A közélet bajait-visszásságait, az olykor lobogó ellentéteket, az erkölcsi romlás egy-egy jelét keresni egy kis faluközösségben hálátlan dolog, s szóra bírni valakit, hogy ezekről beszéljen, még nehezebb.
Azt írják meg, mit csináltunk, mennyire lépett előre a falu tavaly óta. Mert léptünk: lassan. A községvezetés Gelencén van, az egyházi is ott. Nálunk lassabban halad az élet... - mondták egyhangúan a napsütésre kapu elé álló idősebbek.
Nos, mi azokra a lassú lépésekre voltunk kíváncsiak.
Mûúton Haralyba
Épül a bereck-zabolai mûút - adták tudtunkra nagy örömmel. S három helyen már meg is kezdték a munkálatokat. Tavaly még nem volt baj, most már tûrhetetlenül kátyús lett a Gelencét Harallyal összekötő út.
- Sebaj - mondta Szőke Tibor, Haraly egyetlen képviselője a gelencei önkormányzatban. - Bereck és Zabola felől is megkezdték már az út építését, és nagyon reméljük, hogy mûúton fogunk majd ,,repülni?, amerre akarunk. Ezért nem akar a gelencei hivatal a szûköcske költségvetésből pénzt fektetni a javításokba. Lesz helye annak máshol is.
- Mire futja idén a költségvetésből Haralyban?
- A kultúrház befejezése az első. Itt egy beépített vécét és kézmosót akarunk építeni, kijavíttatjuk az asztalosmunkát, meszelni-festeni, mázolni kellene. Sajnos, úgy néz ki, a terem újrapadolása idén már nem fér a költségvetésbe. Ez azonban nem lesz akadálya annak, hogy a haralyiak szórakozására, kikapcsolódására rendezvényeket szervezzünk. Január 29-én fogjuk megtartani az évi kosarasbálunkat. Szilveszterkor ifjúsági klubot indítottunk a fiataloknak a kultúrotthon egy különtermében, s az is jó hír, hogy farsangra rövid kabarémûsort tervezünk. Mi állítottuk össze, meglepetés lesz a lakosság számára.
- Mi lesz a sorsa a jó ideje Vetró András által megtervezett haralyi hősi emlékmûnek?
- Nem sietjük el. Az alap már készen áll. Erre kerül egy jelképes hármas halom. Ezen kapnak helyet a negyvennyolcas és világháborús hősök emléktáblái, tetejében egy kereszttel és két kopjafával. Felszentelésére a tavasszal kerülhet sor. Nem ígérem, hogy éppen március 15-ére. Egy népünnepélyhez szép idő kell... - tájékoztatott Szőke Tibor.
Nehéz kisriportban bemutatni a falu teljes életét, történéseit. Érdeklődtünk azonban az itt hagyományos - kiveszőfélben levő? - mesterség, a kádárság sorsa iránt, kicsit úgy is, mint kereseti lehetőségről. Ha kevés udvarban is, de mûvelik ezt a régi mesterséget. Szőke Tibor, Tarcsi János és Veress Imre igénylésre bármit elkészít: csebret, kádat, hordót, kishordót, dísztárgyakat. Újdonság számunkra, hogy rátérnek a barikhordó készítésére. Mint megtudtuk, ez egy speciális, 225 literes, belső felén égetett edény, melyet galvanizált abroncsok tartanak össze. Kimondottan nemes borok tárolására alkalmas. Főleg az olaszok és a spanyolok keresik. Pénzforrása lehetne a mestereknek. A tanácstag, ki maga is kádár, elmondta, a mezőgazdasághoz kötődő másik érdekes ipar meghonosítására is van kilátás: az egykor őshonos tönkölybúza termesztésére és értékesítésére. A kapcsolatok már alakulnak - mondta Szőke Tibor. - A búza lisztje legkiválóbb nyersanyaga a finom, fehér péksüteménynek, a búzaszemek héjából pedig gyógypárnákat töltenek. Minden lehetőséget ki akarunk használni, hogy minél több munkahelyet teremthessünk helyben. Van is lehetőség 15-20 munkahelyre, és ez nem is kevés egy 268 lelket számláló kistelepülésen.
Mi hó alatt szunnyad
Haraly lakossága nagyobbrészt a mezőgazdaságból és nyugdíjakból él. A faluból ingázók száma elenyésző. A helybeli gazdáktól az elmúlt esztendő gondjairól, a 2005-ös kilátásokról érdeklődtünk. Az 52 éves Fábián János így foglalta össze:
- A tavalyi év nagy szomorúsága számunkra, hogy pénzt és munkát fektettünk a mezőbe, de a megtermelt javak közül egyiknek sem volt olyan ára, hogy legalább jövedelmező szintre jutottunk volna. A pénzt hozó pityóka termeléséről például kezdtek lemondani a gazdák. Többek között a vadkárok miatt. Erdő alatti falu vagyunk, s kényükre-kedvükre dézsmálják a határt a vadak. A vaddisznó lemerészkedik a laposba, majdnem egészen Imecsfalváig. Nekünk pedig a vélük való küzdelemre már sem idegzetünk, sem pedig időnk nincsen. Azt is hozzáteszem, hogy a mi talajunkat sem lehet összehasonlítani a Kézdivásárhely környékiekkel.
Fábián János elmondta, kedvük lett volna a haralyi gazdáknak meghonosítani a mi klímánkon jól bevált magyarországi kukoricafajtát, de ezt is éppúgy szereti a vad, mint a burgonyát. Meggondolta magát, és a kukorica helyett rozsot vetett. Ez szereti a helyet, de mert a haralyi határban megterem a búza, csak takarmányozás céljaira használják fel. Sikeresnek mutatkozik 2005-ben a takarmánynövények termesztése. Fábián János és mások sikerrel termeltek takarmányrépát az állatok számára. Nem mindenki vállalja a cukorrépát, keveslik az utána járó cukorjutalékot, répaszeletet.
- Én például a cukorrépát elcseréltem tûzifára, nekem az jól jött - folytatta Fábián. - Ami megmaradt, feletettem a juhokkal. Kényes dolog a répa. Volt olyan esztendő, hogy ki sem kelt. Az akkor teljes csődöt jelentett számunkra. Nekem nincsen sok földem, de van mezőgazdasági gépem, és így másokon is segíteni tudok. A szarvasmarha felvásárlási ára is alacsony. Én a disznótartásra álltam rá. Tavaly, mert kilójáért 30 000 lejt adtak, veszítettem, idén jobbra fordult az ár, már vagy tízet eladtam 65 000-ben.
Összefinyelődött történelem
Ezzel a jelzővel illették Haraly históriáját azok az idősebbek, akikkel szóba elegyedtünk.
- Olyan ez, mint a disznóbél, amikor összefinyelődik - mondták -, s ki kell bogozni. Miért építették őseink a mi templomunkat oda le, a falu végére? Miért a harangtornyot fel a faluba? Milyen népség lakott fenn, a Barátok hegyén? Azt sem tudták eddig megfejteni. Mitől van az, hogy Aratás pusztáján a három kis tó vizének nem egyforma a színe? Igaz-e, hogy a Barátok hegyéről alagút vezet a templom alá? Mikor jelenik már meg Haraly története, mely könyvet Gazda tanár úr annak idején beígért nekünk?
Gazda Ferenc (1920-1996) egyetemi tanár, nyelvész, tankönyvíró, az 1956 utáni hazai megtorlások börtönviseltje valóban azt ígérte a helybeli iskola jubileumi ünnepségén, hogy sajtó alá rendezi Haraly történetét.
- A haralyiak úgy tudják, hogy önnél van a Gazda-féle hagyaték - fordultunk Gazda Ferenc unokaöccséhez, Gazda Istvánhoz.
- Az igaz, hogy én őrzöm nagybátyám írott hagyatékát, de sajnos nincs benne az említett falumonográfia. Lehet, hogy csak szándékában állt széljegyzetekből megírni, de van, aki úgy tudja, az iskolaünnepség alkalmával átadta a külföldön élő haralyi falusfeleknek, talán Szurkos doktoréknak. Én lennék a legboldogabb, ha örömet tudnék szerezni vele a kedves kis faluközösségnek.
Haraly katolikus temploma mûemlék, maga az élő történelem. Faragott kőelemeket őriz, egyhajós keletelt templom. Északi és déli falán freskótöredék, de annak feltárására eddig még nem került alkalom. Déli portikusának timpanonjából tekint ránk a templom védőszentje, Nepomuki Szent János kisméretû szobra. Az ő megdicsőülését ábrázolja a késő barokk oltárkép is.
- Mi a gond a templommal? - kérdeztük Fábián Imrét, a katolikus filia megbízott gondnokát.
- Szerkezeti gond nincs, belül kellene meszelni-festeni. Sajnos, az anyagiak egyelőre nem engedik, hogy a padlózatot is kicseréljük. Mi filia vagyunk, és nagy gondjainkban mindig a gelencei anyaegyház segít. A templomot és az azt körülvevő temető kerítését kell kijavítanunk hamarosan.
Megtudtuk, hogy nem eseménytelen a filia élete. Végére értek már a januári házszenteléseknek. Az is figyelemre méltó hír - mondták -, hogy sikerült meghegesztetni a mûkincs értékû, nagyon régi haralyi harangot. 1617-ben öntötték Brassóban. Latin nyelvû felirata: ,,Ó, dicsőség királya, jöjj békével.? Amint azt a haralyiak mondták: vissza is nyerte elhalványult hangját.
Épül-szépül a régi skóla
Harangszó után hiába keresi már a riporter a tanügyieket, más faluban laknak. Láttuk azonban, az iskola udvarán készen áll az ivóvízellátást szolgáló kút és berendezése, amelyet világbanki pénzalapból készíttetett a megyei tanfelügyelőség. Bevezették a vizet az épületbe, és hamarosan korszerû illemhely és kézmosó is lesz, melyet nemcsak az iskolások, az óvodások is használni fognak. Ha ez elkészül, minden remény megvan rá, hogy központi fûtést szereltessenek majd az épületbe.
Szőke Tibor községi képviselő elmondta, mivel minden évben változtatják a pedagógusokat, tanácsülésen elhangzott az a javaslat, hogy az iskolaépület egy nagy terméből alakítsanak ki tanítói lakást, hátha így a faluhoz kötnék a pedagógusokat.
*
Ottjártunkkor érthetetlenül meleg nyugati szél nyaldosta a Keleti-Kárpátok napnyugati oldalát, ahol emberemlékezet óta a legnagyobb teleket jegyezték fel. Olyanokat, melyek miatt szünetelt a közlekedés...
- Adjon Isten hótakarót a mezőre! - így búcsúztak a haralyi gazdák.
Kisgyörgy Zoltán