A biotrágyázás, -permetezés kényes kérdés, ami miatt nagyon sokan nem hisznek a biogazdálkodásban, annak jövőjében.
Érdemes elöljáróban leszögezni: a külföldről behozott elit, génkezelt, szupertermő magvak, törzsállatok csak akkor adják a reklámozott hozamot, ha a szükséges technológiát is alkalmazzuk, vagyis a mûtrágyától a vegyszerekig mindent megkapnak. Ez már nagyon költséges, és egyben óriási profitot hoz a multinacionális cégeknek, de korántsem a gazdáknak. A vegyi anyagokkal csak őket gazdagítjuk, és mi hovatovább szegényebbekké, kiszolgáltatottabbakká válunk. Kell persze egy jó adag lokálpatriotizmus. Nem titok: svájci, német, francia szakemberek nem azt akarják, hogy termeljünk, hanem egyre inkább, hogy minden általuk termelt szemetet (kivételek persze vannak) megvásároljunk. Sok esetben büszkén meg is tesszük. Addig, amíg a vetőmagot, a szaporítóanyagot nem magunk teremtjük meg, függővé válunk, és egyre inkább elveszítjük autonómiánkat, de lehet, gyökereinket is. Hiszen a hazai magvak, ha látszólag gyengébb minőségûek is, vidékünkre szabottak, sokkal ellenállóbbak mindenféle fertőző betegséggel szemben.
A biogazda is permetez, trágyáz, de csak természetes anyagokkal, csakis olyanokkal, amelyek nem tartalmaznak ásványi anyagot. Azért, hogy elkerüljük a levegő, a talaj, a víz szennyezését, vagyis környezetkímélő gazdasági formát kövessünk. Igaz, ezt már nagyon nehéz olyan gazdákkal megértetni, akik mást tanultak és gyakoroltak. Panaszkodunk, hogy kútjaink, vizeink szennyezettek, már-már veszélyes a nitrittartalmuk. De aligha hallani olyan hírt, hogy valamelyik polgármesteri hivatal, mezőgazdasági vagy környezetvédő intézet megbüntette volna a szennyezőket, pedig ők ezért kapják a fizetést.
A biokertben mindennel lehet trágyázni, de Nyugaton már csak a trágyalevet használják, amelyet szigorúan környezetkímélő emésztőgödrökben, tárolókban állítanak elő, egyben bioenergiát is termelve. Trágyalének felhasználhatunk mindenféle állati eredetû trágyát, csak a koncentráció más és más. A folyékony trágyalé hamar oldódik, a növény hamar felszívja, és nem is környezetszennyező.
Trágyalevet azonban lehet csalánból is készíteni, és ez az oldat nem csak a tápanyag pótlására, hanem még a sebek gyógyítására is jó. Zöldséget, fát, rózsát, más virágot is locsolhatunk vele. Ha ürmöt és fekete nadályt keverünk hozzá, még hatásosabb. Tormalevél, fehér és fekete üröm, lestyán, petrezselyem, paradicsom, krumpliszár a szürkepenész, a levélfodrosodás ellen is megvéd. A bodzából készült trágyalé nagyon tápláló, és megvéd a földi bolhától, de a szaga még a házi kártevőket is elriasztja. A zsurlóból készült trágyalé a szamócát a lisztharmattól, a paradicsomot a gombásodástól védi, sőt, a gyümölcsöknek is védelmet nyújt.
Majdmindennel lehet próbálkozni, csak arra kell vigyázni, hogy növényeinket nehogy kiégessük. Ezért ajánlott használat előtt legalább egy növényen kikísérletezni, megfigyelni a hatást, hogy a kárt megelőzzük.
A múlt heti táblázatunk kapcsán kapott olvasói visszajelzésekre válaszolva pontosítom, hogy a növénytársításnál a zeller és a fejes saláta jó és rossz szomszéd is, de csak kifejlett korukban, mert egymástól leveleikkel elveszik a fejlődéshez szükséges életteret.
Bíró Zoltán árkosi biogazdász
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.