Merre, merre, Háromszék?Közélet: Remélem, hogy sikeresek leszünk

2005. január 25., kedd, Archívum 2003–2007

Év eleji interjú Demeter Jánossal, a megyei tanács elnökével
- Hogyan értékeli a tavalyi esztendőt?
- Felemás érzésekkel zártam a tavalyi esztendőt, mert sok minden jól indult, aztán bekerültünk az elkerülhetetlenbe, azaz két választást végig kellett csinálni: a helyhatóságit meg az őszi parlamenti választásokat. Az egész esztendőre rányomta bélyegét a prefektúrával való ,,jó? viszony, így eléggé lelassultak különböző dolgaink. A lényeg az, hogy sok huzavona árán azért néhány programunk megvalósult, előreléptünk különböző fejlesztési szinteken. A sportcsarnokprogram mûködött, a községi utakon munkálatokat végeztünk, tavaly eljutottunk oda, hogy a 131-es megyei út (a Brassót Erdővidéken át Székelyudvarhellyel összekötő út - szerk. megj.) korszerûsítése előkészítésének végéhez értünk, most februárban megkötjük a kivitelezési szerződést, tehát ahogy az időjárás engedi, munkához látnak. A tavalyi évhez kötődik, és ezt kimondottan sikerként élem meg, hogy sikerült a megye útjainak egy részét országúttá nyilvánítani, éspedig a Brassó megye határától Hidvégen, Előpatakon át Sepsiszentgyörgyig és onnan Rétyen át Kovásznáig, továbbá Zágonon, Zágon­bárkányon át Bodzafordulóig. Ez nagyon fontos, mert 83 kilométer útszakasz kikerül a megyei kezelésből, és a politikai helyzet változása folytán - kormánykoalíciós partnerré vált az RMDSZ - esélyeink vannak, hogy mielőbb feljavításra kerüljön, és hogy általában jobb minőségû útjaink legyenek. Rengeteg volt a bürokrácia, de tavaly sikerült Kovászna és Hargita megyét egy közös hulladékgazdálkodási projekt szándéknyilatkozatával nagyon fontos helyre föltornászni a környezetvédelmi minisztériumban. A két megye számára az ISPA-program keretében készül majd közös hulladékgazdálkodási terv. Annyira jól sikerült ezt végigtárgyalni, hogy a tervezést is a minisztérium végzi.
- Térjünk át a kudarcokra, s kezdhetjük mindjárt a Magyar Köztársaság bukaresti kulturális központja által Sepsiszentgyörgyön nyitandó székelyföldi fiók beharangozott megnyitásának elmaradásával.
- Ez az a sikertelenség, amely rosszabb szájízt hagy az emberben. Szerencsétlen körülmény volt, a jó szándék áldozatául esett egy politikai megnyilvánulásnak. Magyar­országon a kormánypártok bejelentették, hogy nemre biztatják a kettős állampolgárság kérdésében kiírt népszavazás kapcsán a szavazóikat, s ez jogosan váltotta ki a helybeliek tiltakozását. És ahelyett, hogy örvendtünk volna egy pozitív szándék kinyilatkoztatásának?
- Nem erről van szó! Nem nyílt meg az iroda! Miért? Túl volt politizálva?!
- A nem eléggé odafigyelés áldozatává vált, hiszen hiába, hogy Hiller István miniszter úr támogatta az ügyet, hiába, hogy a magyar kormány döntött a fiók létrejöttéről, azt senki nem vette figyelembe, hogy 1969 óta létezik egy megállapodás a két tárca között, és ahhoz, hogy a bukaresti központnak kihelyezett fiókjai legyenek, ezt a szerződést meg kellene újítani. Amikor észbe kaptak az emberek, hogy hiányosságok vannak mind diplomáciai, mind szervezési oldalon, akkor már gyakorlatilag meg volt szervezve a megnyitó és a kilyéni templom átadása. Nyilván, a prefektúra gáncsoskodása ismételten nem késett. De hát megtörtént a helyszín számbavétele, ahol mûködni fog az intézet. Óesztendő utolsó napjaiban Beke Mihály András (a bukaresti központ igazgatója - szerk. megj.) közölte, a tárgyalások lezárultak, az egyezmény szövege megvan, most már csak a két tárcavezetőnek kell aláírnia.
- Tisztázzunk két kérdést. Horia Grama még prefektusként eldicsekedett az említett útszakasz országúttá minősíttetésével, mondván, hogy ha ők nem bányásztatták volna elő az iratcsomót, nem lett volna belőle semmi. No meg a kormány sportcsarnokprogramjával. Ehhez mi köze van a megyei tanácsnak?
- A köze annyi, hogy Miron Mitrea miniszter Kovászna megyében tett látogatása alkalmával dőlt el, hány sportcsarnokot építenek. A prefektúrán tartották a tanácskozást, az érvelést én folytattam, és akkor tett ígéretet arra, hogy ennyi sportcsarnok épül. Én egyeztettem vele azt is, hogy ebbe a programba foglaljuk bele a sepsiszentgyörgyi uszoda költségeit. Így sikerült azt befejezni és üzembe helyezni.
Az út átminősítését a megyei tanács kezdeményezte. Az teljesen természetes, hogy a kormányhatározat-tervezetet közösen kellett előterjeszteni. Már annyira etnikai szempontból kezelték a megyét a prefektúrán, hogy megnyugtató volt az ötlethez való csatlakozás. Tény, hogy rengeteget gán­csoskodtak a minisztériumban. A tárcavezető jelenlétünkben kétszer is kiadta az utasítást, hogy terjesszék elő a kormányhatározat-tervezetet, alkalmazottai bólogattak, de mégis a fiókban kötöttek ki a papírok. Közeledve az év vége felé, amikor fel kellett mutatni valamit, beszéltem Markó Bélával és Borbély Lászlóval (az RMDSZ elnöke, illetve alelnöke - sz. m.), hogy elő kellene vetetni az ügyet. Nem vonom kétségbe, hogy a volt prefektus és a volt képviselő, C??unean úr is megsürgette. Jól tették, mert a megye járt jól.
- Hogy állnak a kőröspataki bánya rendezési munkálatai? C??unean azt állítja, hogy csak magyar vállalkozók részesülnek a föléből?
- Nem értem, miről beszél C??unean úr, mert nem tejfölben látom a világot. A fölét rábízom, de azt tudom, és ez érdekel, hogy a munkálatok terv szerint haladnak. Ha a finanszírozás így folytatódik, akkor terv szerint befejeződik. Voltak ugyan kisebb késések, de a pénz bejött. Úgy látom, nagyon sokat haladtak. Elébe kell mennünk annak, hogy előbb befejezzük a bányabezárást, és megvárjuk, míg feltelik a tó; egy időben kell kialakítanunk a turisztikai parkot.
- Sikerült-e elnyerni az ipari park státust a gidófalvi területre?
- A jó szándék mögött picit elveszett a gyerek. Amikor miniszteri rendelettel átadták a területet a megyének, melléje nem adtak dokumentációt, hogy azt telekkönyvezni is lehessen. A tulajdonjog igazolása hiányzik. A ploie?ti-i széntársaságnak rendeznie kellett saját területproblémáit. Ott van a dokumentáció. Remélem, néhány héten belül megoldódik. Örömhírként mondom, hogy magyarországi vállalkozók is tudnak a kezdeményezésről, meg is keresték az ipari parkot adminisztráló céget. A tavasz folyamán gyorsan el kell vinnünk a park kapujáig a vizet, csatornát, áramot, távközlési vonalat.
- Meggátolták a regionális szerveződést, de alternatívaként felmerült egy civil szervezet létrehozása. Hogy is áll a Prosperitas Egyesület ügye?
- Nem úsztuk meg szárazon, mert miután megszereztünk minden minisztériumi jóváhagyást, a kérést beadtuk a sepsiszentgyörgyi bíróságra, ahonnan közölték is, hogy rendben van, bejegyzik. Ahhoz, hogy az ügyészség megfellebbezze a bírósági határozatot. Erősen politikai íze van a dolognak. Az iratcsomó megjárta Bukarestet, aztán visszakerült a megyei törvényszékre. Ott helyt adtak az ügyészség fellebbezésének, melyben formai okokra hivatkozott. Most ismét benyújtjuk a bíróságra a kiigazított dokumentációt.
- Mi a testvérmegyei kapcsolatok hozadéka? Kifogásolják, hogy ha csak minden harmadik útról egy befektetőt hozott volna magával, akkor ma már egészen jól állna a megye.
- Én minden kapcsolatot pozitív kapcsolatként élek meg. Kimondottan jól áll a megye nemzetközi kapcsolatok terén. Nekünk az a dolgunk, hogy hozzuk össze a kapcsolatot, és akkor lehetőséget adunk mindenkinek, hogy használja úgy, ahogy tudja. Az biztos, hogy a két nyugati partner végtelenül érdekes lehetőségeket kínál. Például Maine-et-Loire megye oda jutott, néhány esztendő elteltével tesz arról, hogy évente két-három befektető érkezzék Veszprém megyébe (egyik magyarországi testvérmegyénk, amely a francia kapcsolatát felénk kiterjesztette - sz. m.). Kell néhány év, mert a bizalmat meg kell nyerni, azt nem előlegezik meg. A Värmland megyével létrejött kapcsolat attól is érdekes, hogy egyedüli megye vagyuk Romániában, amelynek van svéd kapcsolata. Ez különleges lehetőséget kínál. Itt akarják a logisztikai bázist kialakítani, és a svéd vállalkozók majd innen terjeszkednek Romániában. Nyilván, itt is marasztalunk befektetőket.
A magyarországi kapcsolatok az önkormányzati és kulturális kapcsolatokra szorítkoznak. A múlt év második felében Heves és Zala megyében kezdtek érdeklődni, pró­bálnak ide irányítani befektetőket. Most ismét elő kell venni mindazt, amit Albert Álmos (Sepsiszentgyörgy polgármestere, a háromszéki területi RMDSZ elöke - sz. m.) két éve kezdeményezett, hogy felül kellene vizsgáltatni a privatizációs szerződéseket. Meg kellene vizsgálni, hogyan sikerült lerombolni a megye gazdaságának kétharmadát, és ezt milyen hátországgal tehették meg egyesek. Ha ezt sikerül megoldani, akkor reális érdeklődés van magyarországi befektetők részéről. Annak örvendek, hogy felfelé ívelő tendenciát mutat a magyarországi érdeklődés Kovászna megye iránt.
- A tavalyra beígért fejlesztési stratégiának csak a vitaanyaga született meg?
- Szándékom az volt, hogy decemberben járjon le a szakmai vita, de belefolytunk a választásokba, és nem jutott erre idő. Érkeztek javaslatok, hiszen sok helyre eljuttattuk az anyagot. Hamarosan meg szeretnénk ejteni a vitát, megtesszük a kiegészítéseket, s akkor februárban el lehet majd fogadni.
- Mik az idei tervek?
- Terv, az sok van. Változik a világ körülöttünk, kormányváltás volt. Lényeges, hogy olyan fejlesztéseket hajtsunk végre, amelyek a megye gazdasági fejlesztését segítik. A legfontosabb az úthálózat, a települési infrastruktúrák fejlesztése. Februárban elindul a 131-es út korszerûsítése. A régi kormány programja szerint meg kellene kezdeni a 12-es országút (Kökös-Sepsiszentgyörgy-Sepsibükszád - sz. m.) felújítását. Ott van az említett új országutunk, amelynek fejlesztését remélhetőleg idén megkezdhetjük. Vannak dolgok, amelyek csak részben függenek tőlünk. Egészen más szerepkör, amit ilyenkor meg lehet élni, hogy a hozzánk közel álló politikai szervezet kormányzati szerepet vállal. Így a gazdák vagy a kis- és középvállalkozók számára sokkal inkább támogatást tudunk szerezni.
A Phare nagy infrastruktúra-fejlesztési programja keretében pályázunk A borvíz útja projekttel, emellett a Kovászna-Kézdivásárhely-Bálványos-Sepsibük­szád útszakasz rehabilitációjára is leteszünk egy tervet. A borvíz útja kiemelten fontos program, melynek keretében jelentős fejlesztéseket lehet elérni az érintett településeken.
Szokásunkhoz híven és lehetőségeinkhez mérten szép összeget igyekszünk a megyei kulturális pályázatokra kiírni. Be kell fejeznünk a megyei könyvtár épületének felújítását. Továbbá a Székely Nemzeti Múzeum székhelyét is javítani kell. A Lábas Ház, a kézdivásárhelyi katonanevelde, a bodvaji vashámor felújítását 2008-ra be kell fejeznünk a kormánytól származó és magyarországi támogatással. A már említett hulladékgazdálkodási tervünk most indul be. Ezekben a tervekben szeretnénk sikeresek lenni, és remélem, hogy azok is leszünk.
Kérdezett: Szekeres Attila
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép