Pénz-piac-vállalkozás: Spontán turizmus idejét éljük

2005. február 22., kedd, Archívum 2003–2007

A Sepsiszentgyörgyön tartott konyhamûvészeti fórumon az erdélyi vendéglátás helyzetéről beszélt dr. Bíró Gáspár, a kolozsvári magyar főkonzulátus turizmus részlegének igazgatója. Egyaránt utalt a hagyományos erdélyi vendégszeretetre és a magyarországi vendégek ellentmondásos tapasztalataira, ,,kis megjegyzéseivel? pedig apró hibákra próbálta felhívni a gasztronómiával, turizmussal foglalkozók figyelmét. Egyebek mellett elmondta: nagyon kevés a tájspecifikus étel, annak ellenére, hogy megyénkben a vendégek háromszéki ízeket keresnek. Más előadókhoz hasonlóan támogatást is ajánlott, kijelentve, a magyarországi szakemberek szívesen jönnek tájainkra, hogy átadják tapasztalataikat. Bíró Gáspárral a rendezvényt követően beszélgettünk.
- Előadásában elég kritikusan fogalmazott. Mi a baj az erdélyi turizmussal, vendéglátással? Hogyan látja az itteni helyzetet?
- Úgy gondolom, a turizmus szépen fejlődik, s a fejlődésből adódnak az ellentmondások. Ez spontán turizmus, ezalatt azt értem, hogy senki nem foglalkozott komolyan a megszervezésével, az infrastruktúra megteremtésével, a marketingmunkával. A nagy turizmusnemzetek - hogyha használhatom ezt a fogalmat - ezt szakmaként ûzik; ez iparág, gazdasági ágazat, itt viszont lelkes amatörizmus van. Hogy van egy falu, a faluban házak, ott emberek laknak, önmagában egy turisztikai vonzerő, de hogy ebből turizmus és pénz legyen, ahhoz az embereknek tanulniuk kellene befektetéseket eszközölni, ezeket hirdetni, feltenni az internetre vagy a szolgáltatókkal szerződéseket kötni. Ennek így kellene mûködnie. Ha mindez megvalósulna, akkor valószínûleg a mostaninál négyszer-ötször több jövedelmet lehetne ebből megvalósítani. A spontán turizmus egy időszak, ezen valószínûleg át kell menni, ez bizonyos foka a fejlődésnek, és ha mi megjegyzéseket teszünk, ezt nem annyira kritikaként, mint a fejlesztésre való felhívásként kellene értelmezni.
- Elég sok ideje mondják nálunk, hogy a turizmusban a jövő.
- Nem tudom, hogy mihez képest sok ez az idő. A turizmus mint jelenség a XIX. század közepétől él, mondjuk, durván 150-160 éve. Hát ehhez képest az itteni tizenöt év csekélység.
- És a kétmillió magyarországi turista 2004-ben valóban határkőnek tekinthető, vagy ez is csak egy szám?
- Mondjuk úgy, hogy öt évvel ezelőtt szerintem még egymillió sem volt, ehhez képest ez rendkívül dinamikus fejlődés. Ez a szám (amit a román turisztikai hivatal adott közre) voltaképpen az országba való belépésekre vonatkozik, de a növekedésben mindenképpen a turizmus növekedése is benne van. Ezt a számot félretéve, olyan információk vannak - erdélyi utazási irodáktól, szállodásoktól, vendéglősöktől -, hogy nő a forgalmuk. Ha az nő, abból következik, hogy a turisták száma is nő. Olyan frekventált helyeken, mint Szováta, Parajd vagy Udvarhely, nehéz parkolóhelyet találni nyáron, nagyon sok a turista, többnyire magyarországiak, de most már úgy tûnik, valamelyest megindult egy olyan idegenforgalom is, amely Japánból, Amerikából, talán Németországból érkező vendégeket jelent. Ezek száma a magyarok arányához képest egyelőre nagyon kevés, és ez annak következménye, hogy nincs marketing­munka.
- Tehát ezt kell erősíteni a továbbiakban.
- Igen, határozottan. Mindenképpen össze kellene fogniuk a szolgáltatóknak, saját szervezeteket kell létrehozni, mert úgy látom, hogy a központi kormányzat ebben nem igazán segít. A már létező Hargita Egyesületet életre kellene kelteni Csipkerózsika-álmából, és már kitalált, korszerû módszereket kellene érvényesíteni.
- A falusi turizmusról mi a véleménye?
- Az, amit Erdélyben falusi turizmusnak tartanak, nem falusi turizmus meglátásom szerint. Csak formailag az, tartalmilag nem. A falusi turizmusnak mint jelenségnek az a lényege, hogy az emberek a városi életmódból átmenetileg elmennek kipróbálni a falusi életmódot. Ez azt jelenti, hogy mûködő falusi gazdaságoknak kellene létezniük, ahol olyan tejet fogyaszt a vendég, amit a háziak fejtek, abból a tojásból kell reggel rántottát készíteni, amit az ottani tyúk tojt, és lehetőleg nem olyan csirkéből kellene készíteni a paprikást, amit nejlonba csomagolva, fagyasztva vesznek ki a mélyhûtőből, hanem abból, amelyik reggel még kapirgált. Azt a sajtot kellene tálalni, amit a gazda saját juhai után kap a juhásztól? És még sorolhatnám. Ez csak rendkívül elenyésző esetben történik így, ami itt folyik, és amiről az erdélyiek azt hiszik, hogy falusi turizmus, voltaképpen falusi szobakiadás. Felépítenek egy ,,panziót?, amelyik ki van csempézve, az emberek pontosan azzal találják magukat szembe, amitől menekülnek. A panzió szóhasználat miatt volt egyszer egy vitám egy szakmai összejövetelen, és néhány ember meg is sértődött, mert pejoratív élûnek gondolták a megjegyzéseinket. Én sokkal jobban szeretném, ha a falusi vendégház kifejezést használnánk, mert az itteniek nem panziók, ugyanis a panzió kimondottan nagyvárosi környezetbe illő, melegkonyhás étteremmel nem rendelkező szobakiadást jelent. Teljesen mindegy, hogy itt valami úri dolgot gondolnak ezen, a vendégház egy sokkal szebb fogalom, sokkal jobban hangzik, benne van a lényegében a vendégfogadás. Úgy látszik, mindenki irtózik ettől, másrészt pedig azt hiszem, hogy a szakmai ismeretek hiánya is tetten érhető, mert a jelenlegi román besorolásban pensiunenak hívják ezeket, és mindenki azt gondolja, hogy felértékelődik a dolog, hogyha úgy próbálják eladni Budapesten a szállást, mint panziót. Félreértik! Akik Budapestről jönnek, sokkal több pénzt adnának egy falusi vendégházban való lakásért, mint egy panzióért, ami tele van ocsmány mûmárvány csempével, fényes rezekkel, ízléstelen szőnyegekkel, és olyan ágyak vannak benne, amelyekben nem lehet aludni.
Kérdezett: Mózes László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép