
Zágon újra hallat magáról. Tegyük most félre az utóbbi napok szomorú történését - Szabó Etelka, Kati édesanyja temetését -, na nem azért, mert nem volt hangos a román média (nem is számítottunk rá - bár illett volna -, mert ,,csak? Kati édesanyja halt meg), s nézzük inkább az érem napos oldalát, mégpedig azt, hogy Farkas Irén nyugdíjas pedagógus, egykori ,,helyettesítő tornatanár?, Szabó Kati első tornászlépteinek irányítója, felfedezője, ha így jobban hangzik, újra színre lépett. Ezt egyébként a Franciaországba távozása előtt búcsúzni jött Szabó Kati jelezte: - Nagy-nagy bánatomba egy pindurka fényt hozott a kis tornászok körében tett látogatásom. Nézze meg, olyan édesek, olyan ügyesek?
Megígértem, persze, hogy megígértem, elmegyek Zágonba, s megnézem őket.
A Mikes Kulturális Központ nagytermében - remélem, senki sem gondolt a boszorkányos szerek világára, a felemás korlátra, a gerendára? - lázas készülődésben találtam a kicsiket. Szerelésükről jól látni, hogy ,,mûvészi tornászokkal? fogok találkozni.
Amíg öltözködtek, a tanárnő elmondta, hogy a nyári vakációban részt vettek egy tánctáborban, ahol igencsak megjött a gyerekek kedve, s úgy döntöttek, nem állnak le, nem hagyják abba, hanem hetente egy alkalommal találkoznak itt a mûvelődési központban, ahová befogadta Kocsis Tünde igazgatónő, s együtt folytatják a munkát, az edzéseket? Régi hagyomány ez Zágonban, az édesanyák nagy része is járt ilyen csoportba, hogy csak egy-két nevet említsünk, Veress Réka innen indult el a mûvészeti líceumba, ahol balett és tánc szakot végzett, Gödri Réka a tanítóképző után aerobikot tanít? Van tehát hagyomány, van kötődés. Na, és van eszménykép is.
Még mindig van időnk az edzés megkezdéséig, ráadásul várni is kell a csoport üdvöskéjére, Kiss Eszterre, így aztán Farkas Irén tanárnő ismerteti a tizenkét tagú csoportot:
Daczó Tünde (III. osztályos), Csoma Rebeka (IV. o.), Vinter Réka (II. o.), Csoma Csilla (IV. o.), Bálint Noémi (III. o.), Mandel Krisztina (III. o.), Vinter Apolka (III. o.), Csoma Tünde (III. o.), Deák Júlia (óvodás, nagycsoportos), Csoma Nóra (óvodás, nagycsoportos), Székely Helga (óvodás, középcsoportos) és a közben beszaladt Kiss Eszter (óvodás, középcsoportos).
És elkezdődik az edzés. Csupa szem és fül minden gyerek, arcukon ott virít a mosoly, a jókedv. S mert más is figyeli őket, minden idegszálukkal a gyakorlatsor kivitelezésére összpontosítanak. Tudják, fontos a nyújtott lábfej, a szép, kecses és harmonikus mozgás. S amikor piruettet kell végrehajtaniuk, úgy csinálják, ahogy minap Szabó Kati mutatta nekik? Még véletlenül sem veszítik el egyensúlyukat, nem lépnek ki, úgy forognak, mint a pereszlen, egy helyben, egyenesen, tartással.
A bemutatott gyakorlatokkal az anyák napjára készül a csoport. Még van mit gyakorolni itt-ott, de a nagy napra elkészülnek, s olyan bemutatót tartanak, amelyikre büszkék lesznek az édesanyák, az édesapák, és mindenki, aki eljön az ünnepélyre, a bemutatóra, mindenki, aki zágoni.
- Milyen névre is hallgat a csoportotok? - kérdeztem a végén.
- Szabó Kati követői vagyunk - mondták kórusban.
- És ki volt Szabó Kati?
- Nagyon nagy tornász, olimpiai bajnok. Itt volt velünk. Kisírt volt a szeme, de itt közöttünk el-elmosolyogta magát.
- Követői akartok lenni, nagy tornászok. Milyen kell lennie egy nagy tornásznak?
- Kitartó, hûséges, szerény, szorgalmas, fáradhatatlan, egyszerû, nagyszerû, szófogadó - rakták szépen egymás mellé, egymás után a szavakat, kinek mi jutott eszébe. S közben megállás nélkül nyüzsögtek, mozogtak, vigyázva arra, hogy abban a mozgásban meglegyen ám a tartás.
Nem tudom, közöttük van-e egy újabb Szabó Kati. Nem tudom? Arról viszont meggyőződtem, szeretik, imádják őt, büszkék arra, hogy zágoni születésû, mint ők. És most még mind a tizenketten Szabó Kati követői akarnak lenni. S ez nem rossz. Itt, Farkas Irén edzésein nem tanulnak rosszat, de jót annál többet!
Zágoniak, segítsétek, hagyjátok dolgozni őket!
(áros)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.