A csődbíró szorgalmazza
Rendkívül érdekes nyilatkozatokat tett a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója a kézdivásárhelyi csavargyárra vonatkozóan (Háromszék, 2004. december 3., Erdély Ede birodalma). Idézzük: ,,A csődeljárás előrehaladott stádiumba jutott, s már nem csak a csődbíró szorgalmazza, hanem maga Erdély Ede is. Az egész csavargyári vagyon már amúgy is átszállt más cégekre. A felhalmozott tartozásokat csődeljárás esetén le lehetne írni. A csavargyár adóssága csak a munkanélkülisegély-alapnál elérte a tízmilliárd lejt. A megyei pénzügy is követeli a tartozásokat és a csődeljárás véglegesítését.?
Sok titokzatosság rejlik e nyilatkozatokban: mi érdeke a csődbírónak ,,szorgalmazni az eljárást??, hol van a vagyon és az ellenértéke?, miért kellene leírni a tartozásokat?, miért nem követelik a vagyont vissza? stb. E kérdésekre próbálunk válaszolni.
Itt a vagyon,
hol a vagyon?
Miután az AVA-tól potom áron megkapta a több mint 67 százalékos többségi részvénycsomagot, és 2000 januárjában átvette a csavargyár ügyintézését, Erdély Ede mint többségi részvényes Nanca Viorica asszony, gazdasági tanácsadó, Szőke Lajos vezérigazgató, Márton Albert gazdasági igazgató, majd Hajdu Antal igazgatótanács-elnök, vezérigazgató, Pal Traian kereskedelmi igazgató és más bérenc cinkosok segédletével a vadházastársa, ??nd?ric? Marcela nevére alapított, majd az anyja, Erdély Ecaterina nevére átírt RTS Kft. és Forex Group Kft., valamint egyéb ,,kartoncégek? javára eltulajdonította a csavargyár teljes ingatlan és ingó vagyonát.
Előbb 2000 első felében a telkeket és az épületeket tulajdonították el a Papp Ibolya kézdivásárhelyi közjegyzőnél kiállított és hitelesített öt törvényellenes ,,adásvételi szerződéssel?, melyekben Erdély Ede eladó is és vevő is. Majd Marcel Stoica volt megyei rendőrfőnök lemondatása után egy 2001. március 8-án kiállított ,,zsebszerződéssel? a csavargyár teljes gépállományát tulajdonítja el ugyancsak az RTS Kft. javára.
Tehát a csavargyári vagyon ,,szárnyra kelt és átszállt? az Erdély Ede és az anyja, Erdély Ecaterina nevén levő cégekre.
Leírják
az adósságokat
Még amikor Erdély átvette a csavargyárat, felmondta a bukaresti Tehnoinvesttel kötött szerződést, és megtagadta az adósságok kifizetését. A csavargyár bevételeit, a gyár nevére felvett bankhiteleket és az eltulajdonított vagyon könyvelési értéken megállapított árát nyomban elsikkasztotta a cégei javára hitelezés, fiktív szolgáltatás és aktívavásárlás címen.
A megyei pénzügy aktív támogatásával gyakorlatilag leállította az államkassza, valamint a társadalom- és egészségbiztosító követeléseinek a befizetését. A pénzügy, Tiberiu Nistor vezérigazgatóval az élen, végignézve a társasági vagyon és a pénzalapok elsikkasztását, profitadót, áfát és büntetőkamatokat számítgatott az elsikkasztott és be nem fizetett pénzekre annak tudatában, hogy e követeléseket majd leírják a csődeljárás keretében. A vagyont pedig hagyták az Erdély Ede és az anyja nevén levő cégek birtokában, ahonnan el lehet majd adni és a bevételen osztozkodni. A büntetőkamatokkal alaposan megduzzasztott tartozásokat most a pénzügy és az Állami Vagyonkezelő Hivatal (AVH) ,,követeli? az MTS-től, és mivel ennek már semmi vagyona sincs, fel akarja számoltatni és a tartozásokat leírni.
Ez lenne Erdély Ede DIADALA, ha a végére járnak?
Amikor még nem volt sürgős
A Tehnoinvest a tartozások behajtására még 2000-ben több pert indított, melyeket a kézdivásárhelyi bíróság sorra elutasított. Erdély Ede kereseteit azonban sorra jóváhagyta. A fellebbezéseken, peráthelyezés után, a Tehnoinvest minden szinten megnyerte a pereket, de amikor 2001 végén foglalni akart, a csavargyárnak már rég nem volt semmije. Így a Tehnoinvest 2002. május 16-án beiktatta a csődeljárási keresetet, amihez a pénzügy és az AVH meg más hitelezők is csatlakoztak.
A csődbíró, a pénzügy és az AVH cinkosságával és Erdély Edével összejátszva, két éven át halasztgatta a csődeljárás ,,megnyitását?, amit csak 2004. március 29-én határozott el. Ebben az a csel, hogy a csődeljárási törvény egyik előírását úgy módosították, hogy a csődbiztos a csődeljárás megnyitását megelőző három évben történt csalárd vagyonelidegenítések megsemmisítését kérheti. Ez alkotmányellenes előírás, eredetileg a kereset beiktatását megelőző három évre szólt. Így a csődbíró hamis önkénye ,,elévültté? teszi a csalárd vagyonelidegenítéseket. A csavargyári vagyon elidegenítése 2001. március 8-án a gépállomány eladásával fejeződött be. A csődeljárás megnyitásakor a ,,három év? letelt. (A folyamat persze bonyolultabb.) A halasztgatásokkal Erdély Ede még értékes időt is nyert, ami a csavargyárnak viszont irdatlan kárt okozott.
Erdély Ede 2002. szeptember elején szabadult a börtönből. A Macrocom és Kaffprod kft.-k megalakításával a kért 34,6 milliárdos ,,munkahely-teremtési hitel? ugyan nem jött be, de sikerült a torjai Agromec részére az államtól egy évre bérköltség címén pár milliárd lejt kapni. Így a csavargyártól elbocsátott alkalmazottak egy részét a Macrocom Kft. és a torjai Agromec Rt. nevére alkalmazta, akik ott, ahol addig voltak, a csavargyár gépein, mint Macrocom- és Agromec-,,termelés?, gyártották az MTS márkájú csavarokat. A bevételt a Macrocom és az Agromec számlájára könyvelték, a kiadásokat a csavargyár számlájára. A Macrocom és az Agromec víz, gáz és villany nélkül ,,termelte? a csavarokat, 8,97 milliárd, illetve 6,2 milliárd lej profitot könyvelt el, amit kiosztottak.
A csavargyár számlájára könyvelt víz-, gáz-, villanyköltségeket természetesen nem fizették (kb. összesen 10 milliárd lej), ezt az Electrica és a Distrigaz a csavargyártól követeli.
Az állam által támogatott bérezés 2004 februárjáig tartott. Még egy évet, 2005 februárjáig Erdélynek kellene biztosítania a béreket, amit úgy old meg, hogy az embereket fizetés nélküli szabadságra küldi, majd 2005 februárjában bocsátja el. A ,,munkahelyteremtés? ilyen forgatókönyve egyértelmû csalás a közpénzek elsikkasztására, de Erdély Edét még az országos korrupcióellenes ügyészség beharangozott ,,ellenőrzése? sem zavarja, vigyék csak a dossziékat, Nistorral együtt Szecselén nyugodtan építik több százezer eurós palotájukat.
A munkahelyüket és keresetüket elvesztő, reménytelen helyzetben levő volt csavargyári alkalmazottak százai az évek folyamán többször próbálkoztak helyzetük romlása ellen tömeges kivonulással, spontán sztrájkkal tiltakozni. 2004. június 28-án is egy spontán tiltakozás tört ki, a munkások az utcára vonultak. Erdély Ede, a többszörösen elítélt ,,stratégiai bûnöző? nem ijedt meg, amikor a helyszínen megjelent Teodor Nichita főtiszt, a megyei rendőrfőkapitány első helyettese, hanem éppenséggel felbátorodott, és ,,a csendőrség kirendelésével? fenyegette meg a tüntető tömeget. (Az ügyészséget és a bíróságot is ,,kirendelhetné? egy többszörösen elítélt, de politikailag támogatott ,,stratégiai bûnöző?, ha már a rendőrfőnök első helyettesét kirendelte.)
A 2004. szeptember 27-i és 28-i újabb tüntetések után végső elkeseredésükben beadvánnyal fordultak a prefektushoz, eredménytelenül. 2005 februárjában mindannyiukat elbocsátják.
Az ,,Erdély-holdingot?, azaz annak azt a részét, amiből ,,a vagyon már átszállt? a rokonság nevére, a csődbíró szorgoskodik felszámolni, a hitelezők, pénzügy, nyugdíjpénztár, munkaügy, egészségbiztosító és más, mintegy 200 milliárd lejre felduzzasztott követeléseit pedig szép csendesen ,,leírni?. A magánvagyon és a közpénzek elsikkasztásának a mestermûve lenne ez, a legszervezettebb stratégiai bûnözés fényes diadala. Ha a csődbíró az MTS Rt.-t felszámolja és feloszlatja, az Erdély Ede és cinkosai ellen ez ügyben folyó büntetőperek leállnának, sem bûncselekmény, sem sértett fél nem lenne.
Nem érti,
hogy mit akarunk!
A csavargyári vagyon elidegenítésének a befejezésétől számítva 2004 márciusában letelt a ,,három év?, elérkezett a csődeljárás megnyitásának az ideje, amit a csődbíró március 29-i végzéssel nyit meg. Az AVH kérésére kinevezte a Bl?nculescu miniszter által ajánlott csődbiztost, a brassói Com?a Ioant. Mi a kisrészvényesek képviseletében a csődbiztosnak részletesen előadtuk a dolgok állását, figyelmeztetve, hogy mindezen ügyek elévülhetetlenek, és köteles a vagyonelidegenítések megsemmisítését és az MTS Rt. tulajdonjogának a visszállítását kérni. A csődbiztos azonban azon az állásponton volt, hogy ha a három év letelt, ezt a csődeljárás keretében nem teheti.
Erdély Ede 2004 májusában felbontotta az áramszolgáltatóval kötött szerződést, így villanyáram nélkül maradt a gyár. Ezzel az ürüggyel nem adott ki semmilyen könyvelési adatot a csődbiztosnak. Még Nistor is megtagadta, hogy a pénzügyhöz letett mérlegekről és nyersmérlegekről másolatot adjanak ki. Így a csődbiztos hónapokon át nem csinált semmit.
Látván, hogy sem a pénzügy, sem az AVH, sem a csődbiztos nem kéri az eltulajdonított vagyon visszaszolgáltatását, hanem azon vannak, hogy vagyon nélkül számolják fel a gyárat, és a hitelezők követeléseit ,,írják le?, 2004 júniusában az MTS Rt. nevében és érdekében a kisrészvényesek részéről beléptünk a perbe (ezt a társasági törvény teszi lehetővé). A törvényszéknek is előterjesztettük a rendőrség, az ügyészség és a mi magunk által feltárt tényállást, kérve a vagyoneltulajdonítások megsemmisítését, az MTS Rt. tulajdonjogának a visszaállítását, az okozott károk megtérítését. Mivel a privatizációs szerződésben vállalt beruházási kötelezettségét, amit a megvásárolt részvénycsomaggal garantált, Erdély Ede nem teljesítette (sőt, a meglévő vagyont is elsikkasztotta), kértük az Erdély cége nevére kiadott 480 000 új részvény megsemmisítését és a garanciális kártalanítás gyanánt a megvásárolt részvénycsomagnak, amiből 25 százalékot az Erdély cége és a visszavont 75 százalékot az AVH bitorol, az MTS Rt. jogos tulajdonába helyezését. (A vállalt beruházás elmaradása nem az AVH-t károsította, hanem az MTS Rt.-t, így a garancia is őt illeti.). Keresetünk a pénzügy és az AVH elkeseredett és vehemens ellenállásába ütközött, fût-fát összehadarva próbálták ,,bizonyítani?, hogy a perben való részvételünk ,,megengedhetetlen?, szerintük az MTS Rt.-t az Erdély Ede által megbízott és kinevezett Nagy István igazgatónak kell képviselnie (ő az egyedüli, aki az Erdély Ede cinkosai és bûnsegédei közül még nem mondott le).
Erre a csődbíró: ,,Hagyja már a bitorlást, nem értem, mit akar, itt egy felszámolási eljárás van folyamatban?, és ezzel a perben való részvételünket elutasította. De ha ő nem érti, hogy mi mit akarunk, mi értjük, hogy ő mit akar!
Lemondott
a csődbiztos
A csődbiztos feladata, hogy vizsgálja meg az adós tevékenységét, vagyoni állapotát, és készítsen egy részletes jelentést azokról a körülményekről, melyek a fizetésképtelenséghez vezettek, megjelölve a kialakult helyzetért felelős személyeket. A törvény erre a célra 60 napot ír elő a kinevezéstől számítva. Olyan részletes bizonyító anyagot (mérlegek, vádiratok, nyereség-veszteség számlák stb.) tettünk le a dossziéba, hogy már abból készíthetett volna jelentést, de az előbb említett villanykiesésre hivatkozva Erdély Ede nem tudja a számítógépeken levő könyvelési adatokat kiadni, hónapokon át nem csinált semmit. A pénzügy és az AVH is olyan kéréseket tett le, melyekben a csődeljárás megnyitása előtti három évben kötött jogi ügyletek felülvizsgálását kéri, tehát eszük ágában sincs azelőtti vagyonelidegenítések megsemmisítését követelni.
Mi azonban figyelmeztettük a csődbiztost, hogy függetlenül a csődbíró nyilvánvaló szándékától, valamint függetlenül a pénzügy és az AVH hamis álláspontjától, a hitelezők, valamint az állampénztár, a társadalom- és egészségbiztosító pénztár érdekeit kell képviselnie, nem pedig a pénzügy és az AVH ,,hiénáinak? az érdekeit, és arra kell figyelemmel lennie, hogy vagyoni és büntetőjogi felelősség mellett dolgozik. A csődbiztos a kinevezésétől számított több mint hat hónap után, mialatt a lábát sem tette a csavargyár területére, egy rövid félrevezető és a tényállást kerülő jelentés megfogalmazása után a 2004. október 4-i tárgyaláson lemondott. A csődbíró ugyanezen a tárgyaláson utasította el a mi részvételünket az eljárásban.
Így új csődbiztost neveztek ki a pénzügy és az AVH javaslatára azzal az indoklással, hogy Erdély Ede, a szépmezői Zoocomp Rt. és az uzoni szeszgyár kirablója jól együttmûködik az ezen részvénytársaságokat felszámoló csíkszeredai Tamás László Euro Consulting România Kft. nevû cégével. A csődbiztos lendületesen lát hozzá az iratok preparálásához, úgy, hogy abból a csődbíró olyan állapotot lásson, minek alapján feloszlassa a vagyontalan részvénytársaságot, leírja a hitelezők, az állampénztár, a társadalom- és egészségbiztosító pénztárak követeléseit, és a csavargyári vagyonra leselkedő hiénák kedvére a vagyont az Erdély anyja birtokában hagyja. Nem számolva azzal, hogy az Erdély bandájával együtt, csődbíróstól töltheti meg a börtönt.
Nem adja meg a szót
A csavargyárat hitelező bukaresti Tehnoinvest Rt. és a târgovi?tei Cost Rt. (acélgyár), látva, hogy a csődbíró a csavargyár ügyintézését az Erdély Ede és cinkosai kezében tartja, megállapodtak abban, hogy kérjék a csavargyár ügyintézésének az átvételét, vállalva, hogy pénzügyileg támogatják és hozzájárulnak a termelés és a forgalmazás újraindításához, biztosítva a nyersanyagellátást és a piaci értékesítést. Mindehhez természetesen kérik a csavargyár vagyonának a visszaszolgáltatását, Erdély Ede és cinkosai eltávolítását. Megállapodtak abban is, hogy a többi hitelező is csatlakozhat ezen egyezményhez, mely összhangban áll a csavargyár részvényeseinek az érdekével, és esélyt ad a munkahelyek visszaállítására.
Ráduly-Baka Lajos