Jó tudniGazdakör: Az információ felette szükséges voltáról

2005. február 22., kedd, Archívum 2003–2007

Úgy láttam, hogy Háromszéken is kezdtek rájönni, főleg fiatal gazdálkodók, hogy a változás után is megszokott gazdálkodási módnak vége. A székely emberről szeretjük hinni, hogy még a jég hátán is megél, hiszen mindig leleményes volt, ha biogazdaként akarok fogalmazni: alkalmazkodott a környezethez. A letûnt rendszerben is szerzett magának megélhetést valahogy. Mindig csodáltam a kilyéni, szotyori gazdákat, de a kézdiszéki burgonyatermesztőket és káposztásokat is. Ezek az emberek a legsötétebb korban is megtalálták számításukat, igaz, sokat is dolgoztak. Valahogy bennük maradt az a kapitalista felfogás, hogy ha jobban akarsz élni, akkor a piacra kell termelni, ami sokunkból - sajnos - kihalt. A zöldségnek, burgonyának, káposztának mindig volt keletje, piaca. Megjelent a konkurencia, előbb - emlékszünk még - a török burgonya képében, de most már egész Európa itt van a piacunkon, s mi, vásárlók nehezen tudunk eligazodni. Még mindig a nagy, a látszólag szép terméket vesszük meg. János bácsi pónik-, citrom-, batulalmája elromolhat a pultokon, mert nekünk a mutatós, de ízetlen, ismeretlen eredetû nagy alma kell. Amíg nálunk is kialakul az igazi piacgazdálkodás, és nem a cseregazdálkodás helyettesíti, kötelezővé válik a minőség, a szemfüles kereskedők szépen becsomagolva még a mocskot is eladják nekünk. De ne rájuk, hanem magunkra vessünk.
Minap a szentkatolnai fiatalok hívtak meg előadást tartani. Először történik meg, hogy a gazdaközösség keresett meg. Mit tapasztaltam? A szentkatolnai földmûvelők régebben kihasználták a piacgazdálkodás előnyeit. Egy év burgonya, egy év káposzta. Ám az utóbbi időben eluralkodott a monokultúra, emiatt elszaporodott a drótféreg és a káposztalégy. S míg a burgonyának, káposztának az ára nagyon keveset változott, nem úgy a mûtrágyáé, a vegyszereké. Továbbá a helyi fajták helyett bő termést adtak a francia, holland magok. Csupán egy lényeges dolog maradt ki a számításból: ezek a fajták nem a mi vidékünkre jellemzőek, előbb-utóbb a természetes úton nehezen kezelhető fertőzés is megjelenik.
A megbeszélésen így óhatatlanul felmerült a kérdés: mit termeljenek és hogyan? Természetesen, a biotermelés előnyei kerültek terítékre.
Jóleső érzés, hogy ha későn is, nem csak dolgozni, gondolkodni is kezdtek a gazdálkodók. Hiányzik viszont egy sor információ. Ha azt akarjuk, hogy fiataljaink itthon maradjanak, akkor választott vezetőinktől az intézményeken át a civil szervezetekig mindenkinek legfontosabb kötelessége a tájékoztatás.
Bíró Zoltán árkosi biogazdász
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép