítja, hogy megállják helyüket, s nem is csak itt, hanem a szomszéd megyékben is. A megyeháza most is tartozik 14,5 milliárd lejjel, tehát annyival előlegezték meg, és más városi önkormányzatoknak is dolgoztak hitelbe. Az utóbbi négy évben több mint 21 milliárd lej nyereséget adtak a megyei tanácsnak, a tavalyi évet nem zárták még le. Amolyan ,,fejőstehene? ők a megyének. Tevékenységüknek csak fele volt a megyeháza megrendelése, dolgoztak a sepsiszentgyörgyi, a kézdivásárhelyi önkormányzatnak és másoknak is. Még tízmilliárd lejtől estek el, mert - szerintük - a megyei tanács nem tisztességesen bírált el egyes versenytárgyalásokat.
A vállalat képviselői azon is csodálkoznak, hogy most hirtelen sürgőssé vált a cég eladása, és száz százalékban akarják eladni. Amikor utoljára erről tárgyaltak, tavaly augusztusban még 49 százalékról volt szó. A tanácselnök azzal magyarázza: nem jellemző, hogy a megyei közgyûlés céget birtokoljon. Ez hosszú távon egy cégnek nem tehet jót - mondotta, hozzátéve, senki nem vállal olyan partnerséget, amelyben csupán 49 százaléka van. Sokkal tisztességesebb, ha száz százalékban adják el.
Kérdésre válaszolva elmondta, érdeklődnek megyei cégek is, hogy hány, arra azt válaszolta: néhány. A legfontosabb, hogy a lehető legjobb körülmények között adják magánkézbe a céget - mondotta. Az is elképzelhető, hogy megyei cégek szövetkeznek erre, miért jöjjön valaki a hatodik megyéből? Az elnök megígérte, hogy a privatizációs ügynökkel való egyeztetésekre meghívják a cég képviselőit is.
Szekeres Attila
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép