Ha visszapörgetem az idő kerekét, ott látom a Brassó felé haladó autóbuszon Szabó Etelkát ölében hárászkendőbe bugyolált kislányával, Katival, s arról beszél, hogy edzésre igyekeznek Lup Sándor tanár úrhoz. Menni, menni kell, erre biztatja a kislány mozgáskészége, ügyessége, játékossága, rátermettsége, erre ösztönzi anyai megérzése? Majd ott látom az One?ti felé guruló autóbuszon, gondokba merült arccal, maga elé szegezett szomorú tekintettel, mert fülében még ott cseng kislánya síró, hívó hangja. Ment, hát persze, hogy ment, mert hajtotta az anyai szeretet, a szülői aggodalom? Buszra szállt, és ment, valahányszor gyerekeivel baj volt, igazságtalanság érte őket, valahányszor meghallotta hívó szavukat, valahányszor megkondult ott bent a szíve mélyén a vészjelző harang, ment, mert meg kellett védenie gyermekeit, segítenie kellett rajtuk, ment, mert úgy diktálta az édesanyai ösztön, erre sarkallta a családot összetartó erő. Ment, és vitte magával a család melegét, az itthoniak szeretetét, onnan pedig hozta a gyerekek honvágyát, hatalmas szeretetét. Az Isten is jönni-menni teremtette, hogy legyen, aki összekapcsolja - mert ,,az Úr csodásan mûködik? - a négy pilléren - Zágon, Sepsiszentgyörgy, Franciaország, az Államok - nyugvó, de az érzésekben, szeretetben szorosan kötődő családot.
A sors kegyetlen játéka, hogy a buszozás, a nagy jövés-menés közben érte végzete. Katiéktól jött hazafelé, a Duna Televízió éppen a Katiról készített portréfilmet vetítette. Kati könnyekbe fojtott végszavaiban arról beszélt, hogy szeretné, ha szülei nagyon sokáig élnének, mert gyerekkorában oly keveset volt velük, oly keveset voltak együtt? A könnyei elmosta folytatásban, tudom, azt akarta mondani, azért kell sokáig élniük, hogy nagyon sokat lehessenek együtt, hogy bepótolhassák az elmulasztottakat.
Szabó Etelka ezt a szombati tévéfilmet már nem láthatta. A hosszú és fárasztó úton valahol Szászsebes környékén utolsót dobbant a szíve. Az a nagy és nemes szív, mely hetven éven át zakatolt, lüktetett.
Szabó Etelka, a négyszeres olimpiai és többszörös világ- és Európa-bajnok tornászlány, Szabó Kati édesanyja idő előtt, sûrû tennivalói közepette örökre elment családja köréből, közülünk. A hetven év fáradságát ment megpihenni.
Áldott legyen a föld, melyben örök álmát alussza.
Á. K.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.