A tavasz közeledtével véget ér a gyümölcsfák és károsítóik mélynyugalmi állapota, és a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan áttérnek a készenléti nyugalomra. Ebben az időszakban fokozott figyelmet kell fordítani az egészségvédelmi, karbantartó munkálatok haladéktalan elvégzésére.
Mihelyt napközben a hőmérséklet huzamosabb ideig fagypont fölé emelkedik, és 5-7 Celsius-fok körül állandósul, a gyümölcsfák kérge egyre inkább rugalmassá válik. Ilyenkor jobban elviselik a külső beavatkozást és a növényvédelemben alkalmazott mechanikai eljárásokat. A rugalmas kéreg a metszés, kaparás felületén nem horzsolódik, nem hasad, nem szakad be.
A növényvédelmi tisztogató munkálatok rendeltetése meggyéríteni a kártevők és kórokozók áttelelő alakjait és előkészíteni, alkalmassá tenni a gyümölcsfák felületét a hatékonyabb vegyszeres beavatkozásra. Ezek a munkálatok hozzájárulnak a vegyszeres védekezés kiegészítéséhez és a vegyszerhasználat csökkentéséhez. Sajnos, még mindig a szükségesnél kevesebbet törődünk a környezetkímélő módszerekkel, bizonyára azért, mert sok szakértelmet, jó megfigyelőkészséget, fáradságos, lelkiismeretes munkát igényelnek. Azonban eredményességük sokkal nagyobb, mint ahogy a felületes szemlélő vélné, mellesleg az emberi környezet számára semmiféle veszélyt sem jelentenek.
A lehullott, fertőzött levelek összegyûjtésével és elégetésével vagy legalább mélyen talajba forgatásával számos, leveleken áttelelő károsító elpusztítható. A faápolási munkálatok alkalmával vizsgáljuk át alaposan a törzset és a korona részeit, szedjük le a károsítók jól látható képződményeivel fertőzött növényrészeket. Vágjuk ki az elhalt, elszáradt, beteg vagy pajzstetvekkel rétegesen borított, a gyûrûspille tojásaival fertőzött vesszőket és ágrészeket. Tisztítsuk ki a rákos sebeket, a kéregmoly vagy más károsítók sebhelyeit, és vonjuk be fasebkezelő pasztával. Tisztítsuk ki az üreges, odvas sebeket, és az üreget tömjük be cementhabarccsal, hogy a kártevők, kórokozók telepei ne fészkelődjenek bele. Gyûjtsük össze a koronán maradt mumifikált vánkos-penészes gyümölcsöket és a levélsodróhernyó-fészkeket. Az egészséges részig vágjuk vissza, vagy távolítsuk el tőből a lisztharmatos penészbevonatos, a moníliától és tûzelhalástól megforrázott, kéregfoltos vesszőket, ágrészeket.
Keressük meg a fa törzsén, vastagabb ágain, esetleg a kerítés oszlopain áttelelő gyapjaslepke tojáscsomóit, szedjük le, vagy itassuk át terpentinnel, petróleummal, hogy a tojásokban levő lárvák elpusztuljanak. Végezzük el a fatörzs és vastagabb ágak kéregkaparását kaparóvassal, majd drótkefével: óvatosan dolgozzunk, hogy az élő háncsszövetet meg ne sértsük! Kaparjuk le az elhalt, meglazult kéregpikkelyeket, melyek alatt különböző károsítók képletei, képződményei és alakjai meghúzódhatnak.
A levágott, leszedett, lekapart, fertőzött növényrészeket égessük el, mert a rajtuk és bennük található nagy mennyiségû kártevő tovább fejlődik, és rövid idő alatt veszélyesen fertőző góc keletkezik. Csak a tisztogatás után következhet a vegyszeres védekezés.
György Ignác
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.