Közélet: Román mise

2005. február 4., péntek, Archívum 2003–2007

Fogadatlan prókátoruk akadt a csíkszeredai román anyanyelvû katolikusoknak, az újonnan kinevezett demokrata párti román prefektus emelt szót az érdekükben: elvárja a katolikus egyháztól, indítsa be a román miséket a városban, mert úgymond ezt kéri a ,,jogegyenlőség?. Hogy a közigazgatásra felügyelő kormánymegbízott miért tartja magát illetékesnek az örök dolgok világának adminisztrálására, azt - bár nyilván megérne egy misét - meg sem kérdezzük, olyannyira kézenfekvő a válasz. Az egyház különben sem késlekedett a cáfolattal. Tudtával - és ki ismerné jobban - alig akad román anyanyelvû katolikus a városban, azt pedig, hogy románul gyónjon a hívő, eddig sem akadályozta senki, mód is van rá, miként a feloldozás elnyerésére is mindenkinek, akinek az kijár - semmiképpen sem attól függően, mely nyelven hangzik el a bûnbánat igéje.
A fura és illetéktelen beavatkozási kísérletről hát mihamar kisült, nem a jogegyenlőség érvényesítése körül forog, mi több, ahhoz vajmi kevés köze van, sokkal inkább a hivatalos nyelv hatókörének további bővítése a tét - méghozzá nem épp ,,ortodox? eszközökkel! -, és még egyvalami, melyről az alábbiakban lenne pár keresetlen szavunk.
Kik egy fokkal melegebb természeti, de alighanem két fokkal hidegebb politikai klíma égöve alatt élünk, Sepsiszentgyörgyön, elegendő, ha szétnézünk egy kicsit, hogy a fenti fura prefektusi buzgalom nyitjára ráleljünk. Román anyanyelvû katolikusok nincsenek Csíkszeredában, élnek ott viszont Moldvából kirajzott csángók, akárcsak Sepsiszentgyörgyön - és ettől kezdve a vita a csángókérdés ingoványos talajára vihető. Sepsiszentgyörgyön az állomási Szent Benedek-templomban valóban van román mise, és nyilván ezek meghonosításába belejátszott az is, hogy Moldvában évtizedes harc folyik a magyar misék bevezetéséért, mely máig sem hozott még eredményt. Nem ártana azonban azon is elgondolkodni, nem tartotta távol akaratlanul is a román miselátogatókat e gyakorlat a magyar katolikusoktól, nem akadályozta-e ily módon a csángóság viszszafogadását a székelységbe, miként iskoláinkban is fura és érthetetlen az a nyelvi szegregáció, melynek a román diákok az áldozatai. A magyar nebulót oktatják a román nyelvre, és meg is tanulhatja azt - a románokat azonban kifejezetten megfosztja e lehetőségtől a mai tanmenet még a Székelyföldön is, ahol pedig ezrével akadna mindenkinek önkéntes ,,nyelvtanára? iskolán kívül is - azon belül tehát a siker biztos reményében lehetne azt megpróbálni.
Csíkszeredában ilyenformán nem szorosan vett egyházi ügyről van szó, hanem a kérdés az: szabad-e az ottani többségnek, mely országosan ugyebár legfeljebb másodrangú, a maga soraiba befogadni az oda bekérezkedőket. Ami ugye spontánul lefolyhatna. Mert ahol közös a vallás, közös az anyanyelv, a nyelvértés, az öntudat és a származás - ott ennek akadálya - pláne jogvédelemre hivatkozó! - nem kellene hogy legyen.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép