Vendégjárás: Hódmezővásárhelyi küldöttség Bereckben

2005. január 28., péntek, Archívum 2003–2007

Interjú dr. Lázár Jánossal, Hódmezővásárhely polgármesterével
Az esztendő első heteiben népes hódmezővásárhelyi tanácsi küldöttség látogatott Erdélybe. Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely után Bálványosfürdőn, a Vár panzióban szálltak meg, ahol átadták a megyei jogú város önkormányzatának kétmillió forint összegû, a berecki Gábor Áron Alapítványnak szánt támogatását. A küldöttség tagjai háromszéki tartózkodásuk utolsó napján ellátogattak Bereckbe, ahol megtekintették azt az ifjúsági turisztikai létesítményt, amelynek a befejezéséhez és üzembe helyezéséhez a támogatást adták, majd ellátogattak Ojtozba és Sósmezőre is, ahol tiszteletüket tették a múlt századi két háború hősi halottainak emlékmûveinél. A hódmezővásárhelyiek háromszéki útja során dr. Lázár János polgármesterrel, országgyûlési képviselővel beszélgettünk.
- Mi járatban Háromszéken?
- Képviselőtársaim azzal bíztak meg, hogy a hódmezővásárhelyi testület döntését hajtsam végre. A város képviselő-testülete az itt látható emlékház építésére és Gábor Áron emlékének ápolására, valamint az ifjúsági ház létrehozására kétmillió forintot szavazott meg, és ennek az átadására került most sor. Ez volt az utazásunk konkrét célja, és ezért kerestük fel régi barátainkat, a Gábor Áron Alapítvány kurátorait. Abban bízunk, ez városunk számára egy kapcsolódási pont lesz Háromszékkel, tekintettel arra, hogy olyan megállapodás köttetett a város és az alapítvány között, miszerint ez, úgymond cserébe, az ifjúsági szállóban térítésmentesen fogadja azokat a hódmezővásárhelyi iskolásokat, akiknek utakat szervezünk Erdélybe.
- Mikori datálású a partneri viszony Hódmezővásárhely és Bereck között?
- Néhány képviselő és a bereckiek között régi a kapcsolat, s ez az elmúlt három-négy esztendőben megerősödött a hódmezővásárhelyi önkormányzat, illetve Johan­nita Segélyszolgálat bevonása révén.
- A kontaktusoknak van-e személyi, rokoni vonzata?
- Érdekes módon, nincs. A képviselő-testületből senki nem származik erről a vidékről. Inkább a felelősség és a tenni akarás a mozgatórugója, és nem a családi összeköttetések, bár a képviselőtársaim - Koszó Péter és Grezsa István - sokat járnak Erdélybe. ?k hívták fel az alapítványra a figyelmünket, s hogy érdemes volna támogatni. A városvezetés azt tartja fontosnak, hogy a hódmezővásárhelyi fiatalok megismerjék nyelvi kultúránkat, hagyományainkat, és tudják azt: a magyar nemzet határa Gyulánál vagy Nagylaknál nem ér véget. Azt gondolom, hogy ez most nagyon aktuális.
Ha abba belegondolunk, hogy ma tizenöt éves az, aki 1990-ben született, tehát még a kommunista időkből sincs semmilyen impressziója, akkor úgy hiszem, hogy a helyi közösségeknek az identitása rendkívül fontos. És ebben nagy szerepe van annak, hogy a fiatalok hogyan szocializálódnak, milyen lesz az identitásuk, hova tartozónak érzik magukat. Egy globális világban világpolgárnak nőnek-e fel, vagy pedig van magyar identitásuk, és tudják, hogy ez mit jelent.
- Örülök annak, amit most hallok. Bár másoknál is hallhatnók és láthatnók a cselekedeteket is ezeknek az eszméknek a jegyében. De nem mindenhol ez a helyzet. Magyarországon sem, és itt, Erdélyben sem?
- Sajnos, nem. Bár Hódmezővásárhely egy polgári értékrendet valló város a szónak nemes és még csak nem is politikai értelmében, ahol az emberek, a családok, a szomszédok egymásért mindig készek voltak tenni. Mi olyan szellemben nevelkedtünk és nevelkedünk, és a gyerekeinket, a hódmezővásárhelyi fiatalokat olyan szellemben irányítjuk, hogy az embernek a családja, lényegét tekintve, nem érhet véget a lakásajtónál vagy éppen a ház kapujánál, hanem közösségben kell gondolkozni. Tágabb lakóhelyben kell gondolkodni: országban és egész nemzetben. Úgy tartom, hogy ne csak kövek, házak, habarcs, malter maradjon az ember után, hanem legyen a városnak olyan szellemisége, ahol a felelősség a meghatározó.
Büszke vagyok arra, hogy Hódmezővásárhely az ország megyei jogú városai közül, illetve a magyar települések közül a legszebb és legnemesebb eredményt produkálta december 5-én. Ez azt jelenti, hogy 41 százaléknyi választó vett részt, ami az országos átlag fölötti, 66 százalékuk, tehát a választáson részt vevők kétharmada szavazott igennel, ami egyedülálló Magyarországon.
- Milyen intézményrendszer áll ennek a szellemiségnek a szolgálatában?
- Nagyon lényegesnek tartom az infrastruktúra-fejlesztést. Nyilván, a jó utak, a közmûfejlesztés fontos. De mi sokat költünk közmûvelődésre, kultúrára és az oktatási intézmények nem tantervszerû támogatására. Minden kezdeményezést támogatunk, amely lényegét tekintve a hódmezővásárhelyi hagyományok, kulturális kapcsolatok ápolására jön létre.
Számos akciót indítottunk a fiatalok támogatására. Minden szegény sorsú gyermeket segítünk. 1700 gyermeket ingyen étkeztetünk. Ezek tanulmányait számítógépekkel, könyvekkel, iskolafelújítással támogatjuk.
Vásárhely mûvészváros. Húsz festő, szobrász él a városban. Állandóak a képzőmûvészeti, mûvészeti események, festő-, kerámia-, fotószimpózium váltogatja egymást.
- Az erdélyi kapcsolatokat illetően: a város milyen innen származó csoportokat fogadott be a két háborút követő és más menekülthullámok idején?
- A második világháború után jó né­hányat. A ?70-es években a város lakosságának gyarapodásán érzékelhető, hogy vannak bevándorlók. A rendszerváltozás után Délvidékről ezer ember települt át a Dél-Alföldre. Közülük sokan Hódmezővásárhelyre. Főleg Zentáról. Ahogy kitört a háború, a délszláv válság elől menekültek. Hódmezővásárhelyen megtalálták a számításukat, nálunk jó befogadó környezetet találtak.
- Ezek közösségépítő csoportosulások?
- Érdekes módon: nem.
- Az erdélyiek sem?
- Nem. Ehhez hozzáteszem, hogy Vásárhelyen van egy unitárius egyházközség, amely közösségi rendezvényeivel lényegében ezt a szellemet érvényesíti. Az unitárius, a református egyháznak a határon túliakkal komoly kapcsolataik vannak.
Nagybánya és Arad a testvérvárosaink. Tordával is vannak kapcsolataink. Torda mellett nagyon sok vásárhelyi honvéd esett el, sírjaik felkutatásában az önkormányzat is szerepet vállalt. Engem megkeresett egy család, hogy valahol ott esett el az egyik hozzátartozójuk. Idős emberek jönnek, hogy az édesapja, a bátyja itt esett el Erdélyben, Torda körül. Az alpolgármester és társai kijöttek és felderítették, hogy mi a helyzet. Négy család hadiárváinak az édesapját találtuk meg. Az utazás busszal történt, ennek költségeit a város megtérítette.
- Más testvérvárosok vannak-e a Kárpát-medencében?
- Zenta. Ez egy régi kapcsolat. Hódmezővásárhelynek az első világháború előtt nagyon komoly gazdasági kapcsolatai voltak Araddal, Temesvárral, Zentával. Mezőgazdasági árukereskedelem zajlott. Vásárhelyen például mezőgazdasági gépgyárak voltak. A híres Kalmár-rostát egész Erdélyben és Délvidék felé is forgalmazták. Cserekereskedelem folyt. Hódmezővásárhely közel ötvenezer hektáros közigazgatási település. Magyarország legnagyobb területtel rendelkező települése. 3500 család ma is a mezőgazdaságból él.
- Akkora, mint Kovászna megye egyharmada?
- Igen. Hódmezővásárhely minden lakójára jut egy hektár közigazgatási terület.
- Hód mikor volt utoljára Hódmezővásárhelyen?
- Nagyon régen. A Tisza szabályozása előttről vannak feljegyzések. Miután Szegedet elöntötte a víz, hatalmas területen hajtottak végre vízszabályozást. Lecsapolták az árterületeket, s ezzel felszámolták azt az élővilágot, ahol a hódok megtelepedhettek.
- Milyenek Hódmezővásárhely lakosságának politikai opciói?
- 1990 óta tizenegy választás és népszavazás volt. Mindig a konzervatív oldal nyert. Minden választáson és népszavazáson. Hódmezővásárhely Debrecen méltó társa. Sőt, én büszke vagyok arra, hogy a decemberi népszavazáson Debrecennél is jobb helyezést értünk el.
- Én azt tapasztalom, hogy az idők során bennünket ért ,,ütés? nem mindig ártott.
- Abban nem vagyok biztos, hogy ez a december 5-i ütés jót tesz-e majd. Nem kell a kettős állampolgárság, nem kell nekünk Erdély, de az itteni gazdasági lehetőségek, földek, erdők, szállodák, azok nagyon érdekelnek. A magánbefektetők számára. Földet, erdőt kellene vásárolni. Azért is, hogy ne legyen a másé. Nemzeti elkötelezettségből.
- Mekkora Hódmezővásárhely gazdasági potenciálja?
- A mi városi költségvetésünk 15 milliárd forint egy évben. Ebből kétmillió forintot ide tenni? és látom, hogy itt jó célba ér, itt hasznos, ott meg nem nagy összeg. Engem mindig bánt, hogy egy csomó pénz átmegy a kezemen, négy év alatt hatvanmilliárd forint, és kérdés, mi marad meg belőle. Itt tudom, hogy ebből a kétmillióból jó dolog lesz. A vásárhelyi fiatalokat ide tudjuk hozni. Kolozsváron ugyanekkora összeggel támogatjuk az unitárius gimnáziumot. Szabó Árpád püspökkel tárgyaltam erről. Nagyváradon egy református ifjúsági központot támogatunk ugyanekkora összeggel. És akkor jöhetnek Váradra, Kolozsvárra és Bereckbe a hódmezővásárhelyiek.
- Melyek voltak a mostani erdélyi út főbb állomásai?
- Nagyvárad, Kolozsvár, Maros­vásárhely, Szováta és Há­rom­szék. Ötnapos út volt. Jogász vagyok, de a történelem is érdekel. És van rá­látása az embernek a gazdaságra is.
- Mi a helyzet a ,,mássággal? s az ehhez hasonló törekvésekkel?
- Én nagyon ellenzem ezt a mai kultuszt. Azt szok­tam mondani: las­san már az tûnik fel, ha egy férfi feleségül vesz egy nőt, s nem az, ha együtt él egy másik férfival, mert az ma már megszokott, átlagos dolog. S a kábítószer. Buzik. Ez az, ami divat. Csak azt nem veszik észre azok, akik a kormány mögött állnak szellemi tanácsadóként, hogy Nyugat-Európában, Amerikában a helyi identitásnak nagyon fontos szerepe van. A nagyvárosi kultúrákban is. És ezt nem veszi észre a kormány. Mert attól, hogy baloldali, még védhetné a nemzeti értékeket.
Én úgy látom, hogy a hódmezővásárhelyi diákok számára a Nagyvárad-Kolozsvár-Székelyföld kirándulás egy életre szóló, örök élmény lesz. A fiatalok megértenek valamit abból a világból, amellyel megismerkednek. Amíg nem látja, nem érzi, nem ízleli, nem beszél itteni emberekkel, addig nem érti, hogy mi történik körülötte.
Lejegyezte: Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-01-28: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás